Eltűnt a töltés

Javában épül a Budapest–Belgrád gyorsvasút Szabadka és Újvidék közti szakasza. A beruházás kínai hitelből valósul meg, és a hazai cégek mellett kínai vállalatok is dolgoznak a kivitelezésen. Óriási volumenű munkáról van szó, amiről csak úgy alkothatunk fogalmat, ha testközelből nézzük meg, hogy mi is folyik a terepen. A kishegyesiek is megtapasztalják, hogy mit is jelent ez a munka, hiszen az adott szakaszon itt történnek a leglátványosabb változások.

A falut és a mellette elterülő, kaszálónak nevezett határrészt egy vasúti töltés választotta el, amely több méter magasan tornyosult a környező házak fölé. A Krivaja folyó völgyét hidalták át ily módon az építők, kereken 140 évvel ezelőtt, ugyanis ez a szakasz 1882-ben épült, és 1883-ban adták át. A töltés megépítése akkortájt igen kemény vállalkozás volt, hiszen munkagépek híján kézi erővel történt. Kubikosok voltak azok, akik ásóval, lapáttal és talicskával hihetetlen mennyiségű földet mozgattak meg. Egy szakaszon mesterséges kanyont vájtak a löszfalba, a kitermelt földből pedig töltést építettek a völgyben. Óriási munkáról és kiváló mérnöki tervezésről tanúskodott a töltés, amely ellenállt az idő fogának, de a munkagépeknek nem.

A 140 évvel ezelőtt élő őseink számára bizonyára nagyon furcsa volt, hogy a határból hazafelé jövet nem a falut látják, hanem a töltést sínekkel a tetején. Biztos vagyok benne, hogy sokan elégedetlenkedtek emiatt, de a vasút fejlődést jelentett a falu számára. Dr. Szőke Anna kishegyesi néprajzkutató szerint épp a vasút volt az, ami elindította a polgárosodást a településen, hiszen segítségével könnyen el lehetett jutni a környező városokba. Üzleti lehetőséget is jelentett, hiszen a terményeket a városi piacokon tudták értékesíteni a falubeliek. Középiskolásként én is gyakran vonatoztam, és jól emlékszem egy nénikére, aki vonattal vitte a tojást Szabadkára. Mindig megkért valakit, hogy segítsenek felrakni a megpakolt táskákat a magas vasúti kocsikra. A vasút tehát lehetőséget jelentett, a töltés és az állomás pedig a falu arculatának részévé vált.

Épp ezért is furcsa, hogy a töltés néhány hónap leforgása alatt teljesen eltűnt. Aki a kaszálóból tart a faluba, azt olyan látvány fogadja, amilyenben élő embernek 140 éve nem volt része. A vasútállomás épülete még áll, de hogy mi lesz a sorsa, azt nem lehet tudni. Községi szinten védettséget élvez, de ha az építők érdeke azt kívánja, akkor simán le fogják bontani. Igaz, sok hasznát jelenlegi állapotában senki sem veszi, mert hosszú évek óta elhagyottan áll, és az idő lassan nekikezdett a bontásának. Kiderül, hogy az építők besegítenek neki, vagy kap egy kis haladékot. Az viszont biztos, hogy a falu arculata véglegesen megváltozott. A töltés nem védi többé a falut a kaszáló felől fújó szelektől, a helyét egy viadukt fogja átvenni. Érdekesség, hogy ezen a vasútszakaszon eredetileg két sínpár futott végig, amiből az egyiket Trianon után felszedték. Most viszont ismét két sínpárt fognak lehelyezni, a gyorsabb és zavartalanabb forgalom miatt. Változás lesz az is, hogy a kishegyesi és a szeghegyi vasútállomás helyett egy új fog épülni, valahol a két régi közti szakaszon.

Az új vasút kiépítése fejlődést jelent. A 140 évvel ezelőtti fejlesztésnek a kishegyesiek is haszonélvezői voltak, a kérdés most az: haszonélvezői lesznek-e a legújabb beruházásnak is?