Horvátország, Ausztria és Németország energetikai együttműködési megállapodásra készül, és közösen lép fel az Európai Bizottságnál a horvát gázvezeték-hálózat bővítése és a krki LNG-terminál (cseppfolyósítottföldgáz-terminál) kapacitásainak növelése érdekében – jelentette ki Andrej Plenković horvát kormányfő csütörtökön Omisaljban.
Plenković Markus Söderrel, Bajorország miniszterelnökével és Karl Nehammer osztrák kancellárral tett látogatást a krki LNG-terminálon, ezt követően közös sajtótájékoztatót tartottak.
A horvát kormányfő rámutatott az együttműködés fontosságára az Ukrajna elleni orosz agresszió okozta megváltozott körülmények összefüggésében, amelyben egész Európa alternatív ellátási útvonalat keres.
„Horvátországnak nemcsak a saját energiabiztonságához kell hozzájárulnia, hanem a szomszédos országokéhoz is, köztük Ausztriáéhoz és Németországéhoz” – hangsúlyozta a horvát kormányfő.
Emlékeztetett, hogy a zágrábi kormány augusztusi döntése szerint másfél éven belül 2,9 milliárd köbméterről 6,1 milliárd köbméterre növelik a krki LNG-terminál kapacitását. Ez kétszer meghaladja a horvát szükségleteket – mondta.
A szándék az, hogy a horvát, az osztrák és a bajor vezetők közösen forduljanak az Európai Bizottsághoz, és társfinanszírozást kérjenek a projektekhez – tette hozzá.
Kiemelte továbbá, hogy Ausztria és Bajorország gázvezeték-hálózat összekötéséhez fontos a Szlovénián át vezető útvonal, ezért Ljubljanával is tárgyalásokat folytatnak.
Horvátország két lehetőséget ajánl. Az egyik egy szárazföldi LNG-terminál kiépítése, amelynek kapacitása 15 milliárd köbméter, a projekt pedig 1,75 és 2 milliárd euró közötti összeget tesz ki. A másik a már meglévő úszóterminál további bővítése 9,6 köbméter kapacitásig, ennek kivitelezése 1,2 milliárd euróba kerül. A Szlovénián keresztül vezető gázvezeték kiépítése további 600 millió euró költséget jelent.
A már korábban tervezett gázvezetékek között szerepel a Zlobin–Bosiljevo vezeték, Magyarország, Bosznia-Hercegovina, Montenegró és Albánia elágazással. Ennek a projektnek a kivitelezését három éven belül tervezi a kormány, 155 millió euróból, amelynek egy részét az Európai Unió fedezi.
