2024. április 20., szombat

Vitát szító 13 százalék

Személycserék történtek a tartományi kormányban, lemondott a mezőgazdasági titkár – Az ellenzék bírálta a nagyberuházások megvalósítását a parlament ülésén

Cikkünkhöz képgaléria kapcsolódik, amely ITT érhető el.

Bár nem szerepelt az előzetesen közölt napirendi pontok között, Igor Mirović tartományi kormányfő arról tájékoztatta a vajdasági parlament keddi ülésén a képviselőket, hogy a kormányon belül személyi változások eszközlésére van szükség. Benyújtotta ugyanis lemondását Čedomir Božić eddigi mezőgazdasági titkár, így a kormányfő a helyére Vladimir Galić eddigi településrendezési és környezetvédelmi titkárt jelölte. Az ekképp megüresedett településrendezési titkári tisztséget mostantól Nemanja Erceg eddigi segédtitkár tölti majd be, hagyta jóvá a javaslatokat a képviselőház. Az ülés kezdetén a kormányfő ismertette a kinevezett titkárok életrajzát, eddigi tevékenységük részleteit. Galić kormányfő-helyettesi tisztséget is ellát majd az előttünk álló időszakban, magyarázta felszólalásában Mirović. Miután a ház megszavazta a kormány tisztségviselőinek kinevezését, Erceg letette a hivatali esküt. Galić esetében erre nem volt szükség, mivel előző titkári kinevezését követően már megtette ezt a lépést.

Nemanja Erceg letette a hivatali esküt (Ótos András felvétele)

Nemanja Erceg letette a hivatali esküt (Ótos András felvétele)

Az ülésen egyébként az idei vajdasági költségvetés első féléves teljesítéséről vitáztak a képviselők, a 89,17 milliárdos idei büdzsének az 61,82 százalékát megvalósították már az első hat hónapban, 55,13 milliárd dinár volt a bevétel. A kiadási oldalon 38,14 milliárd dinár szerepel a jelentésben, vagyis a tervezett költségek 42,77 százalékát valósította meg az első hat hónapban a tartományi adminisztráció.

Smiljka Jovanović pénzügyi titkár a javaslat előterjesztésekor az említett adatok ismertetése mellett beszámolt arról is, hogy 2022-ben 8 milliárd dináros költségvetési hiánnyal számolt a tartomány, de január és június között voltaképpen többletet valósítottak meg, mégpedig 8,4 milliárd dináros összegben. Ennek az az oka a titkár elmondása szerint, hogy az óvatos tervezéshez képest dinamikusabb volt a különféle adóterhek, illetékek megfizettetése, éppen ezért volt szükség a legutóbbi költségvetési módosításra is, mellyel csökkentették a tartomány eladósodását a többletnek köszönhetően. Csak június utolsó öt napja alatt 4,7 milliárd dinárt fizettek be a költségvetésbe nyereségi adó címén, ami arra enged következtetni, hogy a vártnál profitabilisabbnak számított a vállalatok üzletelése. A büdzsé bevételi oldalán továbbra is a köztársasági átutalások, transzfereszközök a legjelentősebbek 56,04 százalékkal. Ami a kiadásokat illeti, azok elmaradnak az ideális 50 százalékos szinttől az első félév végén, ennek azonban megvannak a reális okai, értékelte a pénzügyi titkár, a nagyberuházások területén például azért, mert számos, több éven át tartó projektumot finanszíroznak, s ezeknél a közbeszerzési eljárások és a kivitelezés előrehaladása, sikeressége határozza meg, melyik pillanatban történik meg a tartományi átutalás.

Smiljka Jovanović: A nagyberuházások megvalósítása a közbeszerzések dinamikájától is függ (Ótos András felvétele)

Smiljka Jovanović: A nagyberuházások megvalósítása a közbeszerzések dinamikájától is függ (Ótos András felvétele)

PÉNZNYELŐ FANTOMOK

Az ellenzéki képviselők éppen a nagyberuházások alacsony szintű, 13 százalékos megvalósítása miatt fogalmaztak meg meglehetősen éles kritikákat a tartományi vezetőséggel szemben. Botránynak, egy katasztrofális és szakavatatlan költségvetési tervezés végeredményének nevezte a Tartományi Nagyberuházási Igazgatóság pénzügyi eredményeit Đurađ Jakšić, a Szerb Radikális Párt frakcióvezetője. Mint mondta, a kormány sorozatosan „elszámolja magát”, amikor a bevételeket tervezi, különösen a nyereségi adó esetében, a beruházásokat pedig elfelejti végrehajtani, így minden idei terv falra hányt borsónak számít. Értelmetlen projektumokra azonban nem sajnálja a hatalom a pénzt, értékelte a radikális politikus, s szerinte értelmetlen beruházásnak számít az európai projektumokra, a vajdasági köztévére és más sajtótermékekre, „fantomszervezetekre” elköltött több száz millió dináros összeg. Branislav Ristivojević, a Szerbiai Demokrata Párt képviselője is a nagyberuházásokba kötött bele felszólalásában, a tartományi kormánynak szerinte semmilyen fejlesztési programja sincs, aki pedig azt hiszi, hogy az év második felében megvalósítják a nagyberuházások 87 százalékát, az, mint mondta, távol áll a politikai realitástól.

MEGKÉRDŐJELEZHETETLEN EREDMÉNYEK

A hatalmi pártok képviselői homlokegyenest eltérő álláspontokat közöltek. Nenad Borović, a Szerb Haladó Párt és Pintér Anna-Mária, a Vajdasági Magyar Szövetség képviselője is reálisnak, jól tervezettnek nevezte a költségvetést, melyet igazol annak féléves megvalósítása is. A VMSZ-es képviselő számos fontos beruházást emelt ki: a jégvédelmi rendszer fejlesztésére 750 milliót költöttek, s jövőre is ezt tervezik; a fiatal földműveseket 200 millióval támogatták, 170 új kisgazdaság nyílt meg; 493 millió dinárt fordítottak ivóvíz- és szennyvízrendszerek fejlesztésére; 22 önkormányzatban 300 milliót költöttek el a szántóföldi utak rendezésére; iskolafelújítások folynak, kicserélték például a zentai Petőfi Sándor Általános Iskola nyílászáróit is.

SZÉLERŐMŰPARK ÓBECSE MELLETT

A ház elfogadta a Vajdaság Vizei közvállalat és más tartományi alapítású szervezetek, intézmények tavalyi üzleti jelentéseit is. A Vajdaság Erdői jelentését Ótott Róbert mezőgazdasági titkárhelyettes mutatta be. Olyan ellenzéki kritikákra reagálva, melyek szerint a vállalatot a VMSZ saját „birtokaként” kezeli, Pásztor István házelnök kért szót, arra szólította fel a képviselőket, tekintsenek vissza a Vajdaság Erdői húsz évvel ezelőtti állapotára, s azzal hasonlítsák össze a mait. Mint mondta, büszke a pártjának azon személyeire, akik igazgatták a céget, s arra, amit a cég megvalósított – nyereségessé vált, összetett rendszerré, példaértékű állami vállalatnak számít.

Elfogadták a szenttamási és óbecsei község területén tervezett Vetrogon szélerőműpark kiépítésére vonatkozó tervet. Az erőmű 450 megawatt teljesítményű lesz, 55–75 szélgenerátort állítanak fel. Évente 1200 gigawattóra áramot állítanak elő, ami 240 ezer háztartás ellátásához elegendő.

Sajtószoba-avatás a parlamentben

Ünnepélyes koktél keretében átadta a médiaházak tagjainak a képviselőházban kialakított új sajtótermet Pásztor István házelnök. A 11 ezer eurós felújításnak köszönhetően a sajtószoba minden szükséges technikai felszereléssel rendelkezik a parlamenti események közvetítéséhez, követéséhez, az internetkapcsolatnak a szavatolásához. A projektumot az ENSZ Fejlesztési Programja (UNDP) támogatta.

Fotó: Ótos András

Fotó: Ótos András