2022. december 9., péntek

Új magyar beruházás nyílt Szabadkán

A Nyugat-Balkán Beruházási Támogatás keretében hat projektum megvalósítása zajlik

Csütörtökön Szabadkán szimulátoros gépjárművezető-oktatási központot adtak át a REGINET Nyugat-dunántúli Tanácsadó Kft. Szabadkai Fióktelepének keretében. A projektum a HEPA Magyar Exportfejlesztési Ügynökség, a HEPA Nemzeti Exportvédelmi program keretében, a Nyugat-Balkán Beruházási Támogatás által valósult meg. Mint elhangzott, a szerbiai gyorsforgalmi úthálózat bővülése miatt rendkívül fontos, hogy a közlekedésbiztonság fejlesztése is előtérbe kerüljön. Ehhez már a gépjárművezetők oktatása során hozzá lehet járulni szimulátorok segítségével. A rendezvényen jelen volt Csallóközi Eszter, Magyarország Szabadkai Főkonzulátusának főkonzulja, Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség és a tartományi képviselőház elnöke, Kovács Elvira, a szerbiai képviselőház alelnöke, Jenei Gábor, a HEPA Magyar Exportfejlesztési Ügynökség vezérigazgató-helyettese, Juhász Bálint, a Prosperitati Alapítvány ügyvezetője és Kern Imre, Szabadka alpolgármestere.

A szimulátoros gépjárművezető-oktatási központ előnyeivel Pásztor Isván is megismerkedett (Fotó: Molnár Edvárd felvétele)

A szimulátoros gépjárművezető-oktatási központ előnyeivel Pásztor Isván is megismerkedett (Fotó: Molnár Edvárd felvétele)

Másfél-kétéves intenzív munkát követően sikerült megnyitni a szimulátoros gépjárművezető-oktatási központot – emelte ki a rendezvényen Barta Eke Gyula, a REGINET Nyugat-dunántúli Tanácsadó Kft. tulajdonosa. Rámutatott, a vállalkozók álmodozók, akik akkor a legboldogabbak, ha egy-egy álmuk megvalósul. Mint hozzátette, olyasmit sikerült elhozni Vajdaságba, ami Európában is egyedülállónak minősül.

Barta Eke Gyula (Fotó: Molnár Edvárd felvétele)

Barta Eke Gyula (Fotó: Molnár Edvárd felvétele)

– Aki nem hisz abban, hogy a lehetetlen megvalósítható, az ne foglalkozzon se vállalkozással, se politikával – jegyezte meg a vendégekhez szólva Pásztor István. Mint hozzátette, a politika kontextusában ez azt a munkát jelentette és jelenti, amit a szülőföld élhetőbbé tételének céljával végeztek, illetve végeznek.

– Mindig is az volt a meggyőződésünk, hogy az embereink szorgalmasak és rátermettek, képesek megoldani a lehetetlen helyzeteket. Mindig az volt a meggyőződésünk, hogy ez a vidék előbb-utóbb vonzani fogja az embereket, nem pedig csak kibocsátja őket. Ennek az álomnak és meggyőződésnek napról napra látjuk a megvalósulási lehetőségeit, illetve a megvalósulását. Az, hogy a két ország kapcsolatai eljutottak a jelenlegi szintre, ennek a meggyőződésnek az eredménye. A Szerbia és Magyarország közötti kapcsolatrendszer kiépítésének egyik hozadéka az, hogy a magyar tőkeberuházást nem ellenséges cselekedetként élik meg Szerbiában, hanem mindenki számára előnyt hozó beruházásként. Rendkívül fontosnak tartom a HEPA 2019-ben elindított programját, mert habár nem a legszerencsésebb időszakban kezdődött a folyamat, a támogatott projektumok azt bizonyítják, hogy maga az alapötlet jó, míg a befogadóképesség és a nyitottság adva van. Annak ugyancsak örülök, hogy a most átadott központtal egy ilyen modern technológia érkezett ide – fogalmazott Pásztor István.

A magyar kormány, a Külgazdasági és Külügyminisztérium által, a HEPA közreműködésével indította el 2019 őszén a Nyugat-Balkán Beruházási Támogatás programját – hangsúlyozta Jenei Gábor, mondván, hogy ez az első olyan eszköze a magyar kormányzatnak, amelyikkel megalapozta a magyar tőke külföldi beruházásának a politikáját.

Jenei Gábor (Fotó: Molnár Edvárd felvétele)

Jenei Gábor (Fotó: Molnár Edvárd felvétele)

Ennek értelemszerűen az a lényege, hogy nem csupán a külföldi tőke Magyarországra vonzása a célja a magyar kormánynak, hanem a magyar tőke külföldi térnyerése is. Ilyen szempontból a Magyar Exportfejlesztési Ügynökség nemcsak termék- és szolgáltatásexportban érdekelt, hanem a magyar vállalatok tőkeexportjában is – hangzott el. Jenei Gábor elmondása szerint a Nyugat-Balkán Beruházási Támogatás keretében hat projektum megvalósítása zajlik, ezekhez a HEPA 4,83 milliárd forint támogatást adott, az összberuházási érték mintegy 10 milliárd forint. A Nyugat-Balkán Beruházási Támogatás folytatásaként 2020-ban került kialakításra a Külpiaci Növekedési Támogatási Program, ennek keretében további több mint 20 milliárd forint támogatási összeg került Szerbiába – hangsúlyozta Jenei Gábor, majd elmondta, hogy a támogatott területek között megtalálható például az élelmiszeripari feldolgozás, a hulladékhasznosítás, az agrárinnovációk, a fémipar és az építőipar.