„Mi már a költözködést tervezzük”

Sokszor és sokat írtunk már a szabadkai színházépületről, hogyan bontották le, miként húzódott el a felújítása, miképp lett ideiglenes játszóhelyé alakítva az egykori Jadran mozi és hogyan költöztek át a dolgozók a valamikor csipkegyárba, milyen módon jöttek elő az újabb problémák, amik elnyújtották az építkezés munkálatait. Nemrég Igor Mirović tartományi kormányfő látogatott a városba, amely során Stevan Bakić polgármesterrel és Miloš Nikolićtyal, a szabadkai Népszínház igazgatójával körbejárták a készülő épületet is. Ennek kiváltképp az adott alkalmat, hogy biztosítva lett a felújítás befejezéséhez szükséges hiányzó összeg. A látogatás során az is elhangzott, hogy a tervek szerint jövő év szeptemberében megnyílhat a színház épülete és előadásokat is láthat a közönség. Erről és a további újdonságokról Miloš Nikolićot kérdeztük.
– Jó idők jöttek. Ennyi év után elérkezett annak is az ideje, kivártuk azt is, hogy a szabadkai Népszínház társulatai, előadásai visszatérjenek az épületbe. A tartományi kormány 274 millió dinárt biztosított az épület befejezésre. Ott tartunk, hogy amint a helyzet megengedi, a teljes személyzettel, a színészekkel, vezetőkkel, technikusokkal, átköltözünk a felújított épületbe. Most már csak az maradt, hogy a belső tér munkálatai is befejeződjenek, ezek pedig amellett is folyhatnak, hogy mi bent működünk. Amikor minden elkészül, Európa három legkorszerűbb színházának egyike leszünk, a régiónkban pedig nincs párunk. Nagyon fontosnak tartom hangsúlyozni, hogy az állami, a tartományi és a városi vezetőség mindent megtett annak érdekében, hogy ez a nagy projektum be is fejeződjön.

A színház ügyében meghatározó jelentőséggel bíró fordulópontra 2016-ban került sor, amikor köztársasági szinten kiemelt fontosságúnak nyilvánították, és a prioritások közé került az épület sorsa. Ez azt jelenti, hogy 2016 óta egyenesen az állam, a tartomány és a város költségvetéséből történik a felújítás finanszírozása. Nagyon hálás vagyok Szerbia elnökének, hogy reagált erre a problémára, egyébként most nem tartanánk a felújítás végénél. Mi már a költözködést tervezzük, és azon töprengünk, hogy melyik legyen az első előadásunk, mit játsszunk a nyitásra.

Mikor kerülhet sor a költözködésre és az épület megnyitására?

– Ahogyan azt Igor Mirović tartományi kormányfő mondta, minden bizonnyal szeptember elsején, a városnapra már ott játszhatunk. Szerintem nincs is szebb ajándék a város születésnapjára. A Covid megfékezte a munkálatokat. Az egész világot lelassította. Azután rögtön jött a háborús helyzet, ami az árak hirtelen emelkedését is magával vonta. Ez kihatott az anyagok beszerzésére, több pénzre volt szükség. Ez a 274 millió pont a születésnapomon lett biztosítva. Ahogyan anyám is mondta, ennél szebb ajándék nem létezik annak, aki a művelődésben tevékenykedik. Óriási előrelépés, hogy a pénz már nem jelent gondot. Köszönetet mondanék az államnak, a tartománynak és a városnak, hogy mellénk álltak, a polgármester úrnak, hogy fordulhattunk hozzá, ha problémánk akadt. Most valami egészen más vár ránk, és még nagyobb odaadással kell majd dolgoznunk. A világesemények gyors változása miatt ígérni semmit sem merek, de arra számítok, hogy szeptembertől teljes egészében ott dolgozunk majd. Most készülnek elő a közbeszerzési dokumentációk. Ezt nem mi végezzük, hanem a város. Amikor mindez elrendeződik, folytatódnak a munkálatok. Úgy gondolom, hogy a jövő év közepe táján kezdünk majd lassan átköltözni az új épületbe. Nagy munka vár mindannyiunkra. Amióta Igor Mirović tartományi kormányfővel és Stevan Bakić polgármesterrel megtekintettük az épületet, mi már azt nézzük, hogy mire lesz ott szükségünk és mire nem. Amire nem lesz, azt át se visszük.

Tulajdonképpen hogyan képzeljük el az épület belsejét, a színház működését?

– Két termünk lesz, egy nagy és egy kamara jellegű, mindkettő korszerűen felszerelve. A kamaraterem 150 férőhelyes, a nagyterem 350, de annyira korszerű, hogy 500-ra is bejegyezhető. Az irodák jobb oldalt helyezkednek el, a másik felén, a korzó felől pedig a kommerciális rész lesz, hasonlóan, mint ahogyan azelőtt is volt. Ha megnyílik a színházépület, felélénkül a központ, az egész város. A kommerciális tartalmak jót tesznek az önfenntartás végett. Ez a rész magába foglal kávézókat, klubokat. Ez is hamarosan terítékre kerül, de ezzel nem mi foglalkozunk. Aki bérli, az kínálja majd a tartalmat. Ez jó bevételt hozhat az épületnek. Amivel pedig mi legjobban hozzájárulhatunk, azok a színvonalas produkcióink. Színházként nem azért vagyunk, hogy nyerészkedjünk. A színháznak edukációs szerepe van, a színház a társadalom oszlopa, a lelkivilágot gazdagítja. Egy 500 férőhelyes koncertterem is lesz, de az majd az utolsó fázisban készül el. Ez már nem fogja befolyásolni a színház működését. Nem csak klasszikus zenei hangversenyek lesznek itt, hanem akár szórakoztató tartalmak is, sok rendezvényt lehet majd ott tartani. Ez az épület egy regionális kulturális központnak lett elképzelve, helyet kapnak benne irodalmárok is, képzőművészek, zeneművészek, és így tovább. Egy ilyen nagy, komoly épületnek széles körű kínálattal kell rendelkeznie. A termekben zavartalanul lehet majd párhuzamosan is műsorokat tartani. Míg mindkét teremben előadás zajlik, a koncertteremben is lehetnek hangversenyek. Annyira jó a termek szigetelése, hogy ez nem jelent gondot. Máris sokan hívnak bennünket telefonon, hogy szeretnének az új épületben játszani. A terveink közt szerepel kiszélesíteni a tevékenységünket, operával és balettel. Nem azt mondom, hogy erre azonnal sor kerül, de ez egy célunk lesz, amelynek megvalósítását az elkövetkező tíz évre tűznénk ki. Szerintem Szabadkán erre is igény mutatkozik. Ugyanakkor fontosnak tartom azt is, hogy a komoly tartalmak mellett helyet adjunk a kommerciálisabbnak is. Sok újdonság lesz, 14 600 négyzetméterről van szó, ez bizony egy nagy épület. A korszerű technikai felszerelést meg kell tanulni kezelni, ezzel is majd foglalkozunk. Ahogyan azt a tartományi kormányfő is mondta, új munkahelyekre is szükség lesz. Szerintem már induláskor 15–20 munkahelyet nyitnánk, ezt már a következő költségvetésnél számba vesszük. Ekkora területen nem lehetünk ennyien, növelni kell a dolgozók számát, kiváltképp a technikai személyzetét.

Most mi a helyzet a munkálatokkal?

– Ami azt illeti, most már nincs mit ledönteni, a nagyobb munkák elkészültek. A belső berendezéssel való teendők maradtak, ez a legaprólékosabb rész, ugyanakkor nagyon fontos. Már most, amikor bemegyünk az épületbe, látszik az, hogy milyen fenséges az egész. Még én sem tudom teljesen elképzelni, hogyan fog festeni. Alig várom, hogy megláthassam, halljam bent az emberek hangját, a lépéseket. Kezdetben biztosan minden nagyon furcsa lesz, de szerintem könnyű megszokni a jót. Fontosnak tartom, hogy a mögöttünk levő nehéz időszakban sem lankadt az alkotókedv, és mindenki a legtöbbet nyújtotta a közönségnek. Hamarosan mindkét társulat bemutatót tart. Kiváló eredményeket érnek el, sorra kapják a díjakat a fesztiválokon. Ami a magyar társulatot illeti, elég talán csak azt mondanom, hogy legutóbb Pálfi Ervint a városmajori fesztiválon díjazták, a Pataki-gyűrű díjra pedig két jelöltünk is van, Pámer Csilla (2019-ben a Lila Ákácban játszott szerepéért kapott Pataki-gyűrűt) a Három nővérben Mása szerepének megformálásáért és Hajdú Tamás, az Élőhomokban nyújtott alakításáért. Újdonságként bevezettük, hogy előbb kezdjük az évadot, a közönségünk ne várjon ránk olyan sokat. Köszönetet mondanék mindenkinek a színházban a lelkiismeretes munkájáért.

Mit jelent majd Szabadkának ez az épület?

– Szabadka a kultúra városa, központja, van egy gyönyörű zsinagógánk, szecessziós csodának számító városházánk, és ehhez jön a színház is. A korszerű termekkel, technikával, az épület magában véve attrakció lesz. Mai kifejezéssel élve, okos épületről van szó, amely európai szinten is kiemelkedik. Úgy gondolom, hogy Szabadka jó ponton helyezkedik el, számos közössége van, és ez a mi gazdagságunk. Számomra nagyon fontos, hogy a színészek se társulatonként definiálják magukat, hanem a szabadkai Népszínház színészeiként. A nyelvek gazdagságot jelentenek és nem akadályt. Ezt szeretném kihangsúlyozni.