2024. április 18., csütörtök

Orbán piaci összeomlástól tart

A magyar kormányfő a sikeres válságkezelésről is beszélt Berlinben

A válságok elleni magyar sikerekre is felhívta a figyelmet Orbán Viktor a német fővárosban, ahol hétfőn fogadta Olaf Scholz kancellár. Tegnap pódiumbeszélgetésen vett részt. A magyar kormányfő előzőleg előadást tartott egy berlini gazdasági fórumon, ahol a felszólalók egyike azzal szembesítette, hogy a két ország közötti erős partnerség ellenére veszélybe került a német–magyar „közös sikertörténet”.

Magyarország 2010 óta minden válságból, a 2008–2009-es globális gazdasági válságból, a migrációs válságból és a koronavírus-válságból is erősebben jött ki, mint ahogy belement – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök Berlinben, a magyar–német gazdasági kapcsolatokról rendezett fórumon.

Előzőleg Olaf Scholz német kancellárral tárgyalt. Erről elmondta: gyümölcsöző megbeszélést folytattak, minden nehéz és bonyolult témáról beszéltek, s „mindenki elégedett lehet” annak eredményeivel. Azt is elárulta, hogy a hétfői találkozójukon toleráns hozzáállást ajánlott Scholznak a migrációt elutasító, a multikulturalizmust ellenző és a hagyományos családkoncepcióhoz ragaszkodó magyar állásponttal kapcsolatban.

Tegnap a német fővárosban részt vett a Cicero magazin és a Berliner Zeitung napilap – Vihar Európa fölött címmel rendezett – pódiumbeszélgetésén, amelynek témái között szerepelt Oroszoroszág inváziója Ukrajna ellen, az energiaválság és a háborúhoz kapcsolódó megannyi geopolitikai kihívás. Hallgatóságát tájékoztatta arról, hogy kormánya is azt gondolja a háborúról, amit az EU mond: ez egy agresszió, hiszen Moszkva megsértette a nemzetközi jogot.

Orbán közölte: őt nem Vlagyimir Putyin orosz elnök érdekli, számára Magyarország és Európa a fontos, és az érdekli, hogy „mi a háború következménye ránk nézve”. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy Magyarország a béketáborhoz tartozik, ő pedig „az azonnali tűzszünet és az azonnali béketárgyalások híve”. Kifejtette: a tűzszünetnek nem Ukrajna és Oroszország között kell létrejönnie, hanem Washington és Moszkva között.

Bírálta a Moszkvával szembeni brüsszeli szankciós politikát, amely „negligálja az európai érdekeket”. Közölte: ha a büntetéseket megfelelően alakították volna, az energia ára nem lenne az egekben, és az európai gazdaságokat sem fenyegetné az, hogy tönkre mennek.

Szerinte „egy törpe szankcionál egy óriást”, s ebbe „a törpe belehal”. Aláhúzta: újra kell gondolni a szankciópolitikát, s olyan energiaellátási rendszert kell kialakítani, amelyben az EU az orosz függőséget nem amerikaira cseréli le, hanem függetlenségre tesz szert.

Beszélt arról is, hogy migrációs ügyekben, a gender, a család kérdésében és a nemzeti érdekek terén maradt egy választóvonal Európában. Akik ettől Keletre vannak – tette hozzá –, tradicionális családban gondolkodnak, nem akarnak migrációt, ott a nemzeti büszkeség a legfontosabb felhajtóerő.

A magyar–német gazdasági fórumon hétfőn tartott előadásában elmondta: a 2008-as nemzetközi pénzügyi krízis hatására kormánya átalakította a magyar gazdaságot. Közölte: kormánya munkaalapú társadalomban gondolkodik, amelynek a középpontjában a család áll.

Szerinte a magyar modell gazdasági alapjának egyik fontos összetevője az alacsony adó.

Arról is beszélt, hogy ha hazája nem védi meg a határait, összeomolhat az EU egységes belső piaca. Kijelentette: a következő időszakban a politikai biztonságot a kormány stabilitása garantálja, Magyarország továbbra is a béke szigete lesz, az energiabiztonságnak pedig fontos része, hogy az országnak hat hónapra elegendő gáztartaléka van.

„Aki velünk együttműködik, az jól jár” – üzente.

Hangsúlyozta: a kétoldalú együttműködés fundamentumait semmilyen politikai kampány, vagy gazdasági kérdésekben esetenként felmerülő egyet nem értés nem tudja lerombolni. Kiemelte: Magyarországon hatezer német cég 300 ezer családnak biztosít megélhetést.

Szerinte ma a legnagyobb kihívás az, hogy a kontinenst recesszió fenyegeti egyebek között az energiaárak emelkedése miatt.

A fórumon felszólalt a német gazdaság kelet-európai piacokon tevékenykedő szereplőit összefogó érdekképviselet vezetője is. Philipp Haussmann elmondta: a két ország kapcsolatát kölcsönös előnyöket biztosító erős partnerség jellemzi. Különböző veszélyekre is felhívta a figyelmet. Szerinte aggodalmat okoznak azok a nehézségek, amelyekkel a Magyarországon működő német cégek a kormány által stratégiainak minősített ágazatokban szembesülnek. Közéjük sorolta a távközlési, az építőanyag-termelési, a hulladékfeldolgozási, a banki, a biztosítási és a kiskereskedelmi szektort.

Ezekben az ágazatokban a kormány azt akarja elérni, hogy „nemzeti bajnokok” fejlődjenek ki, amit Haussmann legitim törekvésnek tart. Az érintett német vállalkozások körében azonban egyre többeknél érlelődött meg a „megalapozott gyanú”, hogy „nem látják őket szívesen” – állapította meg.

Nehézségeik közé tartoznak a szektorális különadók, s úgy érzik, átláthatatlanok az engedélyezési és a közbeszerzési eljárások és nincs „fair hozzáférésük az igazságszolgáltatáshoz” – tette hozzá. Mindez elbizonytalanodáshoz vezet és veszélybe sodorja a német–magyar „közös sikertörténetet” – fejtette ki, aláhúzva, hogy a liberális gazdasági rend és a német vállalatok közreműködésének feltétele a beruházások biztonsága, a fair közbeszerzési rendszer és a jogállami keretrendszer.