2023. február 8., szerda

Példátlan kihívások

Sok szempontból hasonló a jelenlegi világgazdasági helyzet ahhoz, amit néhány korábbi időszakban már megtapasztaltunk. Ugyanakkor ezúttal is vannak csak a mostani időszakra jellemző trendek. A központi bankok jobb híján hagyományos eszközökkel próbálják a negatív hatásokat kivédeni, vagy legalább tompítani erejüket. A másodlagos inflációs hatások és az ár-bér spirál kialakulását próbálják megelőzni.

A világszerte meredeken elszálló infláció ellen a jegybankok a kamatok növelésével reagálnak. A fizetőképes kereslet, a likviditás csökkentése szokásos, de fájdalmas terápia ilyen esetekben.

A jegybankok elsősorban a keresleti oldalt tudják befolyásolni, a kínálati oldal befolyásolására másodlagos hatásuk van az általuk foganatosítható intézkedéseknek. A mostani inflációs trendek mögött jórészt kínálati oldalon tapasztalható hiányok és hiányosságok állnak, a logika szerint az egyensúly közeli állapothoz a keresleti oldal szűkítésére van szükség, valamint a munkaerőpiacok feszességének enyhítésére. Valójában azonban a helyzet annál sokkal összetettebb, hogy a monetáris politika hagyományos eszközei abszolút hatékonysággal lennének alkalmazhatóak.

A kínálati oldalon a problémákat elsősorban a geopolitikai feszültségek, a háború, a szankciók és a semlegesítésükre meghozott ellenlépések okozzák. A jegybankoknak ezekre nem sok hatása van, ezért aztán a mozgástér drasztikusan beszűkült. A kínálati oldali problémákhoz a mezőgazdasági termelésnek a klímaválság által okozott visszaesése is hozzájárul.

KÍNÁLAT ÉS KERESLET A LIBIKÓKÁN

Vannak olyan vélemények is, hogy a kamatnövelés helyett inkább olcsó hitelekkel kellene ösztönözni a termelőket a különféle fejlesztésekre. Nem mindenki számára jár azonban negatív következményekkel a mostani helyzet. Az energiahordozók, elsősorban a földgáz árának gyors emelkedése az importőr országok esetében drámai mértékű cserearányromlást okoz. Az exportőrök azonban ugyanazért az áruért sokkal többet zsebelhetnek be.

Az európai kormányok egy része közvetett, vagy valamilyen közvetlen támogatást nyújt az állampolgárainak és vállalkozóinak, vagy az energiaárak befagyasztásával próbálja megakadályozni mélyreható társadalmi válságok kialakulását ez azonban a költségvetési egyensúly romlásához vezet. A jelenlegi infláció fő jellemzője az energia és az élelmiszerek árának elszállása, a megélhetési költségek drámai mértékű emelkedése. Az elkölthető jövedelemrészt csökkenti a jelenség, így már önmagában is csökkenti a keresletet, de egyéb tényezők is ilyen irányban hatnak. A mostani energia- és élelmiszerárak közép- és hosszú távon azonban fenntarthatatlanok. Számos gazdasági szereplő számára megfizethetetlenek, kigazdálkodhatatlanok. A korrekció előbb-utóbb piaci mechanizmusok által is megtörténik.

HAZAI RECEPT?

Tartható hiánnyal tervezi a jövő évi büdzsét a szerb kormány, és a bejelentések szerint továbbra is magára vállalja a többszörösére emelkedett energiaárak miatt keletkező pluszkiadásokat. A költségvetési hiány szempontjából is megfelel a tervezet a maastrichti kritériumoknak. Mintegy 1,7 milliárd eurós hiánnyal tervezi a szerb kormány a jövő évi költségvetést. Az előterjesztésben 1843,4 milliárd dinár bevétel és 2107,4 milliárd dinár szerepel, 264 milliárdos deficittel, ami a GDP-arányosan 3 százalék alatt lenne. Az államadósság a bruttó hazai termék (GDP) 56,1 százalékát teszi ki az év végére. A javaslat szerint mindemellett 2023-ban csökkentik az adóterheket, a bruttó bérek adómentes részét 19 300 dinárról 21 712 dinárra emelik. A statisztikai adatok szerint a gazdasági növekedés az első negyedévben – éves összevetésben – 4,3, a másodikban 3,9 százalék volt, a harmadikban kissé lassult, de 1,9 százalékkal a pozitív tartományban maradt. Az év első kilenc hónapjában a gazdaságban a bérek reálisan 3 százalékkal, a magánszektorban 5,4 százalékkal emelkedtek. Októberben ugyanakkor 15 százalékos éves inflációt mértek. Ez meghaladja a várakozásokat, ugyanis korábban arra számítottak, hogy a pénzromlás üteme már augusztusban vagy szeptemberben lassulni fog. Ezt a jegybankelnök mondta, aki szerint az energiahordozók és a világpiaci élelmiszerárak emelkedése pörgeti az inflációt. Számításai szerint az „importált” infláció kétharmad részben felelős a 15 százalékos pénzromlásért. A kedvezőtlen külső körülmények miatt a jegybank mérsékelte a GDP-előrejelzést, amely most erre az évre vonatkozóan a 2 és a 3 százalék közötti sávban van. Jövőre 3,5 százalékos bővüléssel számolnak a legfrissebb prognózisuk szerint, 2024-re pedig visszatérést jósolnak a 4 százalékos növekedési szinthez. A jegybankelnök azt is bejelentette, hogy folytatják a szigorításokat a monetáris politika területén, de csak szelektív módon, mivel az inflációt főleg külső tényezők serkentik. Az irányadó kamatláb jelenleg 4,5 százalék, és a bejelentések szerint további növelését tervezik, hogy kivédjék a világpiaci áremelkedések másodlagos hatásait. A közeljövő történései megmutatják majd, hogy a monetáris politika ezen intézkedései mennyire lesznek hatásosak.