2024. április 19., péntek

Félő pajzs

Borúlátó előrejelzést tett közzé Robert Habeck alkancellár, német gazdasági miniszter. Nem saját véleményt fogalmazott meg, hanem a kormány 2023-ra és 2024-re vonatkozó előrejelzését ismertette a minap. Ebben pedig az áll, hogy az EU meghatározó hatalmának számító Németország gazdasága már jövőre recesszióba csúszik.

Az idén még rendben lesz a bruttó hazai össztermék (GDP), hiszen várhatóan 1,4 százalékkal nő (az eredetileg várt 2,5 százalék helyett), ám 2023-ban már 0,4 százalékkal csökken.

Habeck ugyan nem mondta, de a visszaesés – elemzők szerint – ennél nagyobb is lehet. Pedig az Olaf Scholz kancellár vezette kormány korábban arra számított, hogy jövőre 2,5 százalékkal nő a német GDP. Megnyugtatásként azért hozzátette: 2024-ben sokkal jobb idők jönnek, hiszen abban az évben már ismét úgy 2,3 százalékos növekedésre kell számítani.

A kormányzati előrejelzés a várható recessziót elsősorban az energiaválsággal hozza összefüggésbe. Habeck emlékeztetett, hogy Oroszország – az Ukrajna elleni háborúja miatt bevezetett EU-szankciókra adott válaszként – több, eddigi üzleti partnerének sem szállít földgázt, köztük Németországnak sem. Szerinte ennek hatására hazájában súlyos energiaválság keletkezett, amely „egyre inkább gazdasági és társadalmi krízissé terebélyesedik”. Ezt a tartósan magas (energia)árak és az infláció tovább fokozza. Az infláció (az idei nyolc százalék után) jövőre hét százalék körül lehet Németországban, és jelentős csökkenése csak 2024-ben várható.

Az energiaválság következményeit a német kormány 2024 végéig egy mentőcsomaggal (hivatalosan: pénzügyi védőernyővel) próbálja enyhíteni. A főként a földgáz és az áram árának mérséklését, valamint a vállalkozások támogatását szolgáló – szeptember végén bejelentett – program megvalósítására 200 milliárd euró hitelt vesz fel.

Berlin azzal érvel, hogy ugyanazt teszi, mint a többi európai (uniós) ország, az összeg pedig (amely jó esetben kisebbre is zsugorodhat) arányos a német gazdaság méretével. A Scholz-kormány parlamenti ellenzéke azonban bírálja a csomagot, miként a szövetségi számvevőszék is.

Brüsszel is elégedetlen. Berlin lépéséről azt állítja, hogy bújtatott állami támogatás(nak tűnik). Az ilyen intézkedés pedig uniós vizsgálatot vonhat maga után, hiszen nem engedélyezett az EU-ban.

A német gazdasági védőpajzsot két uniós biztos is célba vette. Thierry Breton, a belső piacért felelős biztos arra figyelmeztetett: a közösség sok másik állama nem engedheti meg magának, hogy gazdaságának védelme érdekében ekkora összegű hitelt vegyen fel (a pénzügyi piacokon).

Több EU-tag is ellenvéleményeket fogalmazott meg. Attól tartanak, hogy a 200 milliárd eurós állami finanszírozás versenyelőnybe hozza a német gazdasági szereplőket azokkal az országokkal szemben, amelyek képtelenek otthon ekkora összegű segítséget biztosítani.

Felrótták azt is, hogy Németország előzetes egyeztetés nélkül döntött az intézkedésről, épp akkor, amikor a tagok egy közös válságvédelmi, de legalábbis árcsökkentő európai megoldást keresnek.

Az uniós szintű válságvédelemről azonban Brüsszelben is megoszlanak a vélemények. Néhol európai uniós kötvénykibocsátást (lényegében hitelfelvételt) javasolnak, ám a közös európai adósság ötletét nem mindenki támogatja. Közéjük tartozik Németország is, amelynek recessziós gondjait mások is megérzik majd. Különösen azok az országok (tehát nem csak EU-tagok), amelyeknek a kereskedelmi kapcsolata szorosan kötődik hozzá.

A válságkezelésről szóló uniós vita kellős közepén megszólalt a Nemzetközi Valutaalap (IMF) is: közzétett egy borúlátó jelentést. Ebből ugyan az derül ki, hogy a globális gazdaság ebben az évben (átlagban) 3,2 százalékkal nőhet, ám jövőre már csak 2,7 százalékkal. Csakhogy eközben a három legnagyobb gazdaság, amelyeket az Egyesült Államok, az EU és Kína működtet, egyaránt stagnálni fog.

Az euróövezetben az idei 3,1 százalék után jövőre csak félszázalékos növekedés lehet, az energiaválság által a legsúlyosabban érintett Németországban és Olaszországban viszont gazdasági visszaesés következik.

Az IMF (és a Világbank) is arra figyelmeztet, hogy a legrosszabb még hátravan. Megállapításával más pénzügyi szakértők is egyetértenek. Az energiaválság és a magas infláció miatt az utóbbi időben több elemzőház is jelentősen rontott globális növekedési előrejelzésein.

A londoni Oxford Economics (a legújabb jelentésében) az IMF-nél is erőteljesebb GDP-visszaesést valószínűsít. Az intézmény arra számít, hogy jövőre már Nagy Britannia, az euróövezet, sőt az Egyesült Államok és Kanada is recesszióba zuhan. (Az USA annak ellenére is bajba kerülhet, hogy jelentős állami kedvezményeket biztosít a gazdasági szereplőknek több szektorban is.) A világgazdaság egésze pedig jó esetben kétszázalékos növekedést érhet el 2023-ban. Rosszabb esetben a recesszió szélére sodródik.