A Kőolaj-exportáló Országok Szervezetén (OPEC) kívüli nagy olajtermelők szövetsége, az OPEC+ a termelés jelentős csökkentését tervezi, hogy ezáltal ismét az olajárak emelkedését idézze elő. Az információ, mely szerint az OPEC+ igyekszik kárt okozni a biztos ellátásra és az árak bizonyos fokú stabilitására törekvő nyugati liberális demokráciáknak, első pillantásra nagyon furcsának tűnik, de az ilyen tervekkel kapcsolatos híreket, saját forrásaikra hivatkozva megerősítették a legtekintélyesebb médiumok is, mint pl. a Financial Times, a Bloomberg vagy a Reuters világhírügynökség.
Az OPEC+ képviselői 2020 márciusa óta ma először ülnek össze, és a találkozóra előkészített javaslat szerint napi több mint egymillió hordóval csökkentenék a termelést, ami rendkívüli hatással lesz a nemzetközi piac egy részének ellátottságára, és egészen biztosan áremelkedést von maga után. A világjárvány kezdete óta ez lenne a legnagyobb vágás, hiszen a tervezett csökkentés a globális készletek több mint 1 százalékának felel meg. Úgy tűnik – írja a zágrábi Jutarnji list –, kíméletlen lépés készül a nyugati demokráciák ellen, a szándék mégsem annyira meglepő, ha tudjuk, hogy a szóban forgó szövetség legbefolyásosabb tagja Szaúd-Arábia és Oroszország. Utóbbi vonatkozásában logikus, hogy emelni szeretné az árakat, nemcsak azért, mert geopolitikai összetűzésbe került gyakorlatilag az összes nyugati liberális demokráciával, hanem azért is, mert csökkent a kőolaj kiviteléből származó bevétele, hiszen a vevők a háború kitörése után jelentős árengedményeket kényszerítettek ki. Szaúd-Arábia pedig a hagyományosan Bécsben tartandó találkozó előtt a nyugati média számára azt a magyarázatot találta ki, hogy attól tartanak, a nyugati szankciók miatt az év végére az orosz kivitel drasztikusan csökken, és most teret kell biztosítaniuk maguknak a termelés növelésére. Felmerül a kérdés, nem lesznek-e kontraproduktívak az európai szankciók, vagy inkább arról van szó, hogy Szaúd-Arábiának ki kell találnia egy egyszerű alibit a nyugati gazdaságokra nehezedő nyomás növekedése miatt.
Mai szemszögből egyre komolyabb problémának mutatkozik, hogy a nyugati demokráciák szélsőségesen ki vannak téve az OPEC+ országok, a többnyire autokrata rezsimek határozatainak. A kitermelés tervezett csökkentésével kapcsolatos hírre hétfőn kora délután a kőolaj ára több mint 4 dollárral emelkedett. Ha az olajtermelés valóban napi egymillió hordóval csökken, Európa, amely különben sem tartja ellenőrzés alatt a jövőbeni energiaellátást, különösen rosszul járhat. S ennek más oka is van. Az Egyesült Államok az EU szövetségeseként tünteti fel magát, és segítséget ígér az ókontinens energiaellátásában, szándéka azonban igazából nem ez, hanem a hazai piac megingását szeretné megakadályozni. Mint a Bloomberg írja, a Biden-kormányzat rangos tisztségviselői már tárgyaltak a legnagyobb amerikai kőolajipari vállalatok képviselőivel, és azt kérték tőlük, önként csökkentsék a tengerentúli eladást. A Fehér Ház elrendelheti a készletek halmozását, és az sem kizárt, hogy egyenesen betiltja a kivitelt. Jennifer Granholm energiaügyi minisztertől ered az ötlet, hogy a kőolajipari vállalatoknak kötelezővé kell tenni a minimális tartalékok biztosítását az országhatáron belül. Az amerikai cél világos: az energiaügyi osztály nyilvánosságra hozta, azt kérik a nagy nyereséggel működő, szélsőségesen alacsony készletekkel rendelkező energiacégektől, hogy csökkentsék az árakat az amerikai töltőállomásokon. A kivitelt imitáló amerikai kormányzat ilyen hozzáállása még inkább elmélyíti az energiabizonytalanságot az Európai Unióban. Nem szabad figyelmen kívül hagyni a tényt, hogy az Egyesült Államoknak, bár hatalmas fogyasztó, óriási hatása van a globális ellátásra. Ma a világ legnagyobb olajtermelője, és az USA állítja elő az összes többi kőolajszármazéknak is csaknem a 20 százalékát. Kiviteli politikájának megváltoztatása óriási hatással lehet a globális piacokra.
