Immár a takarékosság is új értelmet nyert. A koronavírus-járvány gazdasági következményei és az orosz–ukrán konfliktus miatt ugyanis több olyan probléma is felszínre került, amik évek óta szunnyadnak a globalizáció hátterében. Az élelmiszerhiány és az energiaválság immár nem egy-egy ország gondját képezi: a világ küzd meg ezekkel, de leginkább Európa. Mindennapossá váltak azok a figyelmeztetések, amelyek takarékosságra intenek bennünket az élet minden területén.
Régebben elvétve hallhattunk arról, hogyan spóroljunk az ivóvízzel, árammal vagy éppen a gázzal. Ma viszont közvetlenül is érezzük a természeti források és az energiaforrások hiányát. Legutóbb a fűtési idény elodázása okozott felbolydulást: az állami szervek hivatalos álláspontja szerint országunk teljesen felkészült a télre, és minden energiafajtából van tartalékunk. Ennek ellenére mégsem robbantak be a megszokott időben a távfűtő művek. A fűtési idény kezdetének halasztását pedig az önkormányzatok döntéseire bízták, amelyek „a kedvező időjárással” magyarázták a határozataikat. Annak ellenére is, hogy állami körökből is elhangzottak olyan kijelentések, melyek szerint „miért ne takarékoskodnánk, ha az időjárás megengedi”. Ezt a Srbijagas közvállalat igazgatója, Dušan Bajatović mondta ki, a nyilatkozata után pedig azonnal közleményt adott ki az energiaügyi minisztérium arról, hogy „Szerbiában minden kész a fűtési idényre, és elegendő energiamennyiséggel rendelkezik az ország.”
SZERBIÁBAN MINDENBŐL VAN, CSAK NEM LEHET HOZZÁJUTNI
Hasonló volt a helyzet akkor is, amikor a szerbiai tanintézmények is utasítást kaptak arra, hogy havonta 15 százalékot kell spórolniuk az energián. A energiatakarékossági terv ugyanis többek között azt is elirányozta, hogy az intézményekben ne legyen húsz foknál magasabb a hőmérséklet. Az iskolák, a tanárok és a szülők természetesen nem értettek egyet azzal, hogy az állam takarékossági terve miatt a gyermekeik hűvös tantermekben tanuljanak. A minisztérium azonban azonnal helyesbített: közölte, hogy az elektromos energia és a hőenergia takarékosságára vonatkozó ajánlások az iskolákra, óvodákra és kórházakra nem vonatkoznak.
Zorana Mihajlović, a leköszönő energiaügyi miniszter akkoriban azt hangsúlyozta, hogy a minisztérium „csak javaslatokat fogalmazott meg, melyek nem kötelező érvényűek”. Szavai szerint arra kérték „az állami intézményeket, közvállalatokat és helyi önkormányzatokat, hogy készítsék el saját terveiket, mert ők tudják a legjobban, hogy hol tudnák csökkenteni a fogyasztást”. Mihajlović kiemelte: ha a köztársasági elnöki hivatalban le lehet oltani a lámpákat, akkor ezt máshol is megtehetik a polgármesterek, illetve a községek elnökei.
A villanyoltásról maga Aleksandar Vučić is beszámolt, ahogyan arról is, hogy az elnöki hivatalban kikapcsoltatta a fridzsiderjét. Mindezt ugyanolyan pozitív példának szánta, mint azt az általa kezdeményezett akciót is, melynek keretében kedvezményeket számolnak el azoknak, akik az idei télen kevesebb villanyáramot fogyasztanak. A bejelentések szerint már az októberi számlán látszik majd, hogy mennyire sikerült alább tekernünk a villanytűzhelyen, kazánokon vagy éppen a bojlereken. Az államfő bejelentése szerint ugyanis jövő év márciusáig 5–30 százalékos kedvezményben részesülnek azok a lakosok, akik kevesebb áramot fogyasztanak az adott hónapban, mint a múlt év azonos havában. A takarékossággal arányos kedvezményeket a fogyasztáshoz kötődő tételekre számolják majd el: amennyiben a háztartások 5–20 százalékkal kevesebb áramot fogyasztanak a tavalyi kimutatáshoz képest, akkor a már alkalmazott kedvezmények mellett további 10-15 százalékkal csökkentik számukra a villanyáram árát; 20-30 százalékos takarékoskodás esetén 20 százalékos árcsökkentést irányoznának elő, ha viszont sikerül 30 százalék feletti megtakarítást elérniük, akkor 30 százalékkal olcsóbban számolják el számukra az elfogyasztott mennyiséget is.
Vučić a szeptemberi bejelentéseiben hangsúlyozta, hogy az állam megtéríti a Szerbiai Villanygazdaságnak azt a veszteséget, amelyet az intézkedés miatt kell majd elszenvednie. Ez ugyanis még mindig költséghatékonyabb, mint amennyit kénytelenek vagyunk fizetni a behozatali áramért: már most hatalmas összegeket veszítünk az importon – mondta, utalva arra, hogy mégsem tudjuk fedezni a hazai szükségleteket.
EURÓPA ELSÖTÉTÜL
Szerbiában kedvezményekkel ösztönöznék a lakosokat a takarékosságra, Magyarországon viszont úgy vélik, hogy hatékonyabb büntetni azokat, akik túllépik a határt. A magyar kormány júliusban jelentette be, hogy augusztus 1-jétől változnak a 2012 óta változatlan energiaárak: megjelent az átlagos fogyasztáson felüli lakossági piaci ár kategória, amelyet a villamos energia esetében éves szinten 2523 kilowattóra, a földgáz esetében 1729 köbméter feletti használat esetén kell alkalmazni. Az áramfogyasztásra meghatározott határ felett a lakosságnak majdnem a duplájára, 36-ról 70,1 forintra emelkedett az ár kilowattórája. A felmérések szerint a fogyasztók havonta átlag 27 ezer forint rezsiemelkedéssel számolhatnak, így nyilván sokan mérlegelik a spórolási lehetőségeket.
Európában is komoly takarékossági intézkedésekkel készülnek a téli hónapokra. Az Unió egységes terve szerint a tagországok az idei télen önként arra törekednek, hogy 2023 márciusáig 15 százalékig mérsékeljék az energiaszükségletüket – hozta nyilvánosságra annak az elemzésnek az eredményét az OecoGlobus, amelyben felmérte, hogy az egyes országok milyen takarékoskodási intézkedésekkel reagálnak a meglendült energiaárakra. A takarékossági megoldások között legtöbbször a középületek fűtésének és hűtésének visszafogása és az épületek megvilágításának mérséklése szerepel, de olyan alapvető intézkedések is, mint a klimatizált helyiségek ajtajainak zárva tartása vagy a lakosság ösztönzése a spórolásra.
A német kormány legutóbbi energiatakarékossági csomagjában a földgázfelhasználás 20 százalékos csökkentését látta elő. Emellett a közszférát érintő, kötelező takarékossági szabályokat is hoztak: a korábbi, minimálisan ajánlott 20 fokot 19 fokra csökkentették a középületekben, a nem állandó tartózkodásra használt helyiségeket egyáltalán nem fűtik majd, a fűtött üzlethelyiségek ajtajait pedig tilos lesz állandóan nyitva tartani. A biztonsági és vészvilágítás kivételével tilos megvilágítani az épületeket és műemlékeket, este tíz órától reggelig pedig a reklámfelületeket is. Az egyelőre hat hónapra szóló korlátozások Németországban sem vonatkoznak az iskolákra, kórházakra és szociális intézményekre.
Spanyolországban is hasonló energiatakarékossági szabályokat fogadtak el az irodákra, üzletekre, vendéglátóhelyekre és a tömegközlekedési eszközökre: a légkondicionálót nyáron tilos 27 foknál alacsonyabbra állítani, télen pedig a fűtött helyiségekben a hőmérséklet nem lehet 19 foknál magasabb. A spanyolok az uniós megállapodás alapján hét százalékkal csökkentenék a gázfelhasználást.
Olaszország is csatlakozott az Unió veszélyhelyzeti tervéhez, szintén hétszázalékos csökkentést vállalva. Firenzében akár 500 eurós bírságot is kaphat az a légkondicionált üzlet, amely nyitva tartja az ajtajait. Torinóban a közvilágításból vettek vissza, Bariban pedig LED-technológiára állítják át az utcai lámpákat.
Horvátország energiatakarékossági útmutató ajánlásokat is kiadott: a középületekben a fűtésnél 21, a légkondicionálásnál pedig 25 fok maximális hőmérsékletet határoztak meg, a lakosságtól pedig a LED-izzók és a tömegközlekedés használatát kérik. A kormány nulla százalékra csökkentette a napelemek, 5 százalékra pedig egyes fűtőanyagok és a távhőszolgáltatás általános forgalmi adóját.
A hideg és sötét téli hónapok aggasztó lehetősége beárnyékolja hát azt a képet is, amit az elmúlt években kialakítottunk a takarékossági világnapról. Az október utolsó munkanapján megrendezett figyelemfelkeltő nemzetközi „ünnepen” ugyanis eddig elsősorban a tárgyak újrahasznosításáról és a gyermekeink banki spórkasszájáról beszéltünk a legtöbbet. Az idéntől viszont lekapcsoljuk a villanyt és betakarózunk.
