2023. február 9., csütörtök

Mit rejt a Kray család sírboltja?

A topolyai Sarlós Boldogasszony katolikus templomban található kripta titkai rövidesen feltárulnak

A topolyai Sarlós Boldogasszony katolikus templom a város szimbóluma. Néhány héttel ezelőtt örömmel adtunk hírt róla, hogy a magyar kormány támogatásával készül az épület teljes rekonstrukciójának tervdokumentációja. Akkor nem említettük, hogy a vasbeton oszlopsor, az orgona, az oltár, a szószék mellett ennek a templomnak egyéb más különleges értékei, ékességei is vannak. Ilyen a báró Kray Pál szívét rejtő urna és márvány kőtábla, illetve a bárói család sírboltja, amely az oltár előtt található.

A kripta feltárásában részt vevők csapata (Vanyúr Ákos felvétele)

A kripta feltárásában részt vevők csapata (Vanyúr Ákos felvétele)

Nemrégiben ft. Szakály József plébános jelenlétében ezt a sírboltot feltárta egy szakemberekből álló csoport. A kripta titkai egy kisfilmben és élménybeszámolóban rövidesen feltárulnak, most magáról a feltárás során tapasztalt különleges élményről számoltak be olvasóinknak az érintettek.

– Azt hiszem, minden topolyai kíváncsi volt arra, hogy mit rejthet a Kray család sírboltja a templomban – kezdte a beszámolót Tomik Nimród történész, a feltárás egyik kezdeményezője és szervezője.

–Két évvel ezelőtt, amikor a topolyai Szentháromság-szobor és pravoszláv kereszt felújításán dolgozott Biacsi Karolina kőrestaurátor, körbejártuk Topolya keresztjeit, és a templomban megmutattam neki a Kray család sírboltját. Akkor említette, hogy van egy olyan fajta emelője, aminek a segítségével ezt a fedő kőlapot meg tudjuk mozdítani. Akkor még ft. Fazekas Ferenc volt a topolyai plébános, aki jelezte, hogy valószínűleg nemsokára át fogják helyezni, és majd az ő utódával kell megbeszélni ezt a dolgot. Amikor Szakály József atya megérkezett Topolyára, megemlítettem neki a tervünket, s mivel ő maga is a Kray és a Zichy család jó ismerője, és foglalkoztatja a kérdés, így hozzáfogtunk a szervezéshez. A szabadkai Műemlékvédő Intézet munkatársai is részt vettek az akcióban, egyházi vonalon is beszereztük a szükséges engedélyeket. Mindenszentek és halottak napja után határoztuk meg a napot, amikor sor kerülhetett a kripta fedőlapjának a megemelésére – mesélte az előzményeket Tomik Nimród.

A feltárás kezdete (Vanyúr Ákos felvétele)

A feltárás kezdete (Vanyúr Ákos felvétele)

Mielőtt azonban az izgalmas nap részleteire kitértünk volna, a történészt megkértem arra, hogy foglalja össze a legfontosabb tudnivalókat Kray Pálról és családjáról.

– Mi, topolyaiak nagyon szerencsések vagyunk, hogy Kray Pál táborszernagy Topolyát választotta. Ő katonaember volt az 1700-as évek második felében, és a Habsburg Birodalom legmagasabb katonai fokozatát érte el 1799-ben. Mondhatjuk, hogy ekkor a legismertebb magyar ember volt egész Európában. Viszont a magyar történelemkönyvekben az a korszak nincs túlságosan feldolgozva, a Rákóczi-szabadságharc már elmúlt, 1848 még nem érkezett el, erről a korszakról, az itáliai hadviselésről vajmi keveset tudunk. Kray Pál egész életében azon dolgozott, hogy a nemesi cím mellé birtokot is szerezzen, azért, hogy a családjának a megélhetését biztosítani tudja. Először Krajovai előnevet kapott, itt már a nemesi cím megvolt, viszont a legnagyobb értéknek számító földbirtok megszerzése még nem sikerült neki. A kitűnő hadvezetéséért és harcban betöltött szerepéért a császár úgymond megajándékozta, itt volt egy szabad birtok, Topolya és környéke, 8000 hold föld, egy olyan meghatározással, hogy 182 000 forint az ára, abból százezret a császár elenged, a többit pedig neki kell kifizetnie. Ezzel a földbirtokkal és annak bevételével a Kray család a magyar királyság területén a harminc legtehetősebb család közé került be. Ezt azért fontos megemlíteni, mert majd látjuk, hogy a leszármazottaik a továbbiakban milyen családokba tudnak bekerülni. Arról a bizonyos Zichy családról van szó. Gróf Batthyány Lajos miniszterelnök felesége volt Zichy lány, és az ő testvére, János, aki Kray lányt vesz feleségül. Topolya település életére is nagy befolyással voltak, akárcsak a későbbi leszármazottak is. A Zichy család a Sarlós Boldogasszony katolikus templom 1904–1906 között zajló építkezésében is tekintélyes anyagi áldozatot hozott, hogy ez a gyönyörű templom, ami azóta is Topolya büszkesége, felépüljön.

Amikor viszont Kray Pál Topolyára érkezett, még nem volt egyetlen épület sem, ahol megszállhatott volna, ezért Baján töltött el több hónapot. A kastély, amelynek az alapjai és falai 1800-ban már elkészültek, mind a mai napig a második legrégebbi épület a városban, és jelenleg múzeumként működik – mesélte Tomik Nimród.

Rind Anzelm építőmérnök cége készíti a templom rekonstrukciós tervét, ő is nagy lelkesedéssel és kíváncsisággal várta ezt az akciót.

– A tervezés folyamán többféle modelltechnikát is alkalmaztunk, dróntechnikával mértük fel, 3D-s lézer szkennerrel dolgoztunk a templom épületének felmérésénél, és a harmadik, amit kiemelnék, a georadarmérés, ami elektromágneseket használ, a templomfalak rétegeit ezzel tudtuk felmérni. Gyakorlatilag ez a műszer pontokat mér, átvilágítja és keresi az anomáliákat, a változás meg fog jelenni a számítógépes rajzon. Ugyanígy nemcsak a falakat, hanem az alapokat is felmértük ezzel, és most felmértük a kripta körüli területet is. Olyan eredményeket kaptunk, hogy valóban van üreg a kőlap alatt, illetve az oltár felé egy kiszélesedést mutatott a műszer. Amikor felnyitottuk, akkor nagy örömömre a radar mérései pontosan megegyeztek a helyszínen mért helyzettel. Amit ki tudok jelenteni, hogy a kripta építésénél használt anyagok megegyeznek a templomban használt anyagokkal, cementbe falazott tömör tégla, és vizuálisan hasonlít a templom többi részében használt technikákra – mondta el Rind Anzelm.

Pontos szakértői munkát igényelt a másfél tonna súlyú kőlap biztonságos megemelése (Vanyúr Ákos  felvétele)

Pontos szakértői munkát igényelt a másfél tonna súlyú kőlap biztonságos megemelése (Vanyúr Ákos felvétele)

Biacsi Karolina kőrestaurátor, műemléki szakmérnök arról szólt, hogy bár rendelkezésükre állt egy belső teremben szétszedhető-összerakható daru, ami képes nagy súlyokat megemelni, így sem volt egyszerű a kőtábla megemelése.

– Először a karikákat kellett kibontani, első kötözésre nem hagyta magát a kőtömb, plusz segítségre volt szükségünk. Helyi munkások érkeztek vágógéppel, és a masszív mészkőtábla négy oldalát körbevágták, akkor már kijött a helyéről. Az egyik karika sajnos megsérült, így más módszert kellett választanunk, görgőt is használtunk. Tömött mészkőről van szó, amit először 10 cm vastagságúnak gondoltunk, de 15 is megvan. Egy és két tonna közötti súlyra számítottunk, és bíztunk abban, hogy az elektromos csörlővel rendelkező daruszerkezet fel fogja emelni. Lelkileg sem volt egyszerű, hiszen nem tudtuk, hogy nyitott, vagy zárt kriptát találunk-e lent. Amellett, hogy technikailag is nagy kihívást jelentett, igazi élmény volt ez a nap – számolt be Biacsi Karolina.

Hogy pontosan mit találtak a kriptában, arról a közeljövőben egy élménybeszámolót tartanak és film is készül a feltárásról.

– Az előzetes írásokban talált dokumentumok szerint hat sírhely található lent, és volt a számunkra egy kis meglepetés, mert nem tudtuk egészen pontosan, hogy kik nyugszanak itt. Öt személyről gondoltuk, de hogy ki a hatodik, arról nem volt tudomásunk. Az egész nap dokumentálva lett, két történészkolléga, Kőrösi Derkovity Anetta és Nagy Tibor segített ebben. Több ezer fénykép készült, valamint az Art Nova stúdió Vanyúr Ákos vezetésével videót készített. Úgy tervezzük, hogy egy beszámolót tartunk majd, és ott fogjuk bemutatni az elkészült filmet is – hallottuk Tomik Nimródtól, aki azt is elmondta, most bizonyítást nyert, hogy tényleg egy kriptáról van szó, és bizonyosan tudjuk, hogy a boldog emlékű Kray család tagjai nyugszanak itt. – Érdekes, hogy ezeknek a férfiaknak ehhez a templomhoz tulajdonképpen nincs közük, hiszen jóval korábban haltak meg, minthogy ez a templom tervezés szintjén is „megszületett” volna, ezért írásos bizonyítékok hiányában újabb feltételezéseket teszünk arra vonatkozóan, hogy a templom felépítése során sokat köszönhetünk a Kray családnak, noha Zichy János volt a fő kegyúr, mikor az új templom épült, ám a felesége Kray lány volt. Az építkezésnek, a földi maradványok átmentésének, a hatalmas építkezésnek a gróf mellett a fő előmozdítója Kray Irma, született bárónő, Zichy grófnő volt.

–Akkor értettem meg igazán báró Kray Pál táborszernagy nemzetközi jelentőségét, akinek a barokk kastélyában dolgozom, amikor a bécsi Hadtörténeti Múzeumba lépve az ő szobra fogadott, az állandó hadtörténeti kiállításuk pedig többször is utal munkásságára. A Film – Museum civil szervezet és Topolya Község Múzeuma azzal a szándékkal indította el filmsorozatát, hogy népszerűsítsék a város híres embereit. Tavaly év végén jelent meg a Kray Pál életét bemutató film első évada, ami a világhálón is megtalálható Kray Pál nyomában címmel – mondta Vastag Gazsó Hargita muzeológus.

– Sikerült a Magyar Nemzeti Tanácstól, a topolyai önkormányzattól, sőt az első részre testvérvárosunktól, Belváros-Lipótvárostól is segítséget kapni. A síremléke az V. kerületi Belvárosi Nagyboldogasszony templomban található. Az első részben Kray Pál életét mutatjuk be Késmárktól Bécsen, Budapesten, a csatákon át Topolyáig. Dr. Lázár Balázs hadtörténész mesél erről. A második rész a nyugdíjas éveiről szól, amikor építtetni kezdi a kastélyt Topolyán, ebben Kőrösi Derkovity Anetta történész, aki Kray Pálról írta a mesterdolgozatát az Újvidéki Egyetemen, lesz a segítségünkre, az atya pedig bemutatja a kis táblát a templomban, ahol a szíve nyugszik. Most ezen dolgozunk, s közben jött a harmadik évad ötlete: szerencsés összefogásként egy gondolat fogalmazódott meg bennünk. A sírboltfeltárás minden egyes mozdulatát filmre vettük, ebből lesz a harmadik rész – fűzte hozzá Vastag Gazsó Hargita.

Szakály József atya latin szertartás szerint végezte el az újbóli beszentelést (Vanyúr Ákos  felvétele)

Szakály József atya latin szertartás szerint végezte el az újbóli beszentelést (Vanyúr Ákos felvétele)

Szakály József atya másfél éve került Topolyára. A sírbolt feltárását a következőképpen foglalta össze:

– Nagyon sok bizonytalanság volt, egyáltalán a templom kriptájának a kialakulásával kapcsolatban is. Létezik-e, ezért volt fontos a radar-átvilágítás, hogy tényleg sejtsük, mi vár ránk akkor, ha fölvesszük a kripta fedelét. Az a baj, hogy a plébánia levéltára ebben nagyon hiányos. A Zichy család jóvoltából egykor a kastély plébániává lett, a költözések alkalmával sok minden eltűnt a későbbi korokban, a kommunizmus idején egykori elődömnek szinte egy nap alatt ki kellett költöznie a kastélyból. Érthető, hogy rengeteg plébániai irat ma már nincs a birtokunkban, így csak sejtéseink voltak, hogy mi lehet lent. Segítségünkre a márványtáblák voltak, melyek a templomban vannak, a régi templomból átkerültek ide. Többek között ott a márványtábla, ami még mindig rejti a titkait, ami a Kray Pál szívét rejtő urnát takarja. Ezt a templom felújítása során szeretnénk majd leellenőrizni, feltárni. A fekete, gyönyörű ünnepi márványtáblákból következtethetünk arra, hogy Kray Pál férfiági leszármazottai, a család férfiági kihalásáig, valószínűsíthetőleg itt vannak, hiszen nekik állítanak emléket ezek a táblák. Talán nem túlzás azt állítani, hogy hátborzongatóan szép élmény volt, lelkipásztorként és magánemberként is a feltárás. Mondhatnám azt, hogy imádságos szívvel készültem erre a napra. Fontosnak tartottuk, hogy mivel kinyitottuk magát a sírboltot, így a lezárás előtt hivatalos egyházi szertartással újra beszenteljük a maradványokat, illetve megszenteljük magát a sírt. Ez nagyon szép feladat volt nekem, másfél éves topolyai plébánosként, hogy az itt szolgáló nagy elődök – Bóbics plébános, aki az eredeti kriptát is látta a régi templomban, és fölötte imádkozott; vagy Lippay plébános, aki a mostani templom építője volt; vagy éppen az a névtelen káplán, mert sajnos nem tudjuk, hogy ki volt, aki az eredeti beszentelést végezte 1906-ban – utódjaként most én is odaállhattam, úgyhogy úgy döntöttem, hogy latin szertartás szerint végezzük el a beszentelést. Fontosnak tartottam, hogy olyan nyelven imádkozzunk és olyan szertartás szerint történjen mindez, amit a kriptában nyugvók a maguk életében megtapasztaltak – mondta el Szakály József atya.