Mivel a műtrágya drága, a búzatermesztők a most bevetett területek 40 százalékán csökkentették a használatát, és ez, ha tavasszal nem pótolják, óhatatlanul meglátszik majd a hozamokon – nyilatkozta Jovica Jakšić, a Szerbiai Mezőgazdasági Termelők Független Társulásának elnöke.
– Pénz híján az eddigi legdrágább vetéskor az emberek kénytelenek voltak először is a műtrágyával takarékoskodni. Én 200 hektárt vetettem be búzával, és kb. 25 százalékkal kevesebb vegyes alaptrágyát szórtam ki. A termelők ezúttal főleg a saját, nem fémzárolt vetőmagjukat használták, ami szintén csökkentheti a hozamot – mondta Jakšić, aki szerint bizonytalan, hogyan alakul tavaszra a most kilónként 110 dinárba kerülő, tavaly ősz óta háromszorosára drágult műtrágya ára. Ettől függ, hogy a visszafogott mennyiségeket pótolni lehet-e majd kellő mértékben. Nem hivatalos jelzések szerint az urea ára csökkenhet. Szerinte azokon a parcellákon, amelyeken teljes agrotechnikát alkalmaztak, a műtrágya mennyiségének egyévi csökkentése jelentősebben nem befolyásolja a termést, de a vetésterület többi részén akár 50 százalékkal is visszaeshet a hozam.
Jakšić elmondta, amióta ismét lehetővé vált az ukrajnai búza kivitele, a hazai piacon csökkent e termény ára, akárcsak a kukoricáé. 15-20 százalékos az árcsökkenés, és a termelők nem tudnak megszabadulni a fölöslegtől. Mindemellett az országban ezen az őszön 750.000 hektárt vetettek be búzával, vagyis nagyjából 20 százalékkal többet, mint tavaly, elsősorban a tavaszi szárazságtól tartva, amely végzetes lehet a tavaszi haszonnövényekre.
Nedeljko Savić, a kelet-szerbiai Stig vidék termelői egyesületének elnöke arról számolt be, hogy a Pannon-síkság déli peremének számító országrészben a gazdák 30 százaléka ezúttal nem is műtrágyázta meg földjeit, mert az aszályos nyár elvitte a várt kukorica- és szójatermésük legnagyobb részét, és most tartozásaikat is képtelenek visszafizetni.
– A termelők egy része egyáltalán nem használt műtrágyát, mert úgy gondolja, hogy ha tavasszal szárazság lesz, úgysem ér semmit akár a maximális mennyiség sem. Ha viszont a búza kap elegendő nedvességet, akkor két tavaszi fejtrágyázással pótolják a tápanyagszükségletét – mondta Savić.
Ezen az őszön Bánátban is hasonlóan jártak el a búzatermesztők. Dragan Kleut, a Bánáti Gazdaegyesületek Szövetsége elnökének elmondása szerint a parcellák felén a szokásosnál kevesebb műtrágyát szórtak ki. „Vannak, akik egyáltalán nem is műtrágyáztak, mert nincs pénzük, hiszen az államtól semmiféle támogatást nem kapunk, a búza- és kukoricaexport tilalma miatt pedig nem tudtuk eladni a fölösleget. Terményeink ára csökkent, az alapanyagok és az energiahordozók viszont megdrágultak” – mondta Kleut.
