2022. december 9., péntek

Épített örökségünk, a Galambóci vár

A műemlékvédelmi intézetek építészeinek és konzervátorainak szakmai tanácskozásáról

Szeptember legutolsó napjaiban a szerbiai műemlékvédelmi intézetek építészei és konzervátorai a Duna-parti Veliko Gradišteban gyűltek össze szakmai tanácskozásra. A találkozó egyik apropója az éppen folyamatban lévő belgrádi Sava központ felújítása volt. Az épület műemléki korba lépett. Ezzel egy új kihívás elé néz a szakma.

A betonról, mint építészeti alapanyagról tanácskoztak, amely az 1800-as évek végétől terjedt el. Nagy mennyiségű alkalmazása az 1950–60-as évek építészetét jellemzi, a brutalizmus mint építészeti irányzat megjelenésével azonos időben. A látható beton, a vasbeton olyan szerkezeti megoldásokat tett lehetővé, amit az építészek ki is használtak. A beton, a tégla, az üveg és a vas nyelvén mutatták ezt be. A ma konzervátorainak legnagyobb kihívása az ilyen épületek restaurálásánál a szín problémája. A repedések, furatok, algás elszíneződések, az időjárási viszonyok okozta elváltozások kijavítása új anyagokkal megoldható. Az egységes színhatás kérdése viszont egyelőre megoldatlan. A találkozón a RŐFIX gyár képviselői mutattak be lehetséges megoldásokat ezekre a problémákra.

A konferencia előadásai után, a rendezvény résztvevőit a cég egy dunai sétára invitálta. Korábbi, restaurálásra kifejlesztett anyagaikat a már felújított Galambóc várán alkalmazták.

A vár a Duna jobb partján fekszik, közvetlenül a Vaskapu-szoros bejáratánál. A folyó két partja közötti átmérő itt mintegy 6 kilométer. Már a rómaiak idejében is fontos választóvonal volt ez a pont. Az idáig tartó részt Danubiusnak, az alatta lévőt Isternek nevezték. Érthető a különbségtétel, hiszen idáig egy széles, lassú, utána pedig egy szűk, hegyek közé szorított, alig néhány száz méter széles medrű és erőteljes a folyam. A vár a folyó teljes hosszának majdnem a felénél, az 1450-es kilométert jelző táblánál épült.

Csodálatos és egyben félelmes itt hajózni. A vár felé közelítő hajó óvatosan kerüli meg a vízből felfelé törő fekete fatörzseket. Itt volt a Vaskapunál emelt gát építése előtt Ada Kaleh szigete. 1972-ben került víz alá.

A várral szemközt, a román oldal közelében emelkedik ki a folyóból a Babakaj (Nagyapó) szikla. A monda szerint, amikor Galambóc várura Mehmed pasa volt, háremének legszebb hölgye a szerb Milena volt. A lány a pasa engedélyével minden éjjel kicsónakázott a sziklához sétálni. A sziklával szemközt állt a magyar vár. Ennek kapitánya Demeter volt. Vele találkozott a lány éjjelente, amikor a pasa éppen háborúzott. A fiatal kapitánynak a Duna legveszélyesebb szakaszán kellett átkelnie minden éjjel a lányhoz. Amikor a pasa hazatért a háborúból és fülébe jutott az eset, bezárta a lányt a vár legmagasabb tornyába. Demeter ezt megtudta és egyik éjjel áthajózott a másik partra. Betört a hárembe és elrabolta a lányt. A pasa azonban utánuk ment és a sziklánál utol érte őket. Megölte Demetert, majd Milenát odaláncoltatta a szikla legmagasabb csúcsához. Ott halt meg. Csendes nyári éjjeleken, úgy beszélik, ma is lehet hallani a lány sóhajtását, ahogy siratja kedvesét.

A sziklából kinőtt tornyokról őrizték a szorost évszázadokon keresztül. A szárazföld felől és a vízről is jól védhető az építmény. A vár valamikor a XIV. században épült. Szent István király idejében lett Magyarország része. Az al-dunai végvárrendszer része volt. A törökök először 1391-ben Bajazid szultán vezetésével foglalták el. Zsigmond király idejében, 1427-ben vissza kellett volna adniuk a magyar koronának a várat, de a vár kapitánya 12 000 aranyért eladta a törököknek. Ekkor Zsigmond parancsára, 1427/28 telén, a bal parton felépült Szent László vára. Innen kelt át 1428-ban Zsigmond vezetésével a 25 000 főt számláló magyar sereg a Galambóci vár ostromára. Az ostrom azonban nem végződött sikerrel.

A magyar király életét csak a hajókkal a férje és a magyarok segítségére siető Rozgonyiné Szentgyörgyi Cecília (Rozgonyi István temesi főispán felesége) mentette meg. Erről szól Arany János Rozgonyiné című balladája.

Román oldalon éppen most zajlik a vár felújítása. A Galambóci vár ma szinte eredeti fényében áll. Az Európai Unió és az Osztrák Fejlesztési Alap támogatásával 2014 és 2019 között a vár teljes helyreállítása készült el. Ekkor bővült látogatóközponttal, hajókikötővel és kiállításokkal is ez a különleges, középkori erőd.