2023. február 4., szombat
SZABADKAI VÁROSI MÚZEUM

Siketfajd a kirakatban

A Szabadkai Városi Múzeum Pillantás a múltba elnevezésű projektje keretében kéthetente más és más műtárgyat mutatunk be a múzeum különböző gyűjteményeiből. A tárgyakat a múzeum bejáratának jobb oldalán lévő, külön erre a célra kialakított kirakatban láthatják az érdeklődők.
Kezdeményezésünk lehetővé teszi, hogy Szabadka lakói megismerhessék a múzeumban őrzött kincseket, miközben intézményünk is bemutathatja gyűjteményeinek sokszínűségét olyan tárgyakon keresztül, melyek nincsenek kiállítva aktuális tárlatainkon. A kiállított tárgyak történelmi és kulturális hátteréről a mellettük lévő képernyőn juthatnak információhoz az érdeklődők.A siketfajd (Tetrao urogallus) a madarak osztályának tyúkalakúak (Galliformes) rendjébe tartozó faj. Latin nevében a tetraon szó görög eredetű, és vadászni való madarat jelent, az urugallus pedig a oura (farok) és a latin gallus (kakas) szavak összetételéből jött létre. A siketfajd Szerbia hegyvidéki fenyveseiben és vegyes állományú erdeiben él. A hím példányok nagyobbak a nőstényeknél, hosszú nyakukat udvarlás közben egyenesen tartják, hosszú farkukat pedig legyezőszerűen tárják szét. Csőre rövid, vaskos, sárga színű. A tojók barna színűek, mellükön narancssárga-barnás folttal. Szerbiában ezt a fajt először Josip Pančić, az ismert szerb biológus jegyezte fel a Kopaonikon, még a 19. században. A szerb fauna vörös könyve III szerint a siketfajd veszélyeztetett fajnak számít, amelynek vadászata szigorúan tilos.

A kiállított hím siketfajd trófeát 1998-ben lőtte Slobodan Vojinović, szabadkai vadász a montenegrói Piva Természeti Park Borje erdőségében. Az akkor nyolcéves impozáns állat kilövése különleges élmény volt a vadász számára.  A madártrófea az 50. újvidéki Vadász-, halász-, és idegenforgalom kiállításon aranyérmet kapott, 2003-ban már látható volt a Szabadkai Városi Múzeum A szervezett vadászat 135 éve Szabadkán kiállításán, idén pedig ajándékként bekerült intézményünk gyűjteményébe.

(A szöveg szerzője: Slađana Aleksić, fordította: Hicsik Dóra, fotó: Korhecz Papp Zsuzsanna)

Nyitókép: Szabadkai Városi Múzeum