2024. április 20., szombat

Szenvedélye a hagyományőrzés

Jó kezekbe került fotópályázatunk nyereménye

Szép Vajdaság fotópályázatunk 12. fordulójában az Eltűnő idők nyomában – Nagyszüleink hagyatéka témában Ruppa Emil Gomboson készült fotója érdemelte ki az első helyezést. Emil már második alkalommal vett részt a pályázaton, először különdíjban részesült, most viszont az ő fényképe bizonyult a legjobbnak. Nyereménye egy bácskai, fehér lyukhímzésű asztali futó, Sebők Valéria, a szabadkai Lányi Ernő IME Gránátalma hímzőszakkör vezetője jóvoltából, egy páros belépőjegy az újonnan megnyílt szabadkai Porcelánmúzeumba, valamint egy a Magyar Szó kiadványaiból összeállított könyvcsomag. A nyertes tegnap vehette kézhez jutalmát, amit Körmöczi Barna Emese, lapunk munkatársnője adott át neki. A főnyeremény ezúttal a legjobb helyre került, ugyanis nyertesünk szenvedélye a hagyományőrzés. Szakmáját tekintve ökológus, de az etnológia fiatalkora óta nagy szerelme.
– Gombosi származásúak vagyunk a feleségemmel, ott még elevenen él a néphagyomány. Még mindig vannak, akik népviseletben járnak nap mint nap. A néni, akit lefényképeztem, hogy mossa a rongypokrócokat, saját maga részére mossa, és mindig ezeket használja naponta. Teljesen úgy él, mint az elődeink. Engem nagyon megfogott ez a közeg, ez a közösség, ami Gomboson van. Nagyjából 15 éve kezdtem összegyűjteni a családban lévő régi tárgyakat, bútorokat, népviseletet, szerszámokat. Amikor megláttam a fotópályázat címét, hogy hagyományaink, akkor rögtön tudtam, hogy valamivel jelentkeznem kell. Viszonylag hamar találtam olyan fotót, ami megfelelt a kritériumnak – mondta a nyertes.

Ruppa Emil egy bácskai, fehér lyukhímzésű asztali futót vett át Körmöczi Barna Emesétől, lapunk munkatársnőjétől (Fotó: Dávid Csilla)

Ruppa Emil egy bácskai, fehér lyukhímzésű asztali futót vett át Körmöczi Barna Emesétől, lapunk munkatársnőjétől (Fotó: Dávid Csilla)

– Gombos valamikor egy virágzó magyar falu volt, most viszont sajnos nagyon lecsökkent a magyar lakosok száma. Ezért is tartottam fontosnak megmenteni azt az örökséget, amit még meglehet. Ha csak egy-egy fotót továbbadni, nekem már az is megérte. Nagyon szeretek fényképezni is. Nem sajnálom rászánni az időt arra, hogy megtaláljam a tökéletes szöget. A természetet is szeretem fotózni, de inkább portrékat szeretek készíteni – magyarázta.
Ruppa Emil kiskora óta lapunk rendszeres követője. Leginkább a csütörtöki és hétvégi számokat olvassa. Főként a politikai és a művelődési témák érdeklik, ugyanakkor egy jó receptért is szívesen lapozza át a Tarka Világ lapjait.