Mintegy 10 százalékkal meg kell és meg is lehet emelni a szociális védelemre szánt költségvetési kiadásokat. Összegüket a bruttó társadalmi termék eddigi 3 százalékáról 3,3-ra kell növelni, hogy a támogatások a lakosság nagyobb hányadát felölelhessék, és hogy a rászorulók nagyobb juttatásokban részesüljenek – állapítja meg a Költségvetési Tanács a társadalmi egyenlőtlenségek csökkentésére irányuló intézkedés-javaslatainak összefoglalójában.
Hozzáfűzi, az állami adminisztrációs rendszer fejlődésével lehetővé válik a segélyfelhasználók vagyonának és jövedelmének ellenőrzése, amivel célzott és az eddiginél hatékonyabb támogatási programok valósulhatnak meg.
„Indokolt, hogy a jövő évi költségvetésben 14 milliárd dinárral többet irányozzanak elő családi pótlékra, amivel lehetővé válik, hogy az eddiginél többen részesüljenek az ideinél nagyobb összegű támogatásban, és érezhetően csökkentsük a gyermekszegénységet” – szögezi le a testület. Véleménye szerint úgy lehetne minél több rászoruló családon segíteni, ha könnyítenének a támogatás odaítélésének feltételein, 1 hektárról 10-re emelnék a birtokolható földterület nagyságát. Vidéken ez elsősorban az idős háztartások anyagi helyzetén segítene, melyek esetében megfontolandó lenne a kötelező nyugdíjbiztosítási járulék fizetésének eltörlése is. A Tanács azon az állásponton van, hogy a munkaerőpiaci egyenlőtlenség csökkentéséhez úgyszintén nagyban hozzájárulna a személyi jövedelemadó reformja.
„A jövedelemadóról húsz évvel ezelőtt meghozott törvény már nem képes eleget tenni a társadalom szükségleteinek, ezért úgy kell átalakítani, hogy hatékonyabban védelmezze a kiskeresetű, szociálisan veszélyeztetett polgárokat és eltartott családtagjaikat.” A javaslat szerint meg kell duplázni, azaz 40.000 dinárra emelni az adózás alá nem eső rész határértékét, és minden eltartott családtagra be kell vezetni a 20.000 dináros adómentes cenzust, ezzel párhuzamosan pedig korlátozottan, 10-ről 15 százalékra emelni az adólábat, így versenyképes maradhatna a hazai gazdaság és a hazai munkaerő.
A testület megállapítása szerint kulcsfontosságú az oktatás reformja, amelynek eredményeképpen a munkavállalók minőségi és versenyképesebb tudással rendelkeznének. Hangsúlyozza mindazon reformoknak a jelentőségét, melyek joguralmat szavatolnak és egyenlő piaci feltételeket teremtenek minden gazdasági tényező számára. „E reformok hiányában a jövedelmi osztályok közötti szakadék nem fog keskenyedni, és semmissé válnak az egyenlőtlenség csökkentésére irányuló erőfeszítések, ezzel együtt pedig egyre nehezebbé válik egy inkluzív, egységes társadalom építése” – szögezte le a Költségvetési Tanács.
