2023. február 9., csütörtök

Brüsszel hosszú huzavona után jóváhagyta a magyar helyreállítási tervet

Másfél év után, a tagállamok közül utolsóként az Európai Bizottság jóváhagyta a koronavírus-járvány utáni gazdasági helyreállítást segítő uniós források lehívását lehetővé tevő magyar helyreállítási tervet, ami a feltételek teljesülése esetén 5,8 milliárd euró vissza nem térítendő támogatás felhasználását teszi lehetővé Magyarország számára. A testület viszont fenntartja a 7,5 milliárd eurót jelentő felzárkóztatási források zárolását.

Didier Reynders, az Európai Bizottság igazságügyi biztosa tegnapi brüsszeli sajtótájékoztatóján hangsúlyozta: a testület azzal a feltétellel tudja támogatni a magyar helyreállítási terv elfogadását, ha Magyarország teljesíti a jogállamisági mérföldköveket.

Az országnak járó uniós források ügyében Brüsszelben már hónapok óta tárgyaló Navracsics Tibor területfejlesztési miniszter, volt uniós biztos budapesti sajtótájékoztatóján jelentős előrelépésként értékelte a magyar terv elfogadását, a többivel kapcsolatban pedig azt mondta, nem érte meglepetésként.

A brüsszeli elfogadás nem jelenti azonban a pénz azonnali folyósítását, ehhez még szükség van arra is, hogy az Európai Tanács is rábólintson a magyar tervre. A pénzek kifizetése előtt még ezután is akadályként tornyosulhat, ha Brüsszel esetlegesen nem lesz elégedett az úgynevezett jogállamisági mérföldkövek magyar teljesítésével, amint az hasonló megokolással Lengyelországgal is megtörtént.

AZ ELNÖK NEM JÖTT BUDAPESTRE

A magyar kormány különutas politikája miatt Magyarországgal szembeni éles politikai és sajtótámadások közegét jól visszatükrözte tegnap az a negatív kivételezés, amelyet a helyreállítási terv elfogadásnak a bejelentése jelentett, Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke nem utazott ugyanis Budapestre a jó hírt közölni, mint tette ezt a többi tagország esetében. A bejelentés ezért Brüsszelben történt az igazságügyi biztos sajtótájékoztatóján.

Az MTI tudósítása szerint Didier Reynders a sajtótájékoztatón hangsúlyozta, a magyar terv egymást kölcsönösen erősítő reformok és beruházások széles körét tartalmazza, amelyek hozzájárulnak a Magyarországnak címzett országspecifikus ajánlásokban felvázolt gazdasági és társadalmi kihívások jelentős részének hatékony kezeléséhez. Átfogó és kiegyensúlyozott választ ad Magyarország gazdasági és társadalmi helyzetére, fenntartható növekedést, valamint a társadalmi és területi kohéziót támogató intézkedéseket tartalmaz. Ezek különösen a zöld és digitális átállás, az oktatás, a szociálpolitika, a munkaerőpiac, az egészségügy, a korrupció elleni küzdelem, az igazságszolgáltatás függetlensége, a döntéshozatal minősége, a közbeszerzés, az adózás és a nyugdíjrendszer területeit érintik – mondta.

Kijelentette: a magyar terv megfelelően képes hozzájárulni a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközről szóló rendeletben előírt 27 mérföldkő teljesítéséhez. Magyarországnak ezeket a követelményeket teljesítenie kell az unió pénzügyi érdekeinek hatékony védelme érdekében, mielőtt a helyreállítási uniós alap keretében bármilyen kifizetés történhetne. A vállalások teljesítésnek elmaradása megakadályozza a későbbi kifizetéseket – hangsúlyozta.

Az uniós biztos arról tájékoztatott, hogy az Európai Bizottság most továbbítja a magyar helyreállítási terv pozitív értékelését az Európai Unió Tanácsának. A tanácsnak négy hét áll rendelkezésére, hogy elfogadja végrehajtási határozatát. A Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközről szóló rendelet előírja, hogy a tagállamoknak juttatott támogatások 70 százalékát december 31. előtt le kell kötni – emlékeztetett.

A FELZÁRKÓZTATÁSI FORRÁSOKAT ZÁROLJÁK

A felzárkóztatási forrásokkal kapcsolatban Reynders közölte: a brüsszeli testület ugyanakkor fenntartja az uniós költségvetősből származó felzárkóztatási források 7,5 milliárd eurót kitevő összegének zárolását. Szavai szerint a testület úgy értékelte: Magyarország nem haladt előre megfelelő mértékben a szükséges, az Európai Bizottság uniós pénzek felhasználásával kapcsolatban megfogalmazott aggályainak eloszlatására hozott reformok terén.

„További alapvető lépésekre van szükség az uniós költségvetést Magyarországon továbbra is fenyegető kockázatok kiküszöböléséhez” – fogalmazott.

Emlékeztetett: az Európai Bizottság szeptember 18-án korrupcióval és közbeszerzésekkel kapcsolatos aggályok miatt javasolta a Magyarország számára rendelkezésre álló uniós forrásokból származó összeg befagyasztását. A lépés a jogállamisági feltételrendszerhez kapcsolódó mechanizmus áprilisi elindítását követte. Magyarország tárgyalt az uniós bizottsággal, majd 17, az aggályok kiküszöbölését célzó intézkedést mutatott be. A testület most továbbítja a tagállamokat tömörítő tanács számára a magyar intézkedések végrehajtására vonatkozó elemzését. A végső döntést az Európai Bizottság ajánlása alapján a tanács hozza meg december 19-éig – tette hozzá az uniós biztos.

LEGKIVÁLÓBBAK KÖZT A MAGYAR TERV

Navracsics Tibor szerdán Budapesten a Kormányinfón azt mondta, az EB-nek a nap folyamán ismertetett döntése nem okozott nagy meglepetést a magyar kormánynak, ez az álláspont nagyjából megegyezik a bizottság által szeptemberben közölttel. A testület több mint egy hete újságírók által közölte velünk készülő álláspontját – utalt a kiszivárogtatásra a miniszter.

Elmondta, a mostani az első alkalom, hogy a bizottság hivatalos formában bejelentette, hogy a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközhöz (RRF) benyújtott magyar nemzeti terv elfogadásra méltó. Felhívta a figyelmet arra, hogy az EB a magyar nemzeti tervet a legkiválóbbak közé sorolta. A miniszter szerint az sem jelent újdonságot, hogy három operatív program esetében a bizottság fenntartja a zárolásra vonatkozó javaslatát. Értékelése szerint ez részben abból is adódik, hogy a kormány törvényhozási és az intézményépítési menetrendje olyan határidőket tartalmaz, amelyek még előttük állnak.

Navracsics meggyőződését fejezte ki, hogy Magyarország ugyanolyan pontosan és alaposan teljesíti a még hátralévő vállalásokat, ahogy az eddigieket is tette. Közölte, reméli, 2023-ban meg tudják győzni a bizottságot és az Európai Tanácsot, hogy a felfüggesztést nem kell fenntartani és lehetővé válik, hogy százszázalékosan hozzáférjen Magyarország az uniós forrásokhoz minden operatív programban.

Kitért arra, hogy a terv elfogadása másfél évvel ezelőtt már karnyújtásnyira volt, és azóta is folyamatosak voltak a konzultációk.

Navracsics Tibor bizakodását fejezte ki az iránt, hogy a bizottság döntése a kohéziós pénzekkel kapcsolatban megnyitja az utolsó körös egyeztetéseket és a tárgyalások lezárásának lehetőségét, azaz záros határidőn belül aláírják a partnerségi megállapodást is.

Szerinte ha ez megtörténik, akkor teljesül a nyáron kitűzött cél: hat hónap alatt mind a két nagy területen – ahol még nyáron messzinek tűnt az uniós források elérése – megállapodnak a bizottsággal, ez pedig lehetővé teszi, hogy 2023-tól ténylegesen is megnyíljanak az uniós források.

Kérdésre válaszolva Navracsics Tibor azt mondta: a magyar kormány mindig az elvei fenntartása mellett kötött kompromisszumot a megegyezés érdekében.

„Ha az ország tovább halad a programja végrehajtásával, és újabb határidőket teljesít, a tagállamok és a bizottság számára is világos lesz: nem akarunk mismásolni, nem akarunk sunnyogni” – fogalmazott Navracsics Tibor.

AZ EP NYOMÁSA ALATT

Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a Kormányinfón kérdésre válaszolva arról beszélt: jó esély van arra, hogy az operatív programokhoz szükséges partnerségi megállapodást is aláírják.

Elmondta, a baloldalnak a kondicionalitási eljárásban lehetett szerepe, hiszen a bizottság részben nem méltányolta azokat a döntéseket, amelyeket csak a jövő héten hoz meg az Országgyűlés. Az Európai Bizottság ugyanakkor az Európai Parlament (EP) nyomása alatt áll – tette hozzá, hibának nevezve, hogy az EP-ben ilyen hangulat alakult ki. Szerinte ez azoknak a magyar képviselőknek a bűne, akik valótlanságokat terjesztenek az országról.

Kijelentette: „elutasítandó, hogy valaki keres nettó hatmillió forintot, és amikor a tanárok bérét két év alatt meg akarjuk emelni 440 ezer forintról 800 ezerre, akkor olyan határozatot fogad el az Európai Parlamentben, hogy Magyarország, a magyar tanárok, a magyar egészségügy, a magyar vállalkozások ne juthassanak pénzhez” – hasonlította össze a kancelláriaminiszter a EP-képviselők keresetét a magyar tanári bérekkel.

Az alapvető céljukat azonban szerinte a magyar baloldali EP-képviselőknek nem sikerült elérniük, hiszen a felfüggesztés nem jelent forrásvesztést.

Jövőre 2500 milliárd forintnyi uniós forrás érkezhet Magyarországra, amiből 1500 milliárdnak már most sincs akadálya – tette hozzá. További 1000 milliárd elől pedig várhatóan az év második felére elhárulhatnak az akadályok.

Ennek nagyságrendjéről szólva közölte: a kormánynak ennek a pénznek a többszöröséről kell gondoskodnia a rezsicsökkentés fenntartásához. Mivel a magyar gazdaság fundamentumai és a költségvetés is stabil, problémát inkább a magas energiaárak okozhatnak.

AZ ELLENZÉK ÜDVÖZLI A DÖNTÉST

A magyar ellenzéki pártok közül a Demokratikus Koalíció üdvözölte a felzárkóztatási források további felfüggesztéséről szóló brüsszeli döntést. Rónai Sándor, a párt EP-képviselője szerint Orbán Viktor tegnap az elmúlt 12 év legnagyobb vereségét szenvedte el. A magyar kormányfő családjának juttatva ellopta az uniós pénzeket – állította bizonyítékok felmutatása nélkül. A volt MSZP-s EP-képviselő, Ujhelyi István szerint szintén Orbán Viktor és kormánya demokráciaellenes lépései miatt hozta meg ezt a döntést az Európai Bizottság, amellyel a magyarok érdekét szolgálja.

A Fidesz közleményben reagált a bírálatokra, amelyben azt írták mindaz a politikai hadjárat, ami hónapok óta zajlik Magyarország ellen, vastagon Gyurcsányék és a dollárbaloldal műve is. Hozzátették: ők azok, akik másfél éve akadályozzák, hogy Magyarország megkapja a neki járó uniós forrásokat, mert ettől és idegen hatalmaktól remélik, hogy hatalomra kerülhetnek.

A dollárbaloldal miatt nem kapja meg teljesen Magyarország a neki járó és a pedagógusbér-emeléshez szükséges pénzeket – áll a nagyobbik kormánypárt közleményében.

Nyitókép: Navracsics Tibor területfejlesztési miniszter, Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter és Szentkirályi Alexandra kormányszóvivő (Fotó: MTI)