2023. február 4., szombat

Zavartalan az ország kőolajellátása

Február 5-e a kritikus időpont

Szerbiában a következő időszakban nem kell kőolajellátási fennakadásokkal számolni, mert az év végéig megvannak a szállítási szerződéseink – közölte Tomislav Mićović, a Szerbiai Kőolajipari Vállalatok Egyesületének főtitkára annak kapcsán, hogy tegnap érvénybe léptek az orosz kőolajra kivetett európai uniós szankciók. Hozzátette azonban, hogy jövő év február 5-e jelenthet számunkra kockázatot, mert akkortól lesz tilos az EU-ban a feldolgozott orosz olajipari termékek importja.

– Akkor léphet majd fel egy komoly gázolajhiány, ezért készülnünk kell február 5-ére. A nyersolaj könnyebben eljut elegendő mennyiségben a Földközi-tenger térségébe – fejtette ki Mićović a Szerbiai Rádió és Televízió műsorában. A tengeren szállított orosz olajra vonatkozó, az Európai Unió hatodik szankciós csomagjában rögzített embargó és az orosz kőolaj hordónkénti 60 dolláros árplafonjáról szóló rendelet alól, amely december 5-étől érvényes, ideiglenesen mentesülnek azok az uniós tagállamok, amelyek földrajzi helyzetük miatt nem rendelkeznek más lehetőségekkel. Szerbia számára viszont a tegnapi nappal megszűnt az orosz kőolajnak a szállítása az Adria-kőolajvezetéken (JANAF).

Mićović megítélése szerint az EU intézkedése nem sodorja veszélybe az ellátást, erre utal az is, hogy pénteken a nyersolaj hordónkénti ára 89 dollár volt, tegnap reggel pedig 86 dollár, tehát az árak stabilak. „Most havonta 20.000 tonna dízelt importálunk, korábban 50.000–60.000 tonnát is behoztunk. Meg kell őriznünk ezt a behozatalt, mert ha egyszer megszakítjuk, és ezek a kőolajszármazékok másik piacra kerülnek, nem lesz könnyű visszaszereznünk őket. A Mediterrániumban, ahonnan Szerbia is beszerzi a nyersolajat és a kőolajszármazékokat, de a Szlovákiáig, Magyarországig, Ausztriáig terjedő szélesebb térségben is van egyelőre elég üzemanyag” – mondta az egyesületi főtitkár. Közölte még, hogy a hazai kőolajipari vállalatok készletei a négynapi átlagfogyasztás szintjén vannak, miközben a veszteségek elkerülése érdekében minden cég igyekszik optimalizálni a tartalékot. Az állami készletek nem a válság áthidalását szolgálják, hanem ellátási zavar esetén csak az átmeneti segítséget a megoldásig, illetve egy új forrás felkutatásáig. „Fennakadás bárki hibájából előfordulhat, ezért fontos, hogy minél nagyobb tartalékokkal rendelkezzünk, amivel szükség esetén időt nyerünk a helyzet rendezésére” – szögezte le Mićović.