2024. április 24., szerda

A házelnök méltányos megoldást javasolt

Országos sztrájkot hirdettek magyar pedagógusok az oktatás világnapjára

Az Európai Bizottsággal (EB) történő megegyezéshez szükséges törvényjavaslatokat fogadott el tegnap a magyar parlament. Az ülés ideje alatt az ellenzék az oktatásban dolgozók helyzetének tarthatatlanságára is felhívta a figyelmet. A pedagógusok egyik szakszervezet mára országos sztrájkot hirdetett.

Több törvényjavaslatot fogadott el tegnap a magyar parlament. Köztük található az a négy is, amelyek az Európai Bizottsággal történő megegyezéshez szükségesek. A határozatoknak köszönhetően megalakítható az EU pénzügyi érdekeinek védelmében (a csalás, összeférhetetlenség, korrupció vagy más jogsértés ellen) fellépő Integritás Hatóság, valamint a javaslattevő feladatot ellátó Korrupcióellenes Munkacsoport. Változás várható a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokra vonatkozó összeférhetetlenségi szabályokban is, egyúttal lehetővé válik, hogy az adó- és vámhatóság segítse az EU csaláselleni hivatalát (OLAF) a magyarországi helyszíni ellenőrzéskor.

Az EB-vel egyeztetett szabályok szerint változik az országgyűlési képviselők vagyonnyilatkozata. Ez azt jelenti, hogy az érintetteknek ismét a korábbi szabályoknak megfelelően kell közzétenni a vagyoni helyzetükre vonatkozó adatokat, és családtagjaiknak is újból kötelező lesz erről beszámolni.
Felszólalásaikban ellenzéki képviselők a pedagógusokról is beszéltek. Csárdi Antal (LMP) az oktatás rossz helyzetére hívta fel a figyelmet. Hazugságnak minősítette azt a kormányzati állítást, hogy nincs fedezet a pedagógusok bérrendezésére.

Dúró Dóra (Mi Hazánk) is nehezményezte a tanárok alacsony fizetését. Arra figyelmeztetett, hogy az oktatás problémái attól nem oldódnak meg, ha megvonják a pedagógusok sztrájkjogát, vagy kirúgják a jogosan tiltakozó tanárokat.

Rétvári Bence, a belügyminisztérium parlamenti államtitkára a kritikákra válaszolva hangsúlyozta: az Orbán-kormány 2010 után 50 százalékkal megemelte a pedagógusbéreket. Elmondta: az idén, jövőre és az azt követő évben is egyaránt tíz százalékkal emelik a tanárok fizetését. Megjegyezte, hogy nem lenne rossz, ha a költségvetési pénz mellé uniós forrásból származó összeget is oda tudnának tenni. Közölte: a baloldali ellenzék az EU-ban – mondvacsinált okokra hivatkozva – megpróbálja megakadályozni, hogy Magyarország ne jusson hozzá azokhoz az összegekhez, amelyeket a kormány a tanári fizetésekre fordítana.
A pedagógusbérek emelésének fontosságát hangsúlyozta a parlament elnöke is. Kövér László a Hír Tv Napi aktuális című hétfő esti műsorában elmondta: emelésre szükség van, mert a pedagógusok bére nem méltányos ahhoz a munkához és felelősséghez képest, ami terheli és kötelezi őket.

Felidézte: 2010 után a pedagógusok voltak az elsők, akikre az akkori ciklusban az Orbán-kormány gondolt. A jelenlegi vita abban van – jegyezte meg –, hogyan és milyen ütemben, feltételek mellett tud a kormány mindenki számára megnyugtató módon változtatni. Szerinte ezen a helyzeten sztrájk nem segít és nem lehet a törvényeket félretenni; így nem lehet – egy nem létező jogi kategóriára hivatkozva – polgári engedetlenségi akciót sem indítani.

Közölte: gyors megoldást senki sem várhat. Rövid távon – amennyire a kormány lehetőségei engedik – pedig „tűzoltó jelleggel” orvosolják a bérlemaradásból fakadó anomáliákat. Ám hosszú távon olyan megnyugtató megoldást kell találni, amely igazságos és méltányos.

Az ígéretek ellenére a tanárok elégedetlenek. Egyik érdekképviseleti szerveztük, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) mára – az oktatás világnapjára – országos sztrájkot hirdetett. A felhíváshoz már több mint kétszáz iskola tanárai csatlakoznak. A Tanítanék Mozgalom pedig a parlament épülete elé szervez tüntetést a gyerekek jövőjéért, az oktatásban dolgozók megbecsüléséért és a sztrájk jogáért. Diákok és szülők (szintén ma) Budapesten élőlánccal akarják támogatásukról biztosítani a tanárokat, akik közül a minap néhányat elbocsátottak állásából (a fővárosi Kölcsey Ferenc Gimnáziumból), mert részt vettek polgári engedetlenségi akcióban (heti egy napon nem dolgoztak) és szót emeltek az alacsony bérek ellen.

Nagy Erzsébet, a PDSZ ügyvivője szerint a gimnáziumi tanárok kirúgása minden szakmai szempontot nélkülöző hatalmi erőfitogtatás. Bár a szakszervezet elismeri, hogy a jogszerű sztrájkon kívüli munkamegtagadás szankcionálható, a résztvevők munkajogviszonyának azonnali megszüntetése – a PDSZ szerint – nem felel meg ennek a követelménynek.