2024. április 19., péntek

Túlfejlett a repce és a búza

Az aszály után most a szokatlanul meleg őszi időjárás okoz gondot

Az idei szélsőséges időjárás nagy károkat okozott Ada község mezőgazdaságának, ahol az aszály miatt jelentős volt a terméskiesés – magyarázta Csúzdi István termelő, a községi tanács mezőgazdasági ügyekkel megbízott tagja. A gondoknak azonban itt még nincs vége, miután a szokatlanul meleg időjárás miatt az ősszel elvetett búza és árpa, valamint az olajrepce biológiai fejlettsége jóval nagyobb a kívántnál, ezért a későbbiekben a fagyos időjárás nagy kárt tehet az őszi vetésekben. Kiemelte, hogy a mezőgazdaság számára az lenne az ideális, ha mostanra már lehullott volna legalább 150 milliméternyi csapadék, és a hőmérséklet –1 és –2 Celsius-fok körül alakulna.

– Az elmúlt téltől napjainkig nagyon kevés csapadék hullott, ezért a terméskiesés néhol 70 százalékos volt, de voltak olyan parcellák is, ahol semmi sem termett. A megfelelő talaj-előkészítés és a korszerű agrotechnika biztosítása mellett sem tudtunk még közepes hozamokat sem elérni – magyarázta Csúzdi István. – Ha a kukoricánál hektáronként megvolt morzsolt formában a 40 mázsás hozam, az már nagyon jónak mondható, de ebből kevés volt. Inkább 20–25 mázsa termett hektáronként, de nagyon sok parcellán szárzúzóval kellett a kukoricaszárat felaprítani, mert 10-15 méterenként volt rajta csak egy-egy kötés. A szárazság miatt a gyapottok-bagolylepke is aktívan károsította, emiatt aflatoxinos gombabetegség alakult ki, ami nagymértékben kihatott a minőségre. Egyes kukoricafajták nagyon érzékenyek erre a gombabetegségre. A hazai fajták talán kevésbé érzékenyek, és ezeket valamiért a gyapottok-bagolylepke is elkerülte. A búzánál talán elfogadható hozamok voltak, mert jobban elviselte a szélsőséges időjárást. A napraforgó viselte legjobban a szárazságot, a hozamok talán megközelítették az átlagot. A hozam hektáronként 10 mázsával lett kevesebb, mint a múlt évben, de ez a napraforgónál elfogadható. A cukorrépánál a termelők arra panaszkodtak, hogy az elvártnál alacsonyabb volt a cukortartalma, valamint a hozam is kisebb lett. A repcéből volt még talán átlagos hozam a hektáronkénti 23–25 mázsás terméssel, ami még elfogadható. A szója viszont lényegesen kevesebbet termett. A hozam holdanként 500–600 kilogramm lett, de nagyon sok parcellán letárcsázták vagy felaprították a szóját, mert a kombájnozási költségek miatt nem volt érdemes betakarítani. A termelők, okulva az elmúlt időszakból, nagymértékben a kalászosok és a repce felé fordultak, tavaszra várhatóan a napraforgó lesz a domináns növény, a kukorica és a szója pedig jelentős mértékben vissza fog szorulni – mondta a szakember.

Ada községben a nyár végén és az ősz elején nagyon kevés csapadék hullott, ennek ellenére az őszi vetéshez elég jól el lehetett végezni a talaj-előkészítést. Csúzdi István szerint a község területén sikeresen elvetették a búzát, az árpát és az olajrepcét, amelyeknél a kelés is jó lett. Bár a kalászosoknál itt-ott vontatott a kelés, ami maga után vonja az aránytalanságot. A repcére viszont túlságosan is kedvező az időjárás, emiatt gyorsan és nagyobbra nőtt a kelleténél. Megjegyezte, hogy meleg időben képesek megjelenni a különböző kártevők és a betegségek is, ezért lehet, hogy szükség lesz a növényvédelemre. A jelenlegi időjárás ugyanis kedvez a gabonafutrinkának, amely megjelenik a monokultúrában termesztett kalászosokon, és emiatt is érdemes vetésforgót, de legalább vetésváltást alkalmazni, hogy elkerüljük a permetezést.

– A kalászosok a kelés vetésidejétől függően különböző állapotúak, de a szárazságnak köszönhetően egyelőre még kevéssé jelentkeznek a betegségek tünetei. Ha marad a száraz idő, az nem kedvez a gombabetegségeknek, viszont ha esősre fordulna, és közben megmaradna a meleg, akkor sajnos ősszel is le kell permetezni gombaölő növényvédővel a kalászosokat. Ha folyatódik a meleg, akkor buja lesz a növényzet a kalászosoknál és a repcénél is, ami egyiknek sem jó. Ha ugyanis a nagyra nőtt búzát letakarja a hó, akkor a levélzetének egy része megsemmisül. Habár újra kihajt a bokrosodási csomóból, de ehhez új energiára van szüksége, ami tápanyag-pocsékolásnak számít. A túlfejlett repcének is elfagyhat a levele a –3 és –4 Celsius-fokos hidegben, ami rossz hatással lesz a növényre. Kellene a hideg, mert az lenne a kívánatos, ha a repce biológiai fejlettsége lényegesen kisebb lenne. A mostani állapota ugyanis inkább a március–áprilisi időszaknak felel meg – nyilatkozta Csúzdi István.