2024. március 29., péntek

Aki Apatinból indult el a világhírnév felé

Százharminc évvel ezelőtt született a nagy művész, Ábrahám Pál

A kupuszinai (bácskertesi) Petőfi Sándor Művelődési Egyesület Sturcz József színjátszó társulata a mögöttünk maradt válságos esztendőben, akkor, amikor a koronavírus „áldásos jelenlétének köszönhetően” megfosztottak bennünket a mindennapok örömeitől, amikor karanténokba kényszerítettek bennünket, a több mint százéves múltra visszatekintő kupuszinai színjátszás lelkes elkötelezettjei elhatározták, hogy egy világhírű operett színrevitelével megajándékozzák a magukra maradt embertársaikat. S minden nehézség ellenére bemutatták Ábrahám Pál Viktória című, rendkívül népszerű operettjét.

Nincs szándékomban részletesen szólni magáról az előadásról, a megérdemelt sikeréről, ezúttal inkább a kupuszinai társulat első, apatini vendégjátékát említem, nem győzve hangsúlyozni, hogy ez a vendégszereplés nagyon szép gesztus volt a több mint százesztendős kupuszinai színjátszás igaz elkötelezettjei részéről. Igen. Egy tiszteletet érdemlő, szép gesztus. Ugyanis annak az Ábrahám Pálnak az operettjét mutatták be, aki ott, abban a kisvárosban született százharminc évvel ezelőtt, 1892. november 2-án, hiszen az operett és a filmzene világának egyik kiválósága onnan, abból a Duna-parti kisvárosból indult el. És operettjei még ma is sikert aratnak Magyarország mellett, Romániában, Hollandiában, Olaszországban, Litvániában – hogy csak néhány országot említsek.

Külön említem a régi Jugoszláviát, s benne mindenekelőtt Vajdaságot, a szabadkai Népszínház magyar társulatát.

A szabadkai magyar társulat az 1955/56-os évadban mutatta be Ábrahám Pál Hawaii rózsája című operettet, Sántha Sándor rendezésében. Az 1964/65-ös évadban Ábrahám Pál Bál a Savoyban című operettjét Versényi Ida vendégrendező álmodta színpadra, Ábrahám Pál Viktória című operettjét az 1968/69-es évadban pedig Bor József szolnoki vendégművész rendezésében láthatta a közönség.

A világhírű zeneszerző, Ábrahám Jakab apatini kereskedő, később egy kis magánbank vezetője, a mohácsi Blau Flóra elsőszülött fiaként látta meg a napvilágot. Ábrahám Pál születésétől kezdve Apatinban élt. Négyéves korában kezdett zongorázni, 1898 szeptemberében, 6 évesen, kezdte meg az apatini iskolát.

Ábrahám Pál az érettségi után a budapesti Zeneakadémián folytatta tanulmányát, 1910 és 1916 között járta ki zeneszerzés és cselló szakon. 1916-ban a Zeneakadémián bemutatott gordonkaversenyéről az Alkotmány című lapban a következő olvasható: „Minden tekintetben gazdag vénával megáldott művésznek bizonyult. Tomboló sikere őszinte és megérdemelt volt. A nagy jövőjű fiatal magyar komponista méltó büszkesége zeneakadémiánknak.”

Ábrahám Pál 1927-ben zenét írt a Napkelet asszonya című némafilmhez, amely óriási sikert aratott, s ezzel megalapozta hírnevét. S még abban az ében a Fővárosi Operettszínház karmestere és házi szerzője lett.

Hitler hatalomra kerülése után, 1933-ban, Bécsbe, majd ismét Budapestre költözött. Az ezután bemutatott operettjeit közül a legnagyobb sikert a Három-egy a szerelem javára című mű aratta. A sajtó így írt róla: „Az operett nem halt meg csak aludt. De jött Ábrahám Pál az ő rettentő harsonáival és az operett felébredt. Nagy sikere volt a Júlia című operettjének, amelyben a főszerepet, Júlia figuráját, Honthy Hanna alakította. A sajtó nem győzte dicsérni a bemutatón látottakat: „A zeneszerző, Ábrahám Pál, bizonyságot tett arról, hogy nálánál különb operettmuzsikát senki sem tud ma komponálni.”

Ábrahám Pál 1946-ban a Creedmoor Hospital idegszanatóriumába került, ahol tíz évet töltött elszigetelve, egyedül, szegényen. 1956-ban visszatért Európába, de súlyos egészségi állapota miatt már nem volt képes alkotni. Utolsó éveit egy hamburgi elmegyógyintézetben töltötte. 1960. május 6-án, az állandó súlyosodó betegsége legyőzte szervezetét, és a legendás nagy művész, Ábrahám Pál elköszönt ettől a világtól.

Hatvanhét éves korában hunyt el az operett műfaj egyik legnagyobbika, az a művészember, aki innen, a déli végekről, egy vajdasági kisvárosból, Apatinból indult el, és vitte magával az operettnek, a filmzenének, az általa fényesre kovácsolódott műfajnak a ragyogását. S nemcsak itt, Európában, hanem a tengeren túl, a messzi Amerikában is nevet, rangot szerzett e műfajnak.

S nem meglepő, hogy ezúttal, hosszú esztendők után, egy nagy múltú bácskai falu, Kupuszina (Bácskertes) több mint százéves amatőr színjátszása éltetőinek volt bátorsága műsorra tűzni egy világhírű operettet. Aki nem ismeri a kupuszinai (bácskertesi) amatőr színjátszást, annak múltját, az bizonyára hitetlenkedve csóválja a fejét. Azonban aki ismeri, az csak üdvözölni tudja a falu színjátszásának műsorpolitikáját.

S most, amikor őszinte tisztelettel és nagyra becsüléssel fejet hajtunk a százharminc évvel ezelőtt elhunyt, apatini születésű honfitársunknak, a nagy művésznek, Ábrahám Pálnak az emléke előtt, engedtessék meg nekem, hogy így utólag csendesen megköszönjem a kupuszinai színjátszóknak, hogy műsorukra tűzték a művész fél világot bejárt, Viktória című operettjét, és azzal elsőként Apatinban látogattak el.