2023. február 9., csütörtök

Zenta történelmének megrajzolója

Kevés vajdasági város büszkélkedhet azzal, hogy az itt élő számos irodalmár, képzőművész és színművész mellett van egy rendhagyó krónikása is, aki képregényekben idézi fel a település rég- és közelmúltjának történelmét.

A zentai Benes László még a Magyar Szó évtizedekkel ezelőtti számaiban közölt képkockák által „megfertőződve” kezdett el maga is képregényeket rajzolni. Kisgyermekként és fiatalként szinte falta az akkor még többek között a napilapunkban megjelenő képregényeket, amelyek egészen a múlt század kilencvenes éveinek elejéig óriási népszerűségnek örvendtek az akkori Jugoszláviában.

Egy korábbi beszélgetésünk alkalmával Benes László elmesélte, hogy a kilencvenes évek elején kezdett el képregényeket rajzolni, amelyek közül az elsőt, a Róka Rocky bandája című történetet a Jó Pajtás közölte. A képregény néhány hónapon át a gyermeklapban jelent meg, ezt követően pedig a Szabad Hét Napban a Rózsa Sándor, a megjövendölt betyár történetét, majd a Zentai csata és a Csodaszarvas című képregényeket jelentette meg. A Rózsa Sándornak az 1848–49-es szabadságharcban betöltött szerepéről készült Gerillák című igen terjedelmes alkotása viszont elveszett az akkori szabadkai hetilap szerkesztőségében.

Ezek mellett Benes László Királylátogatás címmel Ferenc Józsefnek, az Osztrák–Magyar Monarchia császárának zentai villámlátogatását is megörökítette képregényben, amelyet Zenta Község Idegenforgalmi Szervezete adott ki szerb és magyar nyelven.

Az idén Benes László újabb két, Zenta történelme által ihletett képregény készítésébe fogott bele. Az egyik a Nikola keresztje címet viseli, amelyet nemrég állítottak fel újra és avattak fel a kisbátkai út mellett. A története Dudás Gyula (1861–1911) történésznek, professzornak és publicistának köszönhetően maradt fenn úgy, hogy a Zentai Híradó című újság 1883. június 10-i száma közölte. A történet szerint a kereszt sírhelyet jelöl, Nikola Vlajko zentai szerb lakos és lánya sírhelyét a két zentai csata közötti időszakból (1686–1697). A mondabeli történet egy történelmi eseményt mesél el a török csapatok portyázásáról, amelyek Óbecse környékén táboroztak. Petar Terzić helytörténeti kutató 2013-ban állíttatta fel Nikola keresztjét, melynek felszentelésére 2014. szeptember 29-én, a történetet feldolgozó könyv kiadására pedig 2014. november 14. került sor.

– A Nikola keresztje egy gyönyörű mesén, a zentai folklór egyik szegmensén alapul – nyilatkozta napilapunknak Benes László, és hozzáfűzte, hogy a képregény szinte megkívánja, hogy kétnyelvű formában jelenjen meg.

A másik készülőfélben lévő képregényének egyelőre csak a munkacíme van meg. Ez pedig arról az 1911-es zentai tűzvészről szól, amelyben a régi városháza és a Szent István-templom is porig égett. Benes László ezt úgyszintén magyar és szerb nyelven is meg szeretné jelentetni, és keresi hozzá a kiadót.

A beszélgetés során elmesélte, hogyan rajzolja képregényeit: először magát a formátumot, a táblát határozza meg, ennek ellenére igyekszik tartani magát a klasszikus képregényformához. Ezután grafitceruzával felvázolja az alakokat ruha nélkül, majd felöltözteti őket, végül pedig tussal vagy markerrel átrajzolja az egészet – mesélte, ahogyan azt is, hogy a képregényeiben a történethez való ragaszkodásra törekszik, de azért dramaturgiai okokból belevisz némi színességet is. 

Nyitókép: Benes László (Fotó: Horváth Zsolt)