Szerbiának jövőre 4,6 milliárd euró tartozást kell törlesztenie, ennek 67 százaléka belső adósság, 10 százaléka a Világbank, az Európai Beruházási Bank és más nemzetközi pénzintézetek irányában esedékes visszafizetés, 16 százaléka pedig kétoldalú szerződésekből ered – nyilatkozta Siniša Mali pénzügyminiszter a Politikának, hozzátéve, hogy a szaktárca idejében kitervezte a törlesztés módját, már az év derekán tárgyalásokat kezdett különféle intézmények támogatásának elnyerése végett, az adósság egy részét pedig államkötvények hazai piacon való értékesítésével rendezi.
– Nem magasak a kamatok, számításaim szerint a GDP-ben a kamat részvétele a következő néhány évben 2 százalék körüli marad. Ennek az évnek a végére 1,6 százaléknyi lesz, 2015-ben viszont még a 2,9 százalékot is elérte – mondta Mali. Rendkívül fontosnak nevezte a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) megbeszélt készenléti hitelt, melyet az ország szükség szerint hívhat le a régi tartozások kiegyenlítésére és a pénzügyi stabilitás megőrzésére. Az IMF-támogatásra a lakosság és a távhőszolgáltatók zavartalan áramellátásának biztosítása érdekében is szükség van. A miniszter elmondta, hogy a Valutaalappal folytatott megbeszélések során szó esett az energiaszektorhoz tartozó közvállalatok átszervezésének fontosságáról is, és ezt az általános reformok keretében bonyolítják le. Szavai szerint a szóban forgó cégek veszteségei abból erednek, hogy az állam igyekezett alacsonyan tartani az áram és a gáz árát mind az ipar, mind a lakosság számára, miközben a villamos energia az európai piacon a tízszeresére drágult.
A Politika munkatársának kérdésére Mali közölte, nem vezetik be az extraprofitadót, mint ahogyan egyes európai és szomszédos országok tették.
– Pillanatnyilag nem gondolkodunk az extranyereség megadóztatásáról. Stabilak vagyunk, az államkasszában van elég pénz, és nem szeretnénk sokkot okozni vagy bármilyen kedvezőtlen reakciót kiváltani ilyen döntésekkel. Kiszámítható gazdasági környezetért küzdünk – mondta Mali. Közölte, hogy folyamatban van 13.000 polgár bevételének ellenőrzése, náluk ugyanis több mint 150.000 eurós különbség mutatkozott a bejelentett jövedelem és vagyonuk gyarapodása között. „Bevallott jövedelmük megközelítőleg sem felel meg vagyonuk értéknövekedésének, ami gyanút kelt. Ezt majd a vagyon eredetének megállapításával és a különadóval foglalkozó adóhatóság vizsgálja ki”.
