2023. február 9., csütörtök

Édes és rettentően keserű

Tóth Tamás: Frici & Aranka

A Tóth Tamás rendezésében készült Frici & Aranka című tévéfilm a Nyugat első nemzedékének kávéházi irodalmi életébe enged betekintést. A szűk másfél órás alkotásban kirajzolódik a New York és a Hadik kávéház közege, benépesítve a kor írói nagyságaival és múzsáikkal. Megjelenik Kosztolányi Dezső és felesége, Harmos Ilona, Tóth Árpád, Somlyó Zoltán, Németh Andor, Déry Tibor, és természetesen Karinthy Frigyes, a kor elismert írózsenije, aki a történet kezdetekor megözvegyülve mély apátiába esik. Ebből rántja ki a zsidó kereskedőcsaládból származó, feltűnő szépségű Böhm Aranka, aki nemcsak intelligens és akaratos asszony, hanem rendkívül céltudatos is. Naplójának tanúsága szerint az egyébként férjezett, de a házasságába belecsömörlött Aranka az első világháború után eltökélte, hogy az irodalmi élet „nagyvadjai” közül keres magának új társat, ugyanis benne volt a vágy, hogy az ismert emberek közé vegyülve „felemelkedjen”. Karinthyval való megismerkedése egy viharos szerelem és házasság kezdete lett, hiszen a sebtében elvált asszonyt a fülig szerelmes Karinthy Frigyes 1920-ban feleségül vette. Ezzel megkezdődött a majdnem két évtizedig tartó közös életük kálváriája, amely végtelen macska-egér-harcra emlékeztet leginkább. A tüzes és érzéki asszony ugyanis már a kezdetekkor elhatározta, hogy gyötörni fogja Karinthyt, így tartva fenn a férfi érdeklődését, házasságuk mozgalmasságát. Kihívó és kacér magatartásával Aranka nemcsak féltékennyé tette a nagy írót, de sokszor megalázta a barátaik és a nyilvánosság előtt. A korabeli sajtó gyakorta cikkezett viselt dolgaikról, közbeszéd tárgya volt Aranka kicsapongása. A Déry Tiborral való viszony kitudódásával betelik Karinthynál a pohár, és elhagyja feleségét, Bécsbe költözik. Ám nem bírja sokáig, visszatér, és kezdődik elölről minden. Kapcsolatuk egyik fordulópontja, amikor a férfi agydaganatban megbetegszik, majd Svédországban megműtik. Lábadozása idején némileg rendeződik a viszonyuk, de az örök elégedetlen, becsvágyó Aranka nehezen küzd meg a nagy író feleségének, a múzsaságnak a terhével. Lelki gondok emésztik, s bár időközben elvégzi az orvosi egyetemet és pszichoanalízissel is foglalkozik, átmeneti enyhülést számára csak a gyógyszerek jelentenek. Egyszerre imádják és gyűlölik is egymást Frigyessel, sem együtt, sem egymás nélkül nem tudnak élni. Ebből a csapdahelyzetből remél kiutat Aranka öngyilkossági kísérlet révén, melyből szerencsésen felépül, és átmenetileg újra egymásra találnak Fricivel. Kapcsolatukról legbeszédesebben az az üdvözlőlevél árulkodik, amellyel a kórházból hazatérő Arankát fogadja a férje. „Te buta, furcsa, édes és rettentően keserű, aranyos és szép és csúnya és tehetséges, nyugtalan te, te nagy baj és öröm a világon, nagy szerencsétlenség az én fejemben benne” – kezdi Karinthy Frigyes ekképpen azt a levelet, mely a kölcsönös megbocsátás és elfogadás iránti vágyat és egyben annak lehetetlenségét is magában rejti. Házasságuknak Karinthy 1938-ban bekövetkezett halála vetett véget. A küszöbön álló második világháború pedig Böhm Aranka sorsát pecsételte meg, származása miatt ugyanis deportálták, Auschwitzban hunyt el 1944-ben.

Tóth Tamás filmje lényegében az 1917 és 1938 közötti időszakot követi nyomon, helyszínei az említett, illusztris kávéházak, valamint Karinthyék otthona. A zárt terekben zajló eseményekbe csak részlegesen szivárognak be a külvilág történései, amelyekről archív felvételek, valamint a háborúról szóló újságcikkek bevágása révén kapunk információt. A korabeli irodalmi élet egzisztenciális nehézségei is csak érintőlegesen említődnek. A neves írótársaság és alkotókör tagjai közül a jóbarát, Kosztolányi Dezső és felesége, Harmos Ilona kapnak némileg nagyobb szerepet, valamint Aranka barátnői, Klug Böske, Guthi Erzsi és Kondor Lívia, akik végigstatisztálják az eseményeket, minden lényeges történésnél jelen vannak, Aranka bármikor számíthatott rájuk. Frici és Aranka karaktere, valamint az őket megszemélyesítő Bölkény Balázs és Szakács Hajnalka alakítása azonban annyira erős, hogy mellettük háttérbe szorulnak a többiek. Kosztolányi figurája ráadásul elég vérszegényre sikeredett, és a szeretői szerepben felbukkanó Déry Tiborról sem derül ki semmi személyes. Mindössze részei ők is a fikció és a valóság keveredéséből létrehozott miliőnek, amelynek látványos elemei a korhű kosztümök, frizurák és kiegészítők, a pompás szobabelsők. A filmben elhangzó irodalmi szövegek is szervesen beépülnek a történetbe, amely, viszonylagos rövidsége révén, leginkább a viharos házasság nehéz pillanataira fókuszál. Szenvedélyes percek, drámai helyzetek, heves viták sora váltja egymást az alkotásban, amely a két főszereplő esendőségét, emberi arcát emeli ki. Nagyon rokonszenves a minden percben alkotni kész, sziporkázó szellemű, életvidám Karinthy Frigyes alakja, aki a párkapcsolati nehézségek ellenére sem áldozata ennek a szenvedélyes és sajátos humorral átszőtt kapcsolatnak. Inkább merít belőle, és tolla révén változtatja a leghétköznapibb vagy legmegrázóbb témákat is humorforrássá, maradandó alkotássá.

Tóth Tamás filmje úgy mutatja a múlt századelő írói közegét és Karinthyék legendás párkapcsolatát, hogy végtelenül egyszerű, élethű, szerethető képet fest róluk. Az alkotás sajátos hommage, amely egy évszázad távlatából idéz fel egy rendkívüli korszakot és a magyar irodalom halhatatlan alakjait.