2024. április 25., csütörtök

Papír Krisztus és grafitporos latrok

Zsáki István rajzaiból nyílt kiállítás Topolyán

A Művelődési Ház kiállítótermében a vajdasági magyar képzőművészet napja alkalmából megnyílt a Zsáki István Pro Urbe díjas topolyai festőművésznek az utóbbi hónapokban készült nagy méretű rajzaiból összeállított kiállítás. A megnyitón a közönséget Csípe Tímea, a Művelődési Ház igazgatónője köszöntötte, majd a művész alkotásait Léphaft Pál karikaturista méltatta.

Léphaft Pál és Zsáki István a megnyitón (Herceg Elizabetta felvétele)

Léphaft Pál és Zsáki István a megnyitón (Herceg Elizabetta felvétele)

– Egyszínű fehér a szürkén vagy szürke a fehéren. Ilyen egyszerű szürke/fehér/fekete kiadásban ismerkedhetünk meg ma Zsáki Istvánnal, aki pályája során következetesen örökítette meg a vizek, nádasok, szántók, kaszálók és tájemlékeink színes látványát. A színes életmű ne tévesszen meg bennünket, a képalkotó mindig rajzol. Vagy a gondolat végtelen kék lapjaira, vagy egyszerűen papírra, mert a rajzolás a képzőművésznek létállapot. Ahogy a latin bölcselet is mondja: Nulla dies sine linea – egy nap se múljék el vonás nélkül. Az a benyomásom, hogy Zsáki István ismeri ezt az útmutatást. Legalábbis ezt bizonyítják legújabb, itt látható munkái – hívta fel a publikum figyelmét Léphaft Pál, majd arra is rámutatott, hogy ezekkel a nagy méretű rajzokkal, melyeket most tekinthetünk meg, azt az alkotói teret szerette volna kitágítani, amely szorította, amely behatárolta.

–Ez a képletes bezártság részben biztonságot is nyújtott, részben kockázatot is jelentett. Hiszen mindig az az izgalmas, ami a határokon túl van, a saját és mások ismeretlen határain túl. Maga a művészet és így a képalkotás, a rajz lényege is a határok örökös kitágítása, az ismeretlen szabadság megízlelése – mondta Léphaft Pál.

Zsáki István a médiának nyilatkozva elmondta, hogy nagyon hosszú ideig, mintegy harminc évig nem rajzolt, és a Harkai Imre hagyatékából hozzá került papírköteg indította el ezt a sorozatot. Kicsit több, mint egy éve fogott ismét szenet és radírt a kezébe, hogy ezekre a papírokra vigye fel gondolatait, érzéseit, dolgozza ki a különböző felületeket, struktúrákat. Egy-egy ilyen nagy méretű rajz legtöbb esetben két napig készül, harmadik nap már a véglegesítés zajlik. Eddig 45 készült el, a kiállításba ebből 22 alkotás került.

A kiállítás december 2-ig látogatható (Herceg Elizabetta felvétele)

A kiállítás december 2-ig látogatható (Herceg Elizabetta felvétele)

Zsáki István Topolyán született 1942-ben, alapító tagja a bácskossuthfalvi 9+1, a szabadkai Bucka Gányó művésztelepnek, tagja a Vajdasági Képzőművészek Egyesületének. A Topolyai Művésztelepet 2007-től 2020-ig vezette. Számos képzőművészeti díj tulajdonosa. Pályája kezdetén a lírai absztrakció jellemezte, ezután figurális, ún. babás korszak következett. Később áttért a tájfestészetre, mely vonalak, struktúrák, jelek egyvelege. Jelenleg csendélet korszakában termések, rögök, szövegfoszlányok jelennek meg kiterített síkjain, legújabban ezeket szénnel készült rajzain láthatjuk. A kiállítás december 2-ig látogatható.

Nyitókép: A megnyitón (Herceg Elizabetta felvétele)