2024. március 28., csütörtök

Olcsóbb a kőolaj, de a hazai árakon ez alig látszik

Június vége óta a világpiacon a kőolaj hordónkénti ára mintegy 30 dollárral, azaz több mint 20 százalékkal csökkent, de a szerbiai benzintöltő állomásokon ez nemigen tapasztalható. Csak a benzin árán érezhető, amely most 172 dinár, a gázolaj viszont drágább, mint júniusban volt, és pillanatnyilag 213 dinárba kerül. A nemzetközi tőzsdéken a hét elején a január óta legalacsonyabb nyersolajárakat jegyezték. A brent hordója 86, az amerikai WTI pedig 78 dollár volt. Csupán három és fél hónappal ezelőtt, június 13-án még 120-122 dollár volt a nafta ára, Szerbiában június 24-én a gázolaj 212, a 95 oktános benzin pedig 201 dinárba került – írja az Euronews Srbija.

Goran Radosavljević, a belgrádi FEFA közgazdasági és pénzügyi egyetemi kar tanára arra hívja fel a figyelmet, hogy a hazai töltőállomásokon a kőolajszármazékok ára már hónapok óta nem igazodik a piaci mozgásokhoz, mivel az állam szabja meg az árszintet. „A fogyasztásnak majdnem a 75 százaléka gázolaj, és ennek magas ára közvetlenül gerjeszti az inflációt. A nyersolaj világpiaci árának csökkenésével azonban előbb-utóbb nálunk is olcsóbb lesz a gázolaj, korlátozva van a villanyáram és a földgáz ára is, és mindennek folytán bizonyos időn belül várhatóan kifejezésre jut  az energiahordozók árának inflációlassító hatása.

Tomislav Mićović, a Szerbiai Kőolajipari Vállalatok Egyesülete főtitkárának magyarázata szerint „a nyersolajpiaci árak és a töltőállomásokon érvényes üzemanyagárak között egy egész kőolajipari termékpiac terpeszkedik, amelyen hatalmas zavarok keletkeztek, ennek következtében a nyersolaj és a gázolaj ára fokozatosan eltávolodott egymástól: a gázolaj és a benzin sokkal nagyobb mértékben drágult, mint a nyersolaj. Mindez annak a következménye, hogy az európai piac orosz kőolajszármazékok nélkül maradt. Függetlenül attól, hogy még nem érvényes a tilalom,  léteznek pénzügyi korlátok, melyek akadályozzák a vásárlókat az orosz kőolajszármazékok vásárlásában”.

MARAD-E SZEPTEMBER 30-A UTÁN IS AZ ÁRKORLÁTOZÁS?

– A mai nappal lejár a kőolajszármazékok árának korlátozásáról szóló rendelet, de tegnap még nem lehetett tudni, hogy meghosszabbítják-e a hatályát. „A Szerbiai Kőolajipari Vállalatok Egyesületének véleménye szerint a piaci elvekhez való visszatérés, az árak felszabadítása csökkentené az ellátási nehézségek kockázatát. A rendeletet törölni kell. A korlátozás rövid távon megoldást jelent, de hosszabb időre nem jó. Az állam a legjobb szándékkal intézkedik, de lehetetlen adminisztratív intézkedésekkel meghatározni az árakat úgy, hogy közben ne kerüljön veszélybe a piac” – mondja Mićović, aki szerint a nyersolaj árának csökkenése természetesen minden országban, így Szerbiában is hatással lesz az árakra, de nem olyan gyorsan, mint ahogyan régebben történt. Szerinte nagyon fontos, hogy az állam ne tegye értelmetlenné a kőolajszármazékok behozatalát, vagyis hogy ne szabjon olyan árakat, melyek miatt az importőröknek le kellene állítaniuk a behozatalt. Néhány hónappal ezelőtt éppen az történt, hogy csökkentek a készletek, ugyanis a benzinkutakon érvényes árak nem fedezték a behozatal költségeit.

Goran Radosavljević, a belgrádi FEFA közgazdasági kar tanára azt mondja, amikor a kőolaj ára emelkedett, az állam féken tartotta a kiskereskedelmi árakat, mert ha szabadjára engedte volna őket, ma valószínűleg 260-270 dinárba is belekerülne a dízel üzemanyag. „Most, amikor lefelé megy a világpiaci ár, megintcsak megtartanak bizonyos irányadó árszintet, ami oda vezet, hogy a régió országai közül Szerbiában legdrágább a gázolaj.”

OROSZ KŐOLAJ NÉLKÜL ÚJABB DRÁGULÁSI KOCKÁZAT

– Az európai szankciók miatt Szerbia December 5-e után nem fog tudni kőolajat behozni Oroszországból, de a vásárlás előre áláírt, határidős szerződésekkel történik, és a NIS már javában köti a szerződéseket a december 5-e utáni időszakra. Tomislav Mićović szerint ez még egy kockázat lehet, amely hatással lesz a kőolajszármazékok árára. „Az orosz kőolaj az évek során 10 és 50 százalék közötti arányban volt jelen a szerbiai behozatalban, mert a NIS mindig a kedvezőbb piaci árakat kereste. Most az orosz üzemanyagot mással kell felváltani, a beszerzési ár sem lesz a régi, tehát a kiskereskedelmi árak is változni fognak.”