Az Economic Intelligence Unit (EIU) gazadságkutató intézet felmérése alapján New York és Szingapúr a világ legdrágább városa. A tavalyi listavezető Tel-Aviv most a harmadik helyre csúszott vissza. A felső tízes mezőnyön belül Hongkong és Los Angeles holtversenyben a negyedik, utánuk Zürich, Genf, San Francisco, Párizs, Koppenhága és Sydney következik.
A felmérésben kétszáznál több árucikk árát és szolgáltatás díját hasonlították össze a világ 172 városában. Ezek között szerepel az élelmiszer, az ital, a ruházat, az alapvető higiéniai termékek, az albérlet, a közlekedés, de még a magániskolák díja is. A globális inflációs hullám jelentősen átrendezte az idei listát, de az EIU várakozása szerint jövőre enyhül a drágulás. A magas infláció számos várost több tucatnyi hellyel feljebb sodort a megélhetési költségek listáján. Sydney például bekerült a top 10-be. A legnagyobb mértékben azonban a két orosz város, Moszkva és Szentpétervár ugrott előre, 88, illetve 70 hellyel kerültek feljebb a rangsorban, mivel az uniós szankciók magasabb árakhoz vezettek. Moszkvában 17,1, Szentpéterváron pedig 19,4 százalékkal emelkedtek a kiskerekedemi árak. A valuta erősödése az egyik tényező volt, amely feljebb tolta a városokat a ranglistán. A dollár például jelentősen erősödött más valutákhoz képest, mivel az USA központi bankja, a Fed megemelte a kamatlábakat. A legdrágább városok listáján azonban olyan országok városai is szerepelnek, amelyeknek a valutája visszaesett. A japán Tokió és Oszaka a 10 legnagyobb visszaeső város közé tartozik, a 47. és 43. helyen végeztek, szemben a 2021-es 13. és 10. hellyel. Stockholm és Luxemburg esett vissza a legtöbbet, mindkettő 38 helyet veszítve a 99. és 104. helyre került. A szíriai Damaszkusz és a líbiai Tripoli megőrizte helyét a legolcsóbb vizsgált városok között. London a 2021-es 17. helyről most a 28. helyre került. Edinburgh a 27.-ről a 46.-ra esett vissza, Manchester pedig a 41.-ről a 73.-ra. Az ausztrál városok is feljebb kúsztak a ranglistán. Melbourne most a 15., Brisbane pedig a 31. helyen van. A közép-európai fővárosok, Budapest, Prága és Varsó az idén sem szerepelnek a felsős tízes mezőnyben.
Az infláció globális növekedése még tavaly elkezdődött, az ukrajnai háború és az Oroszország ellen bevezetett szankciók pedig tovább emelték a kőolaj, a földgáz és más energiahordozók árát. Amennyiben az ukrajnai háború nem eszkalálódik, arra lehet számítani, hogy csökken az energia és az élelmiszer, valamint a nyersanyagok, köztük a fémek világpiaci ára. Ezáltal pedig mérséklődnek a megélhetési költségek a városokban – közölték az EIU elemzői.
