2023. január 31., kedd
KALANDTÚRA

Jože Plečnik szlovén építész alkotásai

Jože Plečnik nemcsak Szlovénia híres építésze, műépítésze, de Európa-szerte ismert munkássága, a spanyol Gaudihoz hasonlítják. 1872. január 23-án született Ljubljanában, apjának műasztalos műhelye volt, ahol ő is besegített, kitűnő rajztehetsége volt. 1892-ben Grazban bútortervezést tanult, majd Bécsbe került a híres Otto Wagner építészirodájába. Befejezte a bécsi Képzőművészeti Akadémiát, és kitűnő tanulóként elnyerte a római díjat, mely által tudományos utazást tett Olaszországba és Franciaországba.

Visszatérve Bécsbe önállóan kezdett dolgozni – házakat, villákat, templomokat tervezett. Stílusa egyéni – a neoklasszicista-klasszikus építészet szellemében alkotott – a posztmodern előfutárát látják benne. Bécsben ismert alkotásai a Zacher-palota, Langer-villa, a Szentlélek-templom.

1910-től Prágában telepedett le, az iparművészeti főiskola professzora lett. Prágában is több jeles épületet tervezett, a prágai vár főépítészének nevezték ki. 1921-től Ljubljanában élt, az Építészeti Egyetem műszaki karán tanított, saját műtermet vezetett – kialakította a mai Ljubljana arculatát –, víziója szerint Ljubljana új Athén kellett volna hogy legyen. Nagyon sokat alkotott, a város sok-sok épülete viseli magán az ő keze nyomát. A Ljubljanica folyón levő hármas híd a város egyik szimbóluma. A folyóparton piacteret alakított ki, a Cipész hidat, az egyetemi könyvtárt ő tervezte, a Žale temetőt, a Parlament épületét életében nem sikerült megvalósítania.

Kedvenc építészeti elemei az oszlopok-oszloprendek, obeliszkek szobrokkal: „Pókként fűzöm szálaimat a hagyományokhoz” – mondta Plečnik. Legérdekesebb műve, a Szent Mihály-templom Ljubljana külvárosában sok látogatót vonz. Az 1937–1940-ig épült templom 347 oszloppal rendelkezik, a templombelsőben a 12 pillér a 12 apostolt jelképezi, itt minden fából van. Érdekes lámpák, díszítőelemek sorakoznak – például négy kovácsoltvas tartó lóg a mennyezetről, bennük három színes pohár, középen egy kávédaráló (szimbolikus jelentése van), mivel a művész nagyon szerette a kávét. Ez látható Plečnik lakóházában is, ahol a konyhában sok kávéfőző edény sorakozik. A templom a szlovén kultúrörökség része.

Érdemes felkeresni Ljubljanában Plečnik két éve megnyílt felújított lakóházát. Érdekes a ház egyik toronyrésze a két emeleten egymás feletti identikus szobával. Az építész dolgozószobája nagyon egyszerű, a hatalmas asztalon műszerek, rajzeszközök és a mester fekete kalapja, a falakon vallási tárgyak. Plečnik nagyon vallásos volt. A helyiségben egy keskeny, kényelmetlen ágy található – nem akart sokat aludni, pihenni, hanem minél többet alkotni, dolgozni. Egy kisebb szobában saját alkotású cserépkályha áll vízmelegítővel, itt főzte Plečnik a teát vendégeinek, hogy ne kelljen hívni a házvezetőnőt. A szép üvegfalú télikertben tartotta az órákat a tanulóinak. A kertben érdekes növények láthatók. Plečnik nem nősült meg. Egyik hölgyismerőse levélben felajánlotta, hogy hozzá menne feleségül. Plečnik így válaszolt: „Sajnálom, én el vagyok jegyezve az építészettel!”

A Szlovén Akadémia tagja, a város díszpolgára volt.

Belgrádban egy nagyon szép templomot tervezett, Ivan Meštrović szobrász ajánlására és a ferencesek felkérésére, ez a Páduai Szent Antal-templom (Zvezdara, Bregalnička 14.). A vörös kőből készült, rotunda alakú templom figyelemre méltó, a mellette álló torony 52 m magas. A torony a mester halála után készült el, építészeti problémák miatt megdőlt, 1962-ben 42 cm-t, ma már 120 cm-t, így nem lehet benne felmenni (ferde toronynak nevezték el).

A pompás belsejű templomban az oltár fekete márványból készült, felette egy óriási Krisztus-szobor, Szent Antal és Szent Mária szobrai szintén márványból, Meštrović alkotásai. Sok díszítőelem ékesíti a templomot. Plečnik ingyen tervezte a templomot, nem fogadott el még útiköltséget sem, mivel igaz hívő volt. 2007-ben a szlovén ferencesektől az Isten szolgája címet kapta, sok szakrális építményéért kezdeményezték boldoggá avatását.

A templomhoz két érdekesség fűződik: az építkezések alatt egy kisfiú leesett a 15 m magas galériáról, de semmi baja nem esett. Egy kígyó alakú szobrot – a kígyó a Sátán megtestesítője, aki nem akart szolgálni Istennek – Plečnik átalakította lámpává, mely az oltárt megvilágítja, mondván: „De igen, szolgálni fogsz!” A Páduai Szent Antal-templom 2010 óta Szerbia kultúrörökségének része.

Az idén májusban Jože Plečnik születésének 150. évfordulója alkalmából Belgrádban nagy orgona- és zongorakoncertet rendeztek a Páduai Szent Antal-templomban és egy kiállítást a szlovén, cseh, osztrák nagykövetségek részvételével. Szlovéniában az egész évet 2023. január 23-áig Plečnik éveként ünneplik. A ljubljanai Városi Múzeumban egy nagyszabású kiállítás várja az érdeklődőket. Kiadtak egy Plečnik kártyát, amely jövő januárig kedvezményes belépőként szolgál majd a múzeumokban, a kulturális eseményeken.

Jože Plečnik 1957. január 7-én halt meg, Ljubljanában a Žale temetőben helyezték örök nyugalomra. 2021 óta Plečnik épületei az Unesco Világörökség részei.

Nyitókép: Plečnik háza, ma múzeum