2022. december 9., péntek
RIPORT

Mely piacokra kerülnek a vajdasági bárányok?

Borsos Csaba adorjáni agrárvállalkozó vágóállat-felvásárlásban és -forgalmazásban, valamint a növénytermesztésben jegyzett megsüvegelendő eredményei mellett meghatározó szerepet tölt be Vajdaság juhtenyésztésében is...

Az egykori népéletben pásztorünnepnek tekintették szeptember 29-ét, Szent Mihály napját, ugyanis ekkor terelték be a Szent György-naptól (április 24.) legelőn tartott jószágot, és a juhászoknál is megtörtént a behajtás, a „szaggatás”, ezzel együtt pedig az elszámolás is. Noha a bölcselet szerint: Ha Mihály napján itt van még a fecske, karácsonyig legelhet a kecske, vagyis olcsó takarmányt kínál a legelő. A pásztorok jól tudták, hogy a gyönge tápértékű füvön már nem telel be kellően az ellésre készülődő juhállomány. A nyáj viselkedését is figyelte a juhász, abból következtetett a várható időjárásra. Szent Mihály napja időjósló nap volt, s ha Szent Mihály éjszakáján összefeküdtek a juhok, kemény téllel kellett számolni, ha pedig szétterültek, enyhe tél ígérkezett.

– Az utóbbi harminc évben átalakult a juhtenyésztés, s vele együtt a juhászat is. A legelők feltörésével, erőszakosan szántókká változtatásával, valamint az őshonos juhfajták háttérbe szorulásával az intenzív takarmányozással járó zárt tartás felé fordultak a juhtenyésztők. Ennek következményeként megfakultak a pásztor-, de mondjuk inkább a juhászünnepek, s már csak egy-egy hagyományőrző összejövetelen tisztelegnek a jeles nap előtt – mondja Borsos Csaba, a tekintélyes adorjáni agrárvállalkozó, aki a vágóállat-felvásárlásban és -forgalmazásban, valamint a növénytermesztésben jegyzett megsüvegelendő eredményei mellett meghatározó szerepet tölt be Vajdaság juhtenyésztésében is, majd hozzáfűzi: – Nyájammal a legeltetést és a zárt tartást kombinálom, de ezen a nyáron is korán „felsültek” a legelők, s bár az augusztusi esők után szépen kizöldült a fű, legelte is a birka, de annak már nincs olyan tápértéke, mint a tavaszi legelőnek. A juhászom szerint, ha fejnénk, ezt megerősítené a tejhozam és annak minősége is. Az őszi terménybetakarítás kezdetével sok juhász a legelőkről a kukoricatarlókra tereli a nyájat, ahol a birka összeszedegeti az elhullott kukoricaszemeket és -csöveket, de most amilyen sovány a kukoricatermés, ugyanolyan sovány a tarló is, így korán vályúra szorul a nyáj.

Borsos Csaba: Kereken 40 éve foglalkozom juhtenyésztéssel, s a folyamatos báránykivitelben látom az ágazat távlatát

Borsos Csaba: Kereken 40 éve foglalkozom juhtenyésztéssel, s a folyamatos báránykivitelben látom az ágazat távlatát

Kereken 40 éve foglalkozik juhtenyésztéssel, s a kezdeti két „szemők” anyajuhról (a cigája és a merinó keresztezése) a 2500-as törzsállományra fejlesztette juhászatát, de a hazai tájjelegű fajtákat külföldi húshasznú fajtával váltotta fel, s párját ritkító tartástechnológiát alkalmazva az intenzív takarmányozást helyezte előtérbe.

– Az igaz ugyan, hogy a birkának a legelőn a helye, ott érzi igazán jól magát, s az sem mellékes, hogy fél éven keresztül szinte ingyenes a takarmányozás, csakhogy a jó és változatos növényvilágú, legeltetésre alkalmas legelő kialakításához megfelelő legelőgazdálkodás szükséges, amivel nem dicsekedhetünk. Nem mondom, hogy az igényes, húshasznú külföldi fajták nem élnek meg legelőinken, de ráetetés nélkül nem fejlődnek kellőképpen. A vajdasági juhászatokban részben a piac, részben pedig a külföldi húshasznú juhok után igényelhető, mintegy másfél évtizeddel ezelőtt bevezetett támogatás indította el a fajtaváltást, került előtérbe mindenekelőtt a württembergi és az ile de France fajta. Ezeknek a bárányai nem a legelőn, hanem intenzív takarmányozással érik el a 32-35 kg-os vágósúlyt.

Nemcsak a növénytermesztőket, hanem közvetetten az állattenyésztőket, így a juhtenyésztőket is sújtja az aszály, kevesebb a gabona, de a szálastakarmány is. Gondok várhatók a téli takarmányozásban?

– Gazdaságom felépítésének köszönhetően nem lesznek takarmánygondok, ugyanis a gyönge termés ellenére is van elegendő gabona meg lucernaszéna is, ezenkívül silózással mentettem meg a kukorica egy részét, de a birkák a gyöngébb minőségű malmi és a konzervgyári melléktermékeket is elfogyasztják. Nem így a bárányok. A piac megköveteli a kifogástalan húsminőséget, tehát a takarmányon nem szabad takarékoskodni. A bárányok elé kizárólag magas fehérjetartalmú pelettált táp kerül, s a takarmány egész nap előttük áll, akárcsak a friss ivóvíz. Az etetés automatizált, futószalagon érkezik a táp a bárányok elé.

S az anyajuhok meg toklyók elé?

– Takarmánykeverő és -adagoló tartálykocsiban készítjük elő a malomipari melléktermékeket is tartalmazó siló- és szénaalapú komplett takarmányt, azzal, hogy premix és krétapor is kerül minden tápba. A takarmányozás és a zoohigiénia, nem győzöm hangsúlyozni, alapkövetelménye a jó szaporulatnak, persze a behozatalból származó tenyészkosok is nagyban hozzájárulnak ahhoz, hogy ellésenként 1,68–1,82 a bárányátlag, s a fölnevelt bárányok száma legrosszabb esetben is legfeljebb 10%-kal csökkenhet. 

Borsos Csaba: A juhok takarmányozásában a malmi és a konzervgyári melléktermékek is jól hasznosíthatók

Borsos Csaba: A juhok takarmányozásában a malmi és a konzervgyári melléktermékek is jól hasznosíthatók

Ebben az évben megépült a szigorú követelményeknek megfelelő gyűjtőközpont, ahonnan kivitelre kerülnek a vágóbárányok, és igény szerint a mustrabirkák. Mi serkentette, hogy saját juhászatát 10 000 bárány befogadására alkalmas gyűjtőközponttal bővítse?

– Mindenekelőtt a vágóbárány hullámzó, majd mélypontra kerülő ára. Évről évre tapasztaljuk, hogy a szerbiai piacon Đurđevdan után (május 6.) zuhan a bárány iránti kereslet, ezzel együtt pedig az ár is. Ez csupán kivitellel ellensúlyozható, de a külföldi piac a minőség mellett mennyiséget is követel, amit egy-egy juhászat nem tud biztosítani, s azzal a céllal vágtam ebbe a vállakozásba, hogy súlycsoportok szerinti osztályokba sorolva, de számbeli mennyiségtől függetlenül minden időben átvegyem a felkínált bárányt, így folyamatosan elégítve ki a külföldi vásárló igényeit. Vajdaságnak szinte minden részéből szállítják már ide a bárányokat, ami pedig a fajtákat illeti, württembergi, azaz Landschaf merinó, ile de France, charolais, suffolk, csókai cigája és merinó fajta bárányokat vásárolok fel, az egyedüli feltétel, hogy egészséges állatok kerüljenek a gyűjtőközpontba. Kínáltak pramenkát és sjenicai fajtát meg zombori cigáját is, de a testsúly meg a húsarány miatt ezeket nem igényli a külföldi piac. A gyűjtőközpont karanténként is szolgál, ugyanis oltással nyomban elvégezzük a  féregtelenítést, majd a nyírást, s több nap is eltelik, mire összegyűlik az igényelt bárányszám, s ez alatt az idő alatt gondoskodni kell az állathigiéniáról és a takarmányról. Könnyítés, hogy pelettált kész táp kerül a bárányok elé, de mivel különböző erőnlétű állatok kerülnek a hodályba, el kell telnie néhány napnak, mire egyenletessé válik az állomány.

Mely piacokra kerülnek a vajdasági bárányok?

– Nagy lehetőségként emlegettük a kínai piacot, meggyőződésem szerint is ez a nagy felvevőképesség lendíthetné fel juhtenyésztésünket, de a szállítási költségek miatt a közelebbi országok kerültek előtérbe, s mindenekelőtt az arab piac igényli bárányainkat, így Izraelbe, Líbiába, Palesztínába is szállítottam, de Boszniába meg Olaszországba is került bárány.

Kizárólag élő állatot igényel a piac, vagy feldolgozott állapotban, azaz vágottan is értékesíthető a bárány, a birka?

– Időszakonként keresett a birkahús is, legutóbb Olaszországba szállítottam. Most azon fáradozom, hogy megszerezzem azokat a tanúsítványokat, amelyek további piacokat nyitnak meg, s a folyamatos bárányfelvásárlással és -kivitellel, a kiviteli ár függvényében, méltányos árat biztosítsak az itteni juhászoknak, illetve juhtenyésztőknek.

Borsos Csaba a növénytermesztésben a nagy hozamok kedvelője, s különösen a kukoricatermesztés jelent számára nagy kihívást.

– Kiváló terméspotenciálú kukoricahibridek állnak rendelkezésünkre, de ahhoz, hogy ezt a termőképességet ki is használjuk, a jó minőségű vetőmag mellett megfelelő agrotechnikát kell alkalmazni, valamint bőséges tápanyagra és vízellátásra van szüksége a növényeknek. A megcélzott hektáronkénti 16 vagy 18 tonnás szemterméshez, talajmintaelemzés eredménye alapján, a tápanyag-utánpótlásban a mezőgazdasági tanácsadó szolgálat szakmai utasításait követem, de a búzatermesztés is ilyen modell szerint folyik. Volt alkalmam találkozni David Hula amerikai farmerrel, aki 2021-ben bőségesen öntözött parcelláin hektáronkénti 41,44 tonnás száraz szemterméssel világrekordot döntött, s az ő eredményei serkentenek munkára. Meggyőződésem szerint talajviszonyainknak köszönhetően, persze az időjárás meghatározó tényező, a 20 tonnás hozam nem elérhetetlen. Hangsúlyozom: ráfordítás nélkül nincs bő termés.

Borsos Csaba: Sokan megcsodálják az „égig érő” kukoricámat

Borsos Csaba: Sokan megcsodálják az „égig érő” kukoricámat

Annak ellenére, hogy az aszály megfelezte az idei termést, nem lehet nem észrevenni a telephelye melletti parcellán az „égig érő”, haragoszöld kukoricát...

– Zambiából kaptam a vetőmagot, személyesen a különleges kukoricát kinemesített professzortól, aki mosolyogva jegyezte meg, kísérletezzek csak, feltételeink közepette aligha lesz eredményes a termesztés. A kukoricaszár magassága eléri a 4,5 métert, s bármilyen hihetetlenül hangzik, egy-egy száron 6-8 (!) fehér szemeket nevelő cső helyezkedik el, azzal, hogy a levéltőből 2-3 cső tör elő, s az első cső kb. 2 méter magasságban jelenik meg. Meglepő, hogy még a hatodik ízközön is fejlődnek léggyökerek. Ez azzal magyarázható, hogy a november végi vetéstől a júniusi betakarításig húzódó tenyészidőben négyzetméterre számítva 1000 liter esőt mérnek, s ha a fejlődő növény vízben is áll, nem pusztul el. Egyébként az ottani éréscsoportba sorolás szerint FAO 400-as érésű kukoricáról van szó, ami a nálunk érvényes besorolás szerint, ha lenne ilyen, FAO 1100-as csoportnak felelne meg. Az itteni termesztésben hátrányt jelenthet, hogy szeles időben magassága miatt könnyen megdőlhet a különben rendkívül kemény szárú növény. A szár, bármilyen bőséges is rajta a cső, illetve a szemtermés, nem hiszem, hogy alkalmas szilázs készítésére, de annál inkább fűtésre. De ezt csak akkor erősíthetem meg, ha meggyőződök a kalóriatartalmáról.

Ez könnyen megtehető, hiszen legújabb vállalkozásában, a brikettgyártásban hasznosítani lehet a szilárd szárat.

– A brikettkészítéssel 15 éves álmom valósult meg, s ez a vállalkozás annál jelentősebb, mert a fenyegető energiaválságban, a megújuló energiaforrások felé fordulás időszakában történik. Szántóinkról elegendő biomasszát gyűjtöttünk be a zavartalan üzemeléshez, de kérdés, hogy ki tudjuk-e elégíteni a keresletet.