2022. december 9., péntek
MOZDULJ! PETŐFI!

A Petőfi 200 emlékév vajdasági programsorozata

A MOZDULJ! PETŐFI! nevet viselő vajdasági Petőfi 200 rendezvénysorozat 2023. január 1. és 2024. március 15-e közötti időszakban fog megvalósulni, de a szervezése már elkezdődött – ahogyan arról számos vajdasági településen meggyőződhettek, ahol már megjelent a Mészáros Gábor színművész és az őt kísérő forgatócsoport a Petőfi nevét viselő művelődési házban, iskolában, köztéri szobornál, hogy felvegye azokat a képsorokat, amelyekkel a programsorozat kezdetét veszi. A Petőfi-versekre épülő, 2461 kilométert felölelő, a vajdasági tájat hatvan helyszín által Petőfihez kötődőn megmutató kisfilmek zeneszerzői Szerda Árpád és Pálfi Ervin.  

Hamarosan Vajdaság számos településén megjelenik a MOZDULJ! PETŐFI! logója, aminek ihletője Almási Gábornak, Vajdaság első akadémiai szobrászának a költő születésének századik évfordulójára készített mellszobrának fotója, hiszen magának az alkotásnak nyoma veszett.

A Magyar Nemzeti Tanács támogatásával Szilágyi László újvidéki szobrász pedig a rendezvénysorozat keretében elkészít három Petőfi-mellszobrot, aminek helyéről kreatív módon dönthet majd a közösség.

 A mintegy ötezer magyar ajkú középiskolást, tizenkétezer hat és tíz év közötti kisiskolást megszólító, a mintegy ezer, Petőfi nevét viselő általános iskolába járó magyar tanulót bekapcsoló rendezvény szavalóversenyt, történelem- és irodalomversenyt, kötetlen barátkozást, a költő szülőházának és eltűnésének helyszínét, Segesvár meglátogatását is tervbe vette, a tehetséggondozó gimnáziumaink tanárainak és a Petőfi-iskolák tanárainak koordinálásában.

A huszonhárom, Petőfi nevét viselő művelődési egyesület közösségteremtő rendezvényei is bekapcsolódnak a rendezvénysorozatba, ahogyan az amatőr színjátszók vetélkedője is  – a VMMSZ koordinálásával, de természetesen hivatásos színházi produkciók és pódiumestek is lesznek, ahogyan az Énekelt Versek Fesztiválja és a Nyárhangoló Fesztivál  is érinteni fogja Petőfi szellemiségét.

Emellett 1848 a térség reménysége címmel nemzetközi történészkonferencia lesz, aminek keretében a tervek szerint bemutatásra kerül majd a Hermann Róbert szerkesztésében megjelent Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc című kötet is, három irodalmi konferencia – Tájtörténeti konferencia – párhuzamok, kötődések, különbségek;  ,,Asszonykonferencia” – Magyar nők és hősnők – a reformkor asszonyaitól a jelenig – amikor a fakanál is kard; valamint az újvidéki  Matica Srpskával közösen Petőfi szerb recepciója címmel szerb nyelvű konferencia kerül megszervezésre.

A Petőfi 200 kapcsán megjelent kötetek bemutatóját is tervezik a szervezők – Margócsy István szerkesztésében megjelent Petőfi Sándor emlékezete, Szilágyi Márton: A magyar irodalom ikercsillagai, Jókai Mór és Petőfi Sándor, Gyimesi Emese: Szendrey Júlia irodalmi pályafutása valamint a Szalisznyó Lilla és Zentai Mária szerkesztésében megjelent kötetek bemutatása is szerepel a tervek között.

Az új magyar történelmi filmek lehetőségeiről, szándékáról, céljairól alkotókat faggatják majd a szervezők, mások mellett Rákay Philip tett ígéretet arra, hogy vendégünk lesz, de újra levetítésre kerülnek azok a kultikus filmek is, amelyek tematikájukban 1848-hoz kötődnek, de a magyar szabadság örök kérdését boncolgatják.

A Magyar Szó Hétvége mellékletében a költő születésnapja és eltűnése közti időszakban olyan témákat járnak körbe a felkért szerzők, amik legalább annyira szólnak rólunk, mint Petőfi Sándorról. A sajtó egyébként más módon is bekapcsolódik a programsorozatba, hiszen a Mézeskalács, a Jó Pajtás, a Pannon RTV Kalamáris című gyermekműsorának és az Újvidéki Rádió Lurkó Rádiónak a szerkesztői is társszervezői a Petőfi 200 vajdasági rendezvénysorozatának, amelybe a kortárs alkotók is bekapcsolódnak majd a Forum Könyvkiadó Intézet, illetve a Fokos zenekar által.

Ez a teljesség igénye nélküli felsorolás is mutatja, hogy a több mint egy éven át zajló rendezvénysorozat célja, hogy ,,megmozdítva” Petőfit a költő szellemisége, egyénisége újra megismerhetővé váljon, ezáltal pedig kontextusba kerüljön a kor, ami őt meghatározta, ezáltal pedig könnyebben érthessük, megérthessük a jelent, ami pedig bennünket határoz meg eseményeivel, történelmi alakulásaival.

Nemzeti emlékezetünk gyásznapként tartja számon október 6-át, az aradi vértanúk emléknapját. Az ő emlékezetük előtt tisztelegve és abban a hitben, hogy készülő rendezvénysorozatunk áldozatvállalásuk értelmét erősíti százhetvenhárom év után is, ahogyan a magyar szabadság költőjének emlékét őrzi:

a Szervezők