2023. február 2., csütörtök

A Magyar Összefogás jelöltjei (2.)

Tervekről, célokról és elképzelésekről a 35 jelölttel

November 13-án negyedik alkalommal tartanak közvetlen magyar nemzeti tanácsi választást Szerbiában. A Köztársasági Választási Bizottság eddig egy választási jelöltlistát hirdetett ki, a Magyar Összefogás elnevezésű listát. Lapunk bemutatja a Magyar Összefogás 35 jelöltjét, akiket arról kérdeztünk, hogy miként szeretnének hozzájárulni a Magyar Nemzeti Tanács munkájához a következő négy évben.

26. HAJVERT ÁKOS
1982-ben született Topolyán. Az általános iskolai és gimnáziumi tanulmányait szülővárosában végezte el. 2009 óta dolgozik a kishegyesi Ady Endre Kísérleti Általános Iskolában, 2013 és 2018 között az intézmény élén állt. 2002-ben a szegedi Juhász Gyula Tanítóképző Főiskolán pedagógusi asszisztensi, 2006-ban az Újvidéki Egyetem Zombori Tanítóképző Kar szabadkai kihelyezett tagozatán osztálytanítói, 2012-ben a budapesti Színház- és Filmművészeti Egyetemen színházi nevelési oklevelet szerzett. Tizenkét éve a Vajdasági Magyar Művelődési Szövetség elnökségi tagja. 2006 óta a bácsfeketehegyi székhelyű Vajdasági Magyar Versmondók Egyesületének az elnöke.
– Mivel eddigi pályafutásom során elsősorban az oktatás és a kultúra területén szereztem több mint egy évtizedes tapasztalatot, továbbá az említett területekre tekintek szívügyemként, így értékelésem szerint ezeket tudnám érdemben képviselni, illetve a lehetőségekhez mérten fejleszteni a Magyar Nemzeti Tanácsban. Az MNT-re az eddigiekben is mindig számítani lehetett, mind az oktatás, mind a kultúra tekintetében, az elmúlt 12 évben bármilyen problémával bizalommal fordulhattunk a tanácshoz. Az esetek többségében vagy segítséget kaptunk, vagy közösen sikerült megoldást találnunk egy-egy problémára. Az MNT létjogosultsága vitathatatlan, megállta helyét az elmúlt több mint egy évtizedben – hangsúlyozta Hajvert Ákos.

25. MUNYIN SZOKOLA ERIKA
1962-ben született Szenttamáson. A Pedagógiai Akadémiát 1984-ben végezte el, majd 2005-ben oklevelet szerzett a zombori Tanítóképző Karon.1984 óta a helyi Jovan Jovanović Zmaj Általános Iskola tanítónője, 2007-től pedig az intézmény igazgatója. 2004 és 2007 között képviselő volt a szenttamási községi képviselő-testületben. Tanítványai kimagasló eredményeket értek el a különböző szintű versenyeken. Minden szinten igyekezett a magyarság érdekeit szolgálni, segíteni a magyar tanulóknak, szülőknek, valamint magyar embereket foglalkoztatni intézményében.
– Mivel 15 éve vagyok iskolaigazgató, és 38 éve dolgozom ugyanebben az iskolában – egyébként korábban én is ennek az iskolának voltam a diákja –, szívügyem a vajdasági magyar oktatás, valamint Szenttamás magyar tannyelvű tagozatainak megőrzése. Ebben a Magyar Nemzeti Tanács már eddig is sokat segített, és tudom, hogy a továbbiakban is ezt teszi. Ugyanakkor hiszem, hogy az MNT tagjaként személyesen is hozzájárulhatok a magyar oktatás fennmaradásához Szenttamáson. Iskolánkban a tagozatok kétharmada már szerb tannyelvű, míg egyharmada magyar, valamikor ez fordítva volt. Az MNT segítette a tagozatok megnyitását, majd később a szerb–magyar napközi megnyitását ugyancsak, iskolánkban korábban nem működött napközi. Intézményünk felszerelésének korszerűsítését és a pedagógusok szakmai továbbképzését, valamint a magyar tankönyvekkel való ellátást ugyancsak támogatta az MNT – fejtette ki Munyin Szokola Erika.

24. RIGÓ PÁL ZSÓFIA
1986-ban született Zentán. Az általános iskolát Moholon, a gimnáziumot Zentán fejezte be. A Szegedi Tudományegyetemen végzett okleveles kulturális mediátorként. 2007-től tevékeny a civil szektorban, főként az ifjúsági és művelődési területeken, 2011-től aktív szerepvállalója a közművelődési életnek. Az adai Szarvas Gábor Könyvtár munkatársa volt 2020-ig, azóta a versenyszférában dolgozik marketing szakterületen. Jelenleg is Moholon él, két gyermek édesanyja.
– Végzettségemet tekintve okleveles kulturális mediátor vagyok. Erre nemcsak hivatásként, hanem küldetésként tekintek, így ezen a területen keresem a saját helyem a Magyar Nemzeti Tanácsban. A mediátor alapvető feladata a közvetítés emberek vagy akár kultúrák és közösségek között. Ezekben a kapcsolatrendszerekben keresném meg a saját helyem. Egy kulturális mediátort elsősorban a közösségi rendszer ismeretére próbálnak felkészíteni az oktatási rendszeren belül. Ez a közvetítéshez adhat hatékony eszközkészletet. Ha az ember ismeri a rendszert, akkor könnyebben megtalálja azokat a pontokat, amelyeken a köz javára tevékenykedhet. Ez segít a lehetőségek, valamint az esetleges hiányállapotok felismerésében, és ezt követően lehet megfontolni, hogy miként lenne célszerű az adott hiányállapotból előrébb lépni – fogalmazott Rigó Pál Zsófia.

23. SALAMON GÉZA
1959-ben született Sándoregyházán. 1983-ban a Belgrádi Egyetem Földrajztudományi Karán szerzett oklevelet.
1984 szeptemberétől a székelykevei Žarko Zrenjanin Általános Iskolában, majd 1990-től párhuzamosan a kevevári Mezőgazdasági Középiskolában földrajztanárként dolgozott; 2001 óta a székelykevei iskola igazgatója.
2007-ben a Belgrádi Tankönyvkiadó Intézet ötödik osztályos földrajz tankönyvének recenzense. Eredményes munkájáért 2008-ban községi pedagógusnapi díjat kapott. 2014 óta a Magyar Nemzeti Tanács Oktatási Bizottságának tagja.
– Mivel az oktatás a szakterületem, mindenekelőtt ebben a tekintetben szeretnék eredményeket elérni a Magyar Nemzeti Tanácsban is. Az MNT Oktatási Bizottságának immár nyolc éve vagyok a tagja, így a megkezdett munkát szeretném folytatni. Értékelésem szerint már eddig is sikerült eredményeket elérni, ám ennél még többet lehet. Véleményem szerint fontos lenne az eddigiekhez képest kifejezettebb együttműködést kialakítani a magyar tannyelvű oktatási intézményekkel Dél-Bánátban, tekintettel arra, hogy ezt a térséget fogom képviselni – hangsúlyozta Salamon Géza.

22. SZABÓ GÁBOR
1987-ben született Szabadkán. Az Újvidéki Egyetem Természettudományi Karának biológia szakán mesterszakos tanári oklevelet szerzett. 2011 szeptemberétől a doroszlói Petőfi Sándor Általános Iskolában dolgozott, majd 2012 szeptemberétől az Id. Kovács Gyula Általános Iskolában Bácskossuthfalván, 2016 szeptemberétől pedig a csantavéri Hunyadi János Általános Iskolában van munkaviszonyban. 2018-tól az intézmény igazgatóhelyettese, tavaly óta az intézmény igazgatója. 2018 októberétől a Kőris Alapítvány ügyvezetője, 2018 augusztusától pedig a csantavéri helyi közösség tanácsának tagja. Tanítványaival számos alkalommal eljutottak nemzetközi versenyekre és rendszeresen kimagasló eredményeket értek el a községi és körzeti versenyeken is. 2019 szeptemberétől aktívan részt vesz a Kobzart Polgárok Egyesülete civil szervezet szervezésében.
– Folytatnám a megkezdett munkát, elsősorban az oktatás és a tájékoztatás terén. Biológiatanár vagyok, most iskolaigazgatói szereppel is elláttak, így az a meglátásom, hogy elsősorban az oktatásban tudnék hozzájárulni az eredményes munkához, a vajdasági magyar oktatás fejlesztéséhez – beszélt terveiről Szabó Gábor.

21. KOZMA LÍVIA
1965-ben született Zentán, és itt végezte el az általános iskolát és a textilipari szakközépiskolát. 1986 óta Kúlán él és a helyi Tájékoztatási Központ foglalkoztatottja, a magyar műsorok szerkesztője, de egyben szívügye a község területén, a magyarokat érintő időszerű események közlése a vajdasági sajtóban és a világhálón keresztül. A Népkör Magyar Művelődési Központ által a művelődési élet aktív résztvevője, szervezője. 2012-től a VMSZ tagja, jelenleg a kúlai helyi szervezet elnöke. 2014 óta az MNT Tájékoztatási Bizottságának tagja. Több mandátumban a kúlai önkormányzat képviselő-testületének, tanácsának, kényszerigazgatási szervének a tagja. A kúlai Szakácsy Sándor Polgári Egyesület alapítója, amely a szórványban élő magyar gyermekek, családok boldogulását tartja szem előtt, és segíti.
– A Magyar Összefogás listáján jelöltként szerepelni arra kötelez, hogy mindazt, amit eddig a közösségért tettem, tovább fokozzam. A szórványban magyarnak lenni sokkal összetettebb, ezért elengedhetetlen a magyar tannyelvű oktatás megtartása a kúlai Petőfi Brigád Általános Iskolában, de természetesen más közösségekben is, ahol még van magyar nyelvű oktatás. Feladatomnak tartom a kúlai Népkör MMK, Vajdaság legöregebb magyar művelődési egyesületének a munkájában való részvételt, valamint a tájékoztatást az ott történtekről, az eseményekről és a rendezvényekről. A magyar nyelvű tájékoztatás, a magyar diákok számára elérhető pályázatok népszerűsítése, a civil szervezetek munkája ugyancsak cél számomra, a községi tanács tagjaként pedig a részarányos foglalkoztatás előrébb vitele. Fontos számomra a történelmi és az egyházi események, megemlékezések, ünnepek megszervezése, mert szinte nincsen fontosabb annál, hogy átadjuk az utókornak a tapasztalatot és a tudást – fogalmazott Kozma Lívia.

20. PROF. DR. BAGI FERENC
1968-ban született Újvidéken. Az általános iskolát magyarul fejezte be Óbecsén, a vegyészeti középiskolát Újvidéken végezte el. Az Újvidéki Egyetem Mezőgazdasági Karának növényvédelmi szakán 1993-ban diplomázott, magiszteri munkáját ugyanezen a Karon 1999-ben, a doktori disszertációját 2006-ban védte meg. A mezőgazdaságon belül a növénykórtan a szűkebb szakterülete. Munkássága elsősorban a felsőoktatáshoz fűződik, ahol a tudományos lépcsőfokokat végigjárva 2017-ben rendes tanárrá választották. Számos szerbiai és nemzetközi tudományos projektumot vezetett, illetve résztvevője volt. A határon átívelő Szerbia–Magyarország projektum keretében Vajdaság több településén előadássorozatot tartott a mezőgazdasági termelőknek. Nyelvtudása az angol nyelvre is kiterjed. Számos továbbképzésben volt alkalma részt venni (MTA Növényvédelmi Intézete, Németország, Egyesült Államok). 2013 és 2014 között a Szerb Köztársaság Mezőgazdasági, Erdészeti és Vízgazdálkodási Minisztériumához tartozó Növényvédelmi Igazgatóságnak az igazgatója. Ebben az időszakban tagja volt annak a tárgyalócsoportnak, amely a 12 tárgyalási fejezet (Élelembiztonság, állatorvosi és növényegészségügyi kérdések) részleteit elemezte Szerbia európai uniós csatlakozási folyamata érdekében. 2015 és 2018 között az Újvidéki Egyetem Mezőgazdasági Karának oktatással megbízott dékánhelyettese volt. A Magyar Tudományos Akadémia köztestületének külső tagja. A Vajdasági Agráregyesületek Szövetsége által szervezett téli előadások gyakori előadója. 2016 óta az újvidéki székhelyű Európa Kollégiumban a Mezőgazdasági műhely mentora. 2021-ben a Vajdasági Magyar Akadémiai Tanács (VMAT) elnökségének tagjává választották. A Vajdasági Magyar Szövetség tagja. Nős, egy leánygyermek édesapja. Szívügye a magyar fiatal értelmiség felkarolása, a felsőoktatás helyzete Vajdaságban és az Európa Kollégium sikertörténetének megőrzése és folytatása. További célja a mezőgazdasági termelők továbbképzése a magas termés és profitábilis termelés elérése érdekében.
– Az Újvidéki Egyetem Mezőgazdasági Karának rendes tanáraként ez idáig is részt vettem a magyar ajkú egyetemisták megsegítésében, minél könnyebb beilleszkedésük és felzárkóztatásuk lehetővé tételében a szerb nyelvű felsőoktatás folyamatába. Műhelyvezetőként részt vettem az Európa Kollégium által szervezett kutatómunkában, amely során az egyetemisták megtették a tudományos kutatómunka első lépéseit, miközben magyar nyelven sajátították el a szakterminológiát. Ha közösségünk megtisztel azzal a lehetőséggel, hogy a Magyar Nemzeti Tanács tagja legyek, dolgozni fogok az MNT eddigi tevékenységének folytonosságán, ami által a magyar közösség kihasználja a nemzeti kisebbségek nemzeti tanácsaira vonatkozó, törvény adta lehetőségeket, és intézményesítve szavatolja a magyar nyelvű oktatást, úgy a kiemelt jelentőségű intézmények támogatásával, mint a már jól bejáródott ösztöndíjrendszerével. Mint a mezőgazdasági tudományok doktora a közintézményekkel való együttműködés mellett fontosnak tartom az együttműködést mindazokkal a civil szervezetekkel is, amelyek hagyományápoló, közösségépítő programjaik mellett oktatói tevékenységet is folytatnak a vajdasági mezőgazdászok körében, hiszen a továbbképzés rendkívül fontos, még az olyan tradicionális értékeket megőrző ágazatokban is, mint amilyen a mezőgazdaság – fejtette ki Bagi Ferenc.

19. MOLNÁR TIBOR
1966-ban született Zentán. 1986 és1991 között Szarajevóban egyetemi hallgató, oklevelet mezőgazdasági mérnökként 1993-ban szerzett. 1991-től a zentai Történelmi Levéltár munkatársa: 1994-ben levéltárosi képesítést szerzett, 2011-től főlevéltáros. Tagja a Vajdasági Levéltáros Egyesületnek, a Dudás Gyula Múzeum- és Levéltárbarátok Körének, a Magyar Levéltáros Egyesületnek. Helytörténészként számos kiadvány szerzője, szerkesztője.
– A jelölés nagy megtiszteltetés számomra, hiszen értékelésem szerint az MNT a vajdasági magyarság megmaradásának szempontjából kiemelten fontos témákkal foglalkozik. Levéltárosként elsősorban a kultúra területén szeretnék különösen aktív lenni. A zentai Történelmi Levéltárnak a nemzeti tanács társalapítója, így már felkarolta és támogatta programjainkat, ennek a támogatásnak a hatását egyértelműen érezzük. Elsősorban a XXI. század levéltárai működésének a szempontjából nélkülözhetetlen eszközök beszerzésének a támogatására gondolok – fejtette ki Molnár Tibor.