2023. február 9., csütörtök

Már megint?

Már megint? Ez az a kérdés, amit leginkább akkor teszünk fel önmagunknak vagy a környezetünkben lévőknek, amikor valami olyasmi történik velünk, ami nem példa nélküli az életünkben, mégis meglepődve konstatáljuk, hogy bármennyire is nem számítottunk rá, bizony újra bekövetkezett. Azt persze embere válogatja, hogy a mondat pozitív vagy negatív kontextusban hagyja-e el gyakrabban a szánkat, amit a személyiségünk mellett nyilvánvalóan számos egyéb tényező is befolyásol, hiszen korántsem mindegy, hogy milyen történésről van szó, ahogyan az sem, hogy az milyen környezetben, milyen időpontban vagy éppenséggel milyen lelkiállapotban ér bennünket, annak ellenére azonban, hogy többségünk nagy valószínűséggel sokkal inkább számít negatív, mintsem pozitív meglepetésekre a mindennapok során tapasztalható váratlan helyzetekben, talán nem túlzás azt állítani, hogy összességében mégiscsak gyakrabban mondjuk ki negatív felhanggal, mint pozitívval.

Nem tudhatjuk, vajon így van-e ezzel az a kanadai férfi is, akinek meglepettségében állítólag éppen ez a mondat hagyta el a száját elsőként, miután megtudta, hogy egy év leforgása alatt másodszor sikerült milliós nagyságrendű összeget nyernie a lottón. „Nem tudtam elhinni. Arra gondoltam: »Már megint?« Sokkolóbb volt, mint az első nyeremény. Elmondtam a feleségemnek, és természetesen nagyon boldog volt..." – nyilatkozta a férfi, akinek, miután elment felvenni a nyereményét, érthető módon kissé déjà vu érzése volt, hiszen néhány hónappal korábban ugyanazon a helyen tette ezt meg az előző nyereményével is, bár ezzel az érzéssel hasonló helyzetben minden bizonnyal valamennyien szívesen megküzdenénk. A férfi elmondta, számára a nyeremény elsősorban a családról szól, ugyanis ez által az összeg által kívánja biztosítani, hogy a családja következő generációja is kényelmes életet élhessen, ami kétségtelenül igen nemes elképzelés, hiszen többségünk elsősorban önmagára gondol, ha egy ilyen jelentős összeg elköltésének a lehetősége nyílik meg előtte, és csak azután másokra – legyen szó akár a saját családjáról, akár a gazdátlan állatokról, a beteg gyermekekről vagy az elesett emberekről, akiknek a támogatását egyébként valóban szívügyének tekinti –, még akkor is, ha a nyeremény megszerzésének semmiféle reális alapja nincs, csupán az álmodozás szintjén valósul meg, mert hát álmodozni olykor igenis jólesik az embernek, akár jónak tartják ezt mások, akár nem.

Azt, hogy napjainkban már az álmainkkal is igyekszünk olyannyira visszafogottan bánni, illetve hogy sok esetben azokat is inkább a mindennapjaink nehézségei, mintsem a képzeletünk szabad szárnyalásai határozzák meg, mi sem bizonyítja jobban annál, hogy a minap egy internetes kérdésre, amely arra vonatkozott, hogy ki mihez kezdene egy jelentősebb lottónyereménnyel, a válaszadók közül a klasszikus nyereményfelhasználási módokra vonatkozó feleletek mellett rendkívül sokan adtak olyanokat is, mint amilyen például a házvásárlás, a lakásfelújítás, a kölcsöntörlesztés, a családtagok segítése, a külföldi rokonok meglátogatása stb., ugyanakkor olyanok is akadtak köztük, akik azon véleményüknek adtak hangot, hogy a szegény ember sosem nyer nagy összeget, az ugyanis mindig olyan helyre megy, ahol már egyébként is van bőven. Voltak persze, akik – kicsit ünneprontó módon – igyekeztek a józanul gondolkodók táborát erősíteni, leszögezve, mivel nem lottóznak, nem is fognak nyerni, sem sokat, sem keveset, így butaság lenne arról ábrándozniuk, hogy mire költenék az ilyen módon megszerezhető összeget.

Bár az utóbbi megállapítást kétségkívül nehéz lenne megkérdőjelezni, csakúgy mint azt az alaptézist, miszerint a lottó meg az egyéb szerencsejátékok eredményessége elsősorban a szerencsétől függ, mindig akadnak olyanok, különféle módszerek segítségével próbálják növelni a nyerési esélyeiket. Nincs ezzel másként az az amerikai férfi sem, aki igazi profinak számít a témában, ugyanis az elmúlt évek során állítása szerint hétszer nyert nagyobb összeget, sőt az évtizedek alatt saját módszert is sikerült kidolgoznia, amiről néhány évvel ezelőtt könyvet is írt. Szerinte a lottózás olyan, mint bármilyen más beruházás: „Sokan, ha az 1 dolláros szelvénnyel nyernek 10 dollárt, azt elteszik a zsebükbe, és mennek tovább. Ők rosszul játsszák a játékot. Ha nyersz 10 dollárt, akkor szelvényt kell venni abból is. Ha elveszted, nincs nagy gond, hiszen tulajdonképpen csak 1 dollárt vesztettél" – vélekedik, azt azonban nem garantálja, hogy mindenki, aki követi a számos egyéb jó tanácsot is felölelő módszerét, belátható időn belül lottónyertessé válik, csupán azt mondja, hogy annak segítségével növelni lehet a nyerési esélyeket, ugyanakkor azt is fontosnak tartja leszögezni, hogy jelentősebb nyeremény esetén elsőként a jövőt kell megalapozni, ha lehet, szakember segítségével, és csak azután jöhet a luxus, ám akkor sem ész nélkül, ellenkező esetben ugyanis az ember könnyen beleeshet abba a hibába, hogy nyereményét néhány hónap vagy év alatt eltapsolja, és aztán kénytelen visszatérni a korábbi életéhez, ami korántsem egyszerű folyamat, csakúgy mint azokkal a korábbi nehézségekkel való szembenézés, amelyeket az anyagi jólét felülírt, és amelyek kapcsán azután – hacsak nem valami cifrább hagyja el a száját – legfeljebb annyit jegyezhet meg az ember a maga pozitív vagy negatív attitűdjével: Már megint?