2022. november 27., vasárnap

Egy megíratlan könyv sikere

Kántor István: Utálok írni

Új sorozatot nyit a Mersz Könyvek 20. kötete, elnevezése: Mersz Tankönyvek. A Triceps (Lantos László) és Falcsik Mari által szerkesztett kötet a Monty Cantsin, Francesco Stephanus Cantore, Drazsé Expressz, Kantor Inform, Cső, Bertold Bartók, Amen! néven is ismert Kántor István által alapított Neoizmus művészeti ág „megnemértéséhez” kínál útmutatót.

Mit lehet ebből a tankönyvből megtanulni? Semmit. A neoizmus ugyanis se nem tanítható, se nem tanulható. Egy életérzés számtalan megjelenítési formában. Egy, a világot behálózó összeesküvés, globális forradalom. Vagy valami ilyesmi. A könyvben számtalan definíciós kísérletet olvashatunk, de azt magunknak kell eldönteni, elfogadjuk-e bármelyiket.

A szerzőről mindössze annyit, hogy 26 évesen elhagyta a kádári Magyarországot, majd kalandos úton Kanadába, utána az USA-ba került, ahonnét kitiltották és kitoloncolták, később megfordult a világ minden táján, végül ismét Kanadában telepedett le. Megalapította a neoista (ellen)művészetet, felvette a Monty Cantsin kollektív személynevet, mert szerinte bárki lehet Monty Cantsin, aki neoistának vallja magát. Performance-művész, énekes, dalszerző, filmes, festő, képzőművész. Saját, megcsapolt vérével készített vérfestményei mellett epruvettába töltött vérét is árulja, vérének kiemelt szerep jut performance-aiban is. Emellett író, aki bevallása szerint utál írni, de ír, és ezt mindmáig magyarul teszi. Ha lehet, nem golyóstollal, hanem elektromos írógépen. Főként bevezetéseket ír, meg leveleket. A gépbe befűzhető papírlap egyfajta mértékegységül szolgál számára. Eléggé konfúznak tűnik? A folytatásban a (tan)könyvéből vett idézetek segítségével igyekszem, ha nem is megérthetővé, bár elképzelhetővé tenni e „neoista hamis-próféta, a jövő népvezérének mai eszményképe” (Sex Buddha előszavából) művészi munkásságát.

A neoista legfőbb célkitűzése a zavarkeltés. „A neoizmus nemcsak összefüggéstelen, véres képregény, hanem könyörtelenül célratörő kibernetikai álmozgalom. Nagy higanytartalmú, folytatásos és túlstilizáltan giccses felforgató kalandfilm, amiben milliók játszanak illegális főszerepet” – írja Kántor a Saratoga-tézisben. A neoizmus tömeges elismertségre törekszik az álságos igyekezetével, hogy minden korábbi értéket megszüntessen, és helyükbe ál-értékeket állítson. Nem műalkotások létrehozásával, hanem tettel, cselekvéssel és kommunikációval. A neoista a megíratlan könyvének világsikerével számol („A neoizmus ellenállhatatlan. A szerző halhatatlan.”), noha igazából elveti az írást, miként Kántor vallja, utál írni, a többi Monty Canstinnal egyetemben, „az írást, mint formai önmegtagadást, pszichológiailag megrázó öngyilkos csúcsteljesítményként” értelmezi.

Bada Dada Alapítvány, Budapest, 2022,110 oldal

Kántor, habár könyve címe szerint utál írni, magát kiváló írónak tartja, és ebben a feltételezésben az is benne van, hogy az írástól történő önmegtartóztatás ugyanolyan fontos cselekmény lehet, mint maga az írás. A nem-cselekvés a hiány felmutatásának elvitathatatlan gesztusa, amivel némileg szembe megy a következő megállapítás: „Még akkor is, ha csak egy pillanatot mond el, minden mű magában foglalja a szerzője teljes életét.” A módszeres zavarkeltés elmélete végső soron az üresség, a kiürültség felmutatását célozza: „Mint írót az érdekel, amit mellőzni tudok, amit kihagyhatok a történetből. A neoista szellemben írott művek a folytonos üresség látszatával ragadják meg és tartják fogva az olvasót. […] Szabadíts meg a témától, most és mindörökre, ámen.”

Az üresség látszatát keltő írás nem jelentés nélküli, sőt: „Nem szeretek írni. Mégis az a vágy fűt, hogy üres lapokat gépeljek tele. Elég az első szót leírni és a többi már jön magától. […] Egy ilyen teleírt oldalnak rengeteg jelentése lehet. Én mindegyiket vállalom. […] Hosszú és összefüggéstelen történeteket szeretnék írni. Adatok és hősök nélkül.” A szerző szerint ő nem ír, nem is nem-ír, hanem imitálja az írást. Ez a cselekvése egyszerre jelent stílust és jelzi a habitust: „A neoista írásra jellemző, hogy a neoista író minden oldalon legalább egyszer szeretkezik és közben néhányszor megemlíti a neoizmust. Ennek a tudatában mindenkiből lehet neoista író.” A neoista író kiapadhatatlan ihletforrása maga az élet: „Az élet épp annyira nem logikus, mint a neoista írás. És éppen ezen van a hangsúly.”

Kántor Istvánnak, ha nem is kedvenc, de szorgalmasan űzött írásos műfaja a bevezető, aminek jellegzetessége, hogy „semmiféle irodalmi, vagy esztétikai jelentősége nincs. A legtöbben olvasás nélkül átlapozzák. […] … a lényeg hiányzik belőle. És ez a legfőbb tartalma.” A neoista szerző szándéka „leírni azt, amit nem érdemes elolvasni”. A neoizmus egyik legjelentősebb eredménye a szellemi újrahasznosítás lehetőségének felismerése: „A papírkosárba dobott gondolatokat még fel lehet használni. Hiszen a szemétkosárba dobott más hulladékokat is felhasználjuk. A hulladékból hidak épülnek. Papírhulladékból új könyvek készülnek. A gondolat hulladékait is lehet hasznosítani.” A szellemi újrahasznosítás egyik módozatának megnevezésére Kántor bevezeti a „pozitív plágium” fogalmát. A levélírást fontos neoista tevékenységnek tartja, a mail artot pedig alapvető neoista kommunikációs eszköznek. Ugyanakkor, „az igazi író nem akar írni, csak menekülni bele az élményekbe. Nincs ideje írni. Utál írni. […] Írás nélkül kéne írni. Engem zavar az írás. Elveszi a gondolataim. Evés nélkül kéne enni. Engem zavar az evés. Elveszi az étvágyam.” Kántor István szerint a költészet kiüresedett forma, értelmetlen szerzői cselekedet. Ezért javasolja, hogy: „Csak az írjon, akinek nincs se mondanivalója, se tehetsége, se papírja.”

Monty Canstin úgy tartja, hogy a neoizmus a szerencsétlenségből fakad, eredménye a rendetlenség és az összevisszaság. Ha eddig nem derült volna ki, mi is a neoizmus lényege, hadd idézzem utoljára a szerzőt: „Megtévesztő motívumok. / Lázas összevisszaság. / Érthetetlen zűrzavar. / Mámorító integritás. / Szenzációs hülyeség. / Égő szótár. / Lázadás és lelkesedés. / Kiismerhetetlen szándék. /Ágaskodó lovak. / Tumoros humor, humoros tumor. / Örökös forradalom. / Ingyenes hajvágás. / Folytonos orgazmus. / Bírák és idióták. / Kóros elváltozások. / Káros eszmék. / Kölcsönös nemi szervek.”