2022. december 5., hétfő

Nyugodtból rettenthetetlen

A rendőrló marmagassága legalább 168 centiméter kell, hogy legyen – A rendőrség lovassági zászlóaljának belgrádi ménesében jártunk

A lovak soha nem taposnak az emberre, kikerülik vagy átlépik, ha roham közben éppen valaki a lábuk alá kerül. Az viszont megtörténik, hogy a testükkel eltolják a körülöttük állókat – tudtuk meg egyebek mellett a különleges rendőregység rendőrdandárja, lovassági zászlóalja belgrádi ménesében tett látogatásunk során. Ki gondolná, hogy a tüntetések és sportesemények rendfenntartásában résztvevő oly impozáns lovak első és talán legfontosabb tulajdonsága a nyugalom, akárcsak azt, hogy a kiképzésük nagymértékben játék mind a lovak, mind pedig lovasaik, a rendőrök számára is.

A jobb ló kevésbé jó lovast kap, míg a jobb lovas kevésbé kezelhető lóra kerül (Fotó: Ótos András felvétele)
A jobb ló kevésbé jó lovast kap, míg a jobb lovas kevésbé kezelhető lóra kerül (Fotó: Ótos András felvétele)

Nagy vágyam volt ellátogatni a rendőrség lótenyészetébe, és találkozni azokkal az emberekkel, akiket olyan gyakran láttam Belgrád tömegrendezvényein. Házigazdánk, Milan Milošević, a lovasszázad parancsnoka, rendőrőrnagy már az első lépéseinknél meglepett minket. Mindenekelőtt azzal a kijelentésével, hogy ő gyermekkora óta kötődik ehhez az egységhez. Gyakran látogatott el az ott működő lovasklubba, ennek hatására lett lovasrendőr. Kevesen tudják, és bevallom, én sem tudtam, hogy 76 évvel ezelőtt hozták létre Belgrád Banovo brdo városrészén azt a tenyészetet, ahol a mai napig a rendőrségi lovak kiképzése folyik. A legelitebb rendőrségi egység számára valamikor mindenekelőtt a vajdasági tanyákról és Szerbia más területeiről szerezték be a szükséges lovakat, ma már azonban külföldről vásárolják azokat. Mint mondják, nem az a legfontosabb, hogy milyen fajta lóról van szó, bár tény, hogy gyakrabban válogatnak a hannoveri, a holsteini, vagy, ahogy ők fogalmaztak, a magyar lovak közül, elsősorban a magasságuk miatt.

A karámban olyan körülményeket szimulálnak, amelyek a terepen is megtörténhetnek a lovakkal (Fotó: Ótos András felvétele)
A karámban olyan körülményeket szimulálnak, amelyek a terepen is megtörténhetnek a lovakkal (Fotó: Ótos András felvétele)

– A ló megválasztásánál az a fontos, hogy a marmagassága elérje a 168 centimétert. Általában négy és nyolc év közötti lovakat vásárolunk. Az idén vettünk egy hároméves és egy négyéves lovat, és kiválónak mutatkoztak. Azért külföldről szerezzük be a lovakat, mert nálunk nem tenyésztenek ilyen magas fajtákat. Korábban a zobnaticai tenyészetben voltak galopp lovak és gyönyörű magyar lovak, de ma már nincsenek. Ma nóniuszokat tenyésztenek, amelyek nem érik el a várt magasságot – mondta el Milan Milošević. Hozzáfűzte, a lovasrendőrök magassága és súlya kapcsán nincs elvárás, mint a zsokék esetében, a ló magassága a fontos, már csak a vizuális élmény miatt is, amit a megjelenésükkel nyújtanak egy-egy tömeges eseményen.

– Megválasztásukkor 10–20 percig is figyeljük őket, már ekkor meg tudjuk állapítani, hogy az adott ló képes lesz-e 10–15 éves rendőri szolgálatra – hangsúlyozta a parancsnok.

Milan Milošević (Fotó: Ótos András felvétele)
Milan Milošević (Fotó: Ótos András felvétele)

Mint megtudtuk, ők maguk irányítják és képzik ki a lovakat. A karámban olyan körülményeket szimulálnak, amelyek a terepen is megtörténhetnek a lovakkal. Kizárólag a számunkra megtartott bemutatóval szemléltették, milyen könnyedséggel veszik a lovak az akadályokat, hogyan lökik el maguk elől a nagy labdát, ami valójában a tömeget jelképezi, vagy miként reagálnak olyan helyzetekben, amelyektől nem szabad megijedniük.

A lovak első kapcsolata a várossal akkor történik, amikor kivezetik őket a Košutnjakba, itt találkoznak először a gyalogátkelővel, az erdővel, és az emberek közeledésével.

– A karámban ponyvát terítünk ki, ez jelképezi a gyalogátkelőhelyet az utcán. Nekünk, lehet, értelmetlennek tűnik, mégis a ló, amikor először találkozik a gyalogátkelővel, mindig reagál. Legközelebb már nem fog, de az első találkozás az ismeretlennel mindig reakciót vált ki belőle – magyarázta Milošević parancsnok. Elmondása szerint a fiatal lovakat mindig az idősebb egyedek mellett vezetik, ugyanis társasági lényről van szó, amelyik ménesben nevelkedik és mindig a másik lóhoz igazodik, azt csinálja, amit a másik is.

– A kiképzést hang- és fényeffektusokkal folytatjuk. Fáklyákat dobunk közel hozzájuk, szalmabálát égetünk, zászlóval integetünk, olyan effektusokat alkalmazunk, amitől nem szabad megijedniük. A lovak természetüknél fogva nagyon félénk állatok, a természetben ugyanis zsákmánynak számítanak. Az első ismeretlen helyzetre pedig azzal reagálnak, hogy megugranak. A kiképzés célja, hogy megtanulja, ne féljen semmitől – magyarázta a házigazdánk, majd hozzátette, a kiképzés gyakran három évig is eltart. A szolgálatban levő lovaknak természetes jelenség a zászló, a fáklya, az ágyú vagy a petárda hangja, így például a meccsek során gyakran a lovas hamarabb reagál a petárdára, mint a ló.

A bemutató során Irena Maričić, a lovassági szakasz parancsnoka, rendőrhadnagy szemléltette, miként reagálnak a lovak, amikor felrobban egy petárda, közben elmondta, hogy a kiképzés fontos eszköze a lekenyerezés.

Irena Maričić (Fotó: Ótos András felvétele)
Irena Maričić (Fotó: Ótos András felvétele)

– Mindig van nálunk cukorka, zab vagy alma. Amikor meggyújtjuk a petárdát és a fáklyákat, nem dobjuk a lovak elé, távolról tesszük ezt. Amikor a ló látja, hogy nem fog vele történni semmi, megtanulja, hogy nem kell félnie, ami után jár a jutalom – hangsúlyozta a lovassági szakasz parancsnoka.

A lovasrendőrségnek fontos szerepe van a megelőző intézkedésekben, illetve a belgrádi parkokban folytatott járőrözésben, ám néha rendőri intézkedések során is be kell őket vetni. Ilyenre legutóbb a 2020-as tüntetések során került sor, amikor a rendőrség könnygázt és füstbombákat is bevetett a tömeg feloszlatása céljából, mindeközben a tüntetők kövekkel, palackokkal és különböző tárgyakkal dobálták meg őket. A rendőrök mellett a lovak is megsérültek, de mint azt Milošević parancsnoktól megtudtuk, az emberek odamentek a rendőrlovakhoz a bevetés előtt és utána is. Megsimogatták őket. Gyakran megtörténik, hogy a mérkőzések során az egyenruhás rendőrök mellett elhaladva a lovasrendőrségtől kérnek tájékoztatást.

A lovak kiképzése sokszor játék mind a ló, mind a rendőr számára (Fotó: Ótos András felvétele)
A lovak kiképzése sokszor játék mind a ló, mind a rendőr számára (Fotó: Ótos András felvétele)

– A lovak előnye, hogy városi környezetben ritkán lehet velük találkozni, így az első találkozás mindig érdekes. Egy angol tanulmányban olvastam, hogy a lovasrendőrség közelebbi kapcsolatot ápol az emberekkel, ezért valaki előbb fog odalépni a lovasrendőrhöz, mint más rendőrhöz. Valóban így van, gyakran odalépnek hozzánk az emberek, még tüntetések alkalmával is – mondta a parancsnok.

A lovassági szakasz parancsnoka arra is rámutatott, hogy a gyerekekkel folytatott munka rendszeres náluk.

– Gyakran látogatnak el hozzánk óvodás korú gyerekek is. Ilyenkor ugyanazokkal a lovakkal találkoznak, amelyeket arra tanítottunk, hogy rendbontás esetén reagáljanak, ezúttal azonban tűrik, hogy a gyerekek közel menjenek hozzájuk, meghúzzák a farkukat és simogassák őket – mutatott rá.

A rendőrök feladata a lovak gondozása és kiképzése is (Fotó: Ótos András felvétele)
A rendőrök feladata a lovak gondozása és kiképzése is (Fotó: Ótos András felvétele)

De hogy ki lehet lovasrendőr? A parancsnoktól megtudtuk, hogy ők is a rendőrök soraiból kerülnek ki, rendőrkiképzést követően. Szavai szerint sokkal könnyebb dolgozni azokkal, akik ebben az egységben szeretnének szolgálni, szeretik a lovakat és volt már valami kapcsolatuk a lovakkal. Ennek ellenére tagjai lehetnek az egységnek azok is, akik minden előélet nélkül itt szeretnének szolgálni. Első lépésben egy próbaidőszak vár rájuk, amelynek során kiderül, hogy valóban a lovasságba valók-e. Attól a naptól kezdve, hogy felvették őket a zászlóaljba, megkezdődik a kétéves kiképzésük. Csak Belgrádban működik ilyen különleges rendőregység, ahol a rendőrök lovasok is egyben, az ő feladatuk a lovak gondozása és a kiképzése is.

Riportkészítés közben én is megülhettem az egyik rendőrlovat (Fotó: Ótos András felvétele)
Riportkészítés közben én is megülhettem az egyik rendőrlovat (Fotó: Ótos András felvétele)

– Váltjuk a lovasokat, azzal a céllal, hogy megemeljük rendőreink képzettségét, ugyanis minél több, különböző lovat ül meg valaki, annál jobb lovassá válik – hangsúlyozta a zászlóalj parancsnoka. Megvallotta, hogy ennek ellenére mindannyiuknak megvan a kedvenc lova, és valahogy egyik- másik közel áll a szívükhöz. Már csak azért is, mert a lovak éveken keresztül szolgálnak, a legidősebb a ménesben most 25 éves. Éppen ezért azon dolgoznak, hogy azokat a lovakat, melyek már nem képesek ellátni szolgálatukat, „nyugdíjaztassák”, lóbarát helyekre adják őket.

 

Nyitókép: A belgrádi rendőregység ötven tagja mintegy harminc lóról visel gondot (Fotó: Ótos András felvétele)