2023. február 8., szerda

Közömbösek az EU iránt, mindenért a Nyugatot okolják

A CRTA felmérése szerint a polgárok 45 százaléka nem támogatja a hatalommegosztás elvét

Az aktuális politikai közhangulatot hivatott mérni a CRTA szervezet aktuális felmérése, amelyik szerint a polgárokat mind kevésbé érdekli Szerbia európai uniós jövője, de az ukrajnai válság iránti viszonyulásuk is változik, azaz erősödik Ukrajna támogatottsága. A megkérdezett ezer személy 36 százaléka közömbösnek mondta magát Szerbia uniós csatlakozása iránt, 33 százalékuk aggódna, ha bekövetkezne a csatlakozás, míg 28 százalékuk örülne egy ilyen fejleménynek. Ezzel párhuzamosan 43 százalék mondta azt, hogy közömbösen viseltetne a csatlakozási tárgyalások megszakítása iránt.

A szervezet magyarázata szerint az idén május óta érezhetően növekedett az ország uniós tagsága iránti közömbösség. Mint megjegyzik, az értékelések szerint az EU-val kapcsolatos közhangulathoz az is hozzájárul, hogy a polgárok legtöbbje hatalom közeli médiából tájékozódik, utóbbiban pedig a nyugatellenes tartalmak dominálnak. Ezzel összefüggésben kiderült, hogy a megkérdezettek 56 százaléka hatalom közeli médiából tájékozódik, 18 százalékuk az úgynevezett kritikus médiából, 15 százalékuk egyikből sem, míg 11 százalékuk hatalom közeliből és kritikusból egyaránt.

TÖBBEN TÁMOGATJÁK UKRAJNÁT

A megkérdezettek zöme meg van róla győződve, hogy az ukrajnai háború következményeit a jövőben még az eddigieknél is jobban megérzik, 93 százalékuk arra számít, hogy a téli hónapokban tovább drágul az élelmiszer, a villanyáram és az üzemanyag, majdnem 66 százalékuk pedig biztos abban, hogy télen az energiaforrások hiányának miatt áramkorlátozás lesz. A polgárok 39 százaléka szerint szociális és gazdasági szempontból rossz, míg 33 százalékuk szerint jó irányba halad az ország.

A felmérésben résztvevők 64 százaléka szerint elsősorban az USA, az EU és a NATO alkotta Nyugat a felelős az ukrajnai háborúért. Egy másik kérdésre válaszolva a polgárok 71 százaléka kifejtette, hogy a Nyugat nyomást gyakorol Szerbiára azzal a céllal, hogy eltávolodjon Oroszországtól, míg 27 százalékuk azt mondta, hogy Oroszország gyakorol nyomást Szerbiára az uniós csatlakozás megszakításának a céljával. A válaszadók 61 százaléka szerint Szerbiának akkor is meg kell őriznie jó kapcsolatait Oroszországgal, ha emiatt megszakadnak a csatlakozási tárgyalások az EU-val.

Az Oroszország vagy Ukrajna? kérdést illetően, a válaszadók 58 százalékához Oroszország álláspontja áll közelebb, míg 22 százalékukhoz Ukrajnáé. A CRTA magyarázatának értelmében Ukrajna támogatottsága májusban még csak 12 százalékos volt, Oroszországé pedig 66 százalékos. A Moszkvával szembeni szankciók elrendelését a megkérdezettek 20 százaléka támogatná.

A HATALOMKONCENTRÁCIÓT SÜRGETIK

A demokráciával és autokráciával kapcsolatos álláspontot illetően, a polgárok 54 százaléka a demokrácia mellett foglalt állást, ugyanakkor 45 százalékuk a hatalomkoncentrációt sürgeti, azaz kifejtette, hogy Szerbia számára az lenne a legjobb, ha egyetlen befolyásos vezető irányítaná az országot, egy olyan személy, „akire mindenki hallgat”. A többség szerint a demokrácia a választójog szabadságával egyenlíthető ki, nem a választásokon résztvevő tömörülések egyenrangúságával, vagy az államvezetők, illetve tisztségviselők leválthatóságával. A megkérdezettek 48 százaléka szerint fontos a részvételi demokrácia, azaz a társadalmi modell, amelyben a polgárok is aktívan részt vesznek a demokratikus folyamatokban, 27 százalék szerint elég elmenni szavazni, míg 24 százalék szerint a politikával csak a politikusok foglalkozzanak.

Az április választásokkal kapcsolatban a polgárok 44 százaléka mondta azt, hogy azok szabadok és igazságosak voltak. 42 százalékuk szerint nem voltak azok. A megkérdezettek fele szerint választási csalás volt tetten érhető.

RAGASZKODNAK KOSZOVÓHOZ

Koszovó vonatkozásában a megkérdezettek 39 százaléka nem hiszi, hogy az elkövetkező időszakban rosszabbodik a helyzet, 37 százalékuk szerint viszont ez elkerülhetetlen. A válaszadók 70 százaléka nem hiszi, hogy a Belgrád–Pristina párbeszéd folyományaként stabilizálódik a helyzet. A legtöbben – 62 százalék – támogatják a párbeszéd folytatását, de úgy, hogy az ne vezessen Koszovó államiságának az elismeréséhez. A polgárok 24 százaléka nem ellenezné, ha Oroszország támogatásával Szerbia visszaszerezné Koszovót és közben megromlanának a kapcsolatai a nyugati országokkal, míg 21 százalékuk a párbeszéd felfüggesztését és a koszovói kérdés befagyasztását sürgeti. Ugyanennyien, azaz 21 százalék, elfogadná Szerbia és Koszovó államiságának kölcsönös elismerését. A megkérdezettek legtöbbje azt mondta, nem tudnak eleget a párbeszédről.