2024. március 28., csütörtök

Addig nyújtózkodj, ameddig a takaród ér!

Egyre nagyobb gondot okoz az infláció és az energiaárak növekedése Európa-szerte. Több évtizedes múlttal rendelkező vállalkozások kénytelenek bezárni a kapuikat, a megnövekedett költségek miatt egyre kevesebb a vásárló is. Különösen nehéz helyzetbe kerültek azok a cégek, amelyek a különféle termékek előállítása során több áramot fogyasztanak. A kis, családi tulajdonban lévő üzletek is nehezen tudják fedezni kiadásaikat, hiszen az energiaköltségek mellett a nyersanyagköltségek is meredeken emelkednek. Sok vállalat arra kényszerül, hogy elbocsássa alkalmazottait, vagy felfüggessze a munkaszerződéseket. Az európai energiaszektort több oldalról is csapások érik.

Nemrég egy energiatakarékosságról tartott előadáson az egyik előadó többek között kiemelte: tudva levő, hogy Európában Szerbia az utolsó helyen kullog az energiahasznosítás terén. A szakember szerint mi, szerbiai polgárok egyszerűen nem tudjuk hasznosan felhasználni az energiát, emellett nem tudunk szakszerűen szigetelni, márpedig szigetelés híján távozik a legjobban az energia: 25 százaléka a padlástéren, 35 százaléka a falakon, 25 százaléka pedig a nyílászárókon keresztül.

Az energiaárak rohamos ütemű drágulása természetesen a lakosságot is érinti. Tudjuk, látjuk és érezzük, fáj is a szívünk. Sokan megpróbálunk takarékoskodni ezekben az infláció sújtotta, vészterhes időkben. Van, aki csak este fűt, esetleg olcsóbb élelmiszert vásárol, olyan is akad, aki lemond néhány luxuscikkről vagy szórakozásról, hanyagolja a kulturális jellegű kiadásokat, vagy ritkábban vásárol ruhaneműt. Az árak folyamatosan emelkednek, és bizony nem 10–20, hanem sokszor 80–100 százalékos drágulásról beszélünk.

Az évtizedek óta nem tapasztalt inflációs válság közepette legtöbbünknek megváltoztak a vásárlási szokásai. Vannak bizonyos termékkategóriák, amelyeknél a vásárlók már egyértelműen az általában gazdaságosabb, nagy kiszerelést választják. Az élelmiszerek esetében sokan próbálnak meg spórolni, esetleg kisebb adagokat vásárolnak és nem adnak ki egyszerre több pénzt, akkor sem, ha az jobban megérné. Vannak, akik kevesebbet költenek a mostani anyagi helyzetük megóvása érdekében.

A kiadások visszafogása mellett a polgárok egy része többet dolgozik, azaz többletbevételre igyekszik szert tenni az anyagi helyzete fenntartása érdekében, egyeseknek már hozzá kellett nyúlniuk a megtakarításaikhoz, és olyanok is akadnak, akik egy tervezett nagyobb beruházásról mondtak le (például autóvásárlás, ingatlan beruházás, utazás). Mindinkább előtérbe kerülnek az árral kapcsolatos boltválasztási szempontok, mint például az alacsony árú termékek és a vonzó akciók, a vásárlók aktívan keresik a jó árakat, sokan kedvezőbb árú márkákra váltanak, valamint összességében kevesebbet vásárolnak. Mindezek ellenére sokan mégis úgy érzik, hogy többet költenek, de ez nem is csoda, hiszen minden érzékelhetően drágább lett.

Ha elgondolkodik rajta az ember, melyik helyiségben fogyaszthat legtöbb energiát és hol spórolhat a legtöbbet, valószínűleg arra jut, hogy a konyhában. Gondoljunk csak bele, mennyi energia fogy a hétköznapi műveletek, a sütés-főzés, kávé- és teakészítés, étel- és vízmelegítés közben. Kis odafigyeléssel sikerülhet lefaragni az energiamennyiségből, amely a konyhában fogy. Az interneten számos spórolási tippet és ötletet találhatunk. Ráakad az ember mindenféle, olykor kissé nevetséges tanácsra, de akadnak köztük egészen jónak tűnő lehetőségek is.

Annyi azonban biztos, hogy a bizonyos kiadások – mint amilyenek például a rezsiszámlák, az élelmiszerek megvásárlása, a tűzrevaló, esetleg az üzemanyag megvétele – mindannyiunk számára elkerülhetetlenek. Az embernek komolyan meg kell tanulnia beosztani a pénzét, és be kell látnia, hogy csak addig nyújtózkodhat, ameddig a takarója ér. Akkor is, ha ez a takaró az előttünk álló időszakban nagyon rövid lesz.

Ön hogyan takarékoskodik?

A fűtésen próbálok spórolni – 6%

Olcsóbb élelmiszereket veszek – 14%

Kevesebb ruhaneműt vásárolok – 32%

A luxuskiadásokat csökkentem – 26%

Egyáltalán nem takarékoskodom – 22%