2023. február 4., szombat

Vége az őszi munkálatoknak

Mintegy 30 százalékkal több búzát vetettek az idén a verbászi határban

Kedvezett az elhúzódó vénasszonyok nyara a mezőgazdasági termelőknek, ugyanis nagyon sokan befejezték a munkálatokat a határban. A kukorica és szója kisebb részben ugyan sokáig talpon állt, de ma már szinte nincs mit betakarítani, befejeződött a kenyérgabona vetése is, a cukorrépa viszont még sok helyen hatalmas kupacokban áll, folyamatban van a szállításuk a gyár(ak)ba. 

Összegezve az idei termelési évet Biljana Dobranić agronómus, a Verbászi Mezőgazdasági Szaktanácsadó Szolgálat tanácsadója szerint ez az év a mezőgazdaságban a gyengébb évek közé sorolható, hiszen a júniusi és júliusi extrém hőmérsékletek mellett több hétig egy szem eső sem esett, mindez közvetlen hatással volt a növények virágzására és a porzásra, elsősorban a szója és a kukorica szenvedett hatalmas kárt. 

− Az elhúzódó hőség következtében a növények előbb beértek, a szója és a kukorica betakarítása a szokásosnál korábban kezdődött, a hozamok pedig a szokásosnál jóval alacsonyabbak lettek. Helytől, fajtától és a megfelelő agrotechnikai eljárások alkalmazásától függően a szója hektáronként 400–1200 kilogrammot termett, a kukorica pedig 4000–7000 kilogramm körül. Szeptemberben bőséges csapadék érkezett, az eső azonban már nem segített a kapásnövényeken, csupán elodázta a termény betakarítását, így a határban sokáig talpon maradt a szója és a kukorica. Az aszályos időszakot talán a napraforgó vészelte át legjobban, a szárazságtűrő ipari növény átlaghozama 2500 kilogramm körül alakult hektáronként. A búza optimális vetésideje október 5-e és 20-a közé tehető, de kedvező időjárás esetén a vetési időszak 20 nappal is kitolható, az első vetési mennyiséget azonban minden késleltetési napon kb. 0,5 százalékkal növelni kell – magyarázta a szakember. 

Fontosnak tartotta elmondani, hogy a verbászi Mezőgazdasági Szaktanácsadási Szolgálat a kúlai, szenttamási, óbecsei és a verbászi határban ingyenesen végzi a talajvizsgálatot (azaz a nitrogén, a foszfor és a kálium mennyiségének mérését). Az elvégzett agrokémiai elemzés négy évig érvényes, és ennek alapján történik a műtrágya bevitele a talajba, mindez pedig azért fontos, mert a műtrágya használatának költsége a növénytermesztésben elérheti a 30 százalékot is.  Az őszi kalászosok vetéséről szólva a szakember kifejtette, vetés előtt a mezőgazdasági termelők többsége csupán feltárcsázta a földet, amennyiben a talajban van elegendő nedvesség, akkor ajánlott a szántás, jelenleg is sokan szántanak.

Visszatérve a vetéshez elmondta, különösen fontos a laza felszíni talajréteg kialakítása, hiszen könnyebb lesz a csírázás, a már bevetett területeket az egyenletes csírázás érdekében célszerű síma hengerrel hengerelni, ezt sokan meg is teszik.  Biljana Dobranić kiemelte, az idén mintegy 30 százalékkal nőtt a búzával bevetett területek száma.

Nyitókép: Búzavetés előtti szántás a szenttamási határban (Fotó: Paraczky László)