2024. április 18., csütörtök
A LELKI EGÉSZSÉG VILÁGNAPJA

Egyre nehezebb a lelki nyomás

Az ország lakosságának mentális egészségével foglalkozó, a koronavírus-járvány elmúlt két évére vonatkozó tanulmány szerint, a lakosság 15,2 százalékánál diagnosztizálni lehetett bizonyos klinikai rendellenességet. A járvány ugyanis maradandó nyomokat hagyott maga után nemcsak a testi, hanem a lelki egészségünkben is. A szakemberek magyarázata szerint a lakosság 2,2 százaléka depressziós, míg 1,8 százalékuk szorongásban szenved. Nagyon sokan, a lakosság 7,2 százaléka a lelki nehézségeket a mértéktelen alkoholfogyasztással kezeli.

Szerbia lakosságának mentális egészsége már huzamosabb ideje figyelemre szorul. Sehogy, hogy kilábaljunk a kilencvenes évek okozta nyugtalanságból, a folyamatos stresszből, hogy levetkőzzük a félelmeinket a nincstelenségtől, az inflációtól, a megszorításoktól, erre utalnak azok az adatok is, miszerint a nyugtatók használata szinte a mindennapjaink részévé vált. Hiába a szigorítások és az a rendelkezés, hogy csakis vényre lehet kiváltani ezeket a gyógyszereket, nem csak Szerbiában, az egész Balkánon 2-3-szor több nyugtatót használunk, mint az Európai Unióban. A Dr. Milan Jovanović Batut Szerbiai Közegészségügyi Intézet 2019-es adatai alapján Szerbia lakosságának 22 százaléka, vagyis közel minden negyedik ember használ valamilyen nyugtatót. A koronavírus-járvány és a járvány okozta új körülmények pedig csak rontottak ezen a helyzeten. Az Egészségügyi Kar Farmakológiai Intézetének adatai alapján 2020-ban és 2021-ben 25 százalékkal nőtt a nyugtatók iránti igény.

Habár a szakemberek egyre többször mutatnak rá, hogy a depresszió kezd nagyobb méreteket ölteni, a nyugtatók iránti igény még mindig magasabb, mint az antidepresszánsok használata, ugyanis az 1000 páciensre csupán 25–30 adag antidepresszánst adnak ki a gyógyszertárak. Ezt a szakorvosok azzal magyarázzák, hogy a betegek még mindig tartanak a megbélyegzéstől, emellett szégyellik is, ha esetleg valamilyen pszichés rendellenességet vesznek észre magukon, Szerbiában még mindig úgy tűnik „nehéz” pszichológushoz, vagy pszichiáterhez fordulni. Ebből pedig az következik, hogy jelentősen többen szenvednek valamilyen lelki és pszichés problémától, mint ahogy azt a hivatalos adatok mutatják.

A járvány okozta teljes vagy részleges bezártság, a folyamatos távolságtartás, az egymás iránti bizalmatlanság súlyos követkeményekkel járt, az egymástól való elidegenedés hatalmas méreteket öltött, az elmagányosodás pedig újabb problémákat hozott magával. Annak ellenére, hogy Szerbiában az elmúlt négy évben csökkent az öngyilkosságok száma, annak aránya megnőtt a 65 évnél idősebbek körében. Az egymás iránti türelmetlenség szinte a mindennapjainkká vált, a családon belüli kegyetlenségekről pedig szinte hetente számol be a média.

Sajnos a fiatalokat és a gyerekeket sem kerülték el a járvány követkeményei, mert a kétéves elszigeteltség, a rendes iskolai program megszakítása és a családban megjelenő számos már probléma az ő életüket is jelentősen meghatározta. Hivatalos adatok szerint a 9 és 17 éves korosztály körében minden ötödik fiatalnál diagnosztizáltak valamilyen fokú mentálhigiénés zavart, míg minden tizedik fiatalnál jelentkezett olyan probléma, ami a mindennapi tevékenységeikben okoz nehézséget. A serdülőkorúak leggyakoribb mentális egészségügyi problémái a szorongás, a hangulatváltozás, a figyelemhiány és a viselkedési zavarok. Sajnos a fiatalok esetében sokszor későn veszik észre a problémát, mindezeket a tüneteket a szülők és a pedagógusok is a pubertáskorhoz kötik, a serdülőkori változásoknak tulajdonítják. Az UNICEF ezért éppen októberben, amikor a lelki egészség világnapjáról is megemlékeznek a világban (október 10.), egy olyan internetes platformot indít el, ahol a fiatalok megismerkedhetnek a problémával, illetve azzal is, hogy azt hogyan tudják felismerni magukon és társaikon. Fontos tudniuk, a felmerülő nehézségekben nincsenek egyedül, és tájékozódhatnak arról is, hogy kitől kérhetnek segítséget.

Miután a mentális problémák 75 százaléka még a 25. életév előtt kialakulhat, nagy jelentősége van a megelőzésnek, különösen most, hogy a járvány okozta lelki nehézségeinket csak fokozza az Ukrajnában folyó háború, illetve annak következményei: az energiaválság, a folyamatos infláció, a drágulások. Szerbiában ugyan még nem végeztek ez irányú felmérést, de az EU területén már igen, és kiderült, hogy egyre többen aggódnak azért, hogy meg tudnak-e majd élni a fizetésükből. Rámutattak: a fiatalok, a nők, a gyerekes családok és az alacsonyabb jövedelműek küszködnek a leginkább a legújabb kihívásokkal.