A falakat átvágták

A romos templomok jövője – ez volt a témája a 2022 májusában Nagybecskereken megtartott konferenciának, amelyet a Szent Cirill és Metód Nemzetközi Püspöki Konferencia keretében működő Katolikus Egyház Szerbiában szervezett. Az összejövetelre egy lista készült az elhagyatott templomokról. Ezek szerint Bácskában (főleg a Duna mentén) összesen 14 omladozó templom van, Bánátban 7 olyan szakrális épületet emeltek ki, amely felújításért kiált, Szerémségben pedig hármat. Sorozatunk célja bemutatni ezeknek a templomoknak a sorsát, egy látleletet készíteni, most milyen állapotban vannak és hogyan jutottak ide.

Verbászt először 1387-ben említik a feljegyzések. Elnevezése feltételezhetően a szerb vrba szóból származik, így a magyar dokumentumok némelyike Füzesként is jegyzi. A törökdúlás után a szinte elnéptelenedett faluba szerbeket, magyarokat, németeket és rutén bevándorlókat telepítettek. A 18. században az Óverbászon lakók olyan nagy terheket viseltek a településhez tartozó földek miatt, hogy annak egy részét átengedték egy új település létrehozására. Így keletkezett Újverbász, ahová a 18. században németeket telepítettek. 1786-ban Újverbászon már 250 ház volt. A református templomon kívül 1874-ben római katolikus lelkészség is szerveződött, 1885-ben pedig már a római katolikus templomuk is felépült.

A 19. században Verbász egy ipari, kézműves és kereskedelmi központtá alakult. Ebben a korban alapították meg az általános- és ipariskolákat és a városnak gimnáziuma is volt. A két világháború között Verbász a tanárképzés fontos színhelye lett, a Duna menti svábok számára a város nagy kulturális jelentőséggel bírt.

1900-ban lakosainak száma 10 934, s közülük 1165-en vallották magukat katolikusnak. A 2011-es népszámlálás szerint a települést 24 112-en lakták, a katolikusok száma pedig 2897 volt.

A második világháborúig mindkét Verbász német többségű volt. Azon kevés települések közé tartozik, amelyben a német lakosság zömmel nem katolikus volt, hanem evangélikusnak vagy metodista vallásúnak vallotta magát. Az evangélikusok legnagyobb temploma épült itt fel 1820-ban. A földszinten 1000, a karzaton pedig további 500 férőhely volt. Verbász volt az evangélikus egyház székhelye is az ország 1918-as feldarabolásáig. Az impozáns épületet az elmúlt hetven évben több alkalommal is meggyalázták, sőt a partizánok fel is akarták robbantani, de Sostarec Ferenc szabadkai szuperintendens levelet írt Tito marsallnak, amelyben kérte, hagyják abba a templomrombolásokat, mert azoknak semmi köze a háborúhoz. A levélre kedvező válasz érkezett: hatástalanították az aknákat és visszaszolgáltatták az épületet az egyháznak. 2021-ben kezdték meg az épület külső renoválását a Magyar Kormány 100 millió forintos támogatásából. A beltérre nem jutott pénz eddig, pedig nagyon értékes a beltere is. Itt van Pechán József freskója a mennyezeten és az oltárképet is ő festette, de sajnos, azt előbb megrongálták, majd a maradékot is ellopták.

Verbász a templomok városa. Összesen 8 különféle templom van most a településen, jóllehet sok templomot lebontottak a telepesek. Így egyebek között az ukrán templomot vagy a zsinagógát is. Az evangélikus templom szomszédságában áll, a város központjában – szintén romos állapotban – a református templom. A főút mentén építették fel a metodista templomot, és érdekességként jegyezzük meg, hogy innen indult a magyarországi metodista vallás elterjesztése. Ezt a templomot nemrégiben felújították és újraszentelték. Ugyancsak a főút mentén helyezkedik el a katolikus templom. Szabady Károly plébániai kormányzó a Szűz Mária Szeplőtelen fogantatása templomban minden nap tart misét. Hétköznaponként 5-6 hívő jár el a templomba, de vasárnap 40–50 személy is megjelenik a szentmiséken. Magyar és horvát nyelvűek a szentmisék, a magyar és horvát hívek mellett a lengyel asszonyok és az ukrán hívek is ide járnak.

A verbászi katolikus templomban éppen folyamatban van a renoválás. 2021 márciusában a Magyar Kormány támogatásával megkezdődött a falak szigetelése. Befejezték a hatalmas munkát, de mint azt a plébános elmondta, három évig száradni kell a falaknak, ezért a templom külső és belső falán még mindig a levert vakolat látszik. Ha a falak kiszáradnak, következhet a belső és a külső festés. Belső festés valamikor a 80-as években történt, de szemmel látható, hogy az elvégzett munka nem éppen minőségi. Feltűnően szépek és a templom méretéhez képest nagyok a vitrázsok. Három hatalmas üvegablakot építettek be, minden bizonnyal utólag. Valamelyik romos templomból hozhatták át őket ide a múlt század 60-as éveiben. A plébános nem tudja, hogy honnan.

2018-ban Szabady atya a toronysisakot megjavíttatta, bearanyoztatta a keresztet és az almát is. A munkálatok során derült ki, hogy amikor 1999-ben felrobbantották a csatornahidat, akkor a toronyalma meg a sisak is megsérült. Ökölnagyságú lyukak tátongtak az almán. Azt is megjavították a felújításkor.

Mint már korábban is észrevételeztem, hogy kicsi az elhagyott, árván maradt templomok telke, Verbászon is így van. A plébános szerint 2008-ban nemcsak az egyházi telek egy részét sajátították ki, hanem a főutcán lakó polgárokét is. A templom mellett szép nagy parókia épület áll. Arra is ráférne egy felújítás, de a plébános azt mondja, minden pénz kérdése. Ha pályázati eszközökhöz sikerül jutniuk, folytatják a templom renoválását, majd ezt követően a parókia felújítását is sorra veszik.