2022. november 29., kedd

Orbán: A magyar kormány Európában elsőként kérdezi meg az embereket a szankciókról

Az európai gazdaságot megroppanás fenyegeti, az energiaárak drasztikus növekedéséért pedig Brüsszel szankciós politikája a felelős – mondta Orbán Viktor magyar miniszterelnök az Országgyűlés őszi ülésszakát megnyitó, napirend előtti felszólalásában.

Az elmúlt hónapokban súlyos, sokkszerű változások érték Európát az energiaárak drasztikus növekedése miatt, a kontinens gazdaságát megroppanás fenyegeti – mondta a miniszterelnök, aki szerint a világ egyre nagyobb része válik az ukrajnai háború elszenvedőjévé, így egy lokális fegyveres háborúval és egy globális gazdasági háborúval állunk egyszerre szemben.

A kormányfő szerint elhúzódó háborúra kell számítani, mivel Oroszország tartalékai végtelenek, Ukrajnát pedig fegyverrel és pénzzel segíti a Nyugat. Úgy látja ezért, hogy a szomszédban zajló háború idén és jövőre is folytatódik. Ukrajna Magyarország szomszédja, s szerinte talán ezért is van az, hogy Magyarország álláspontja eltér a többségi nyugatitól. A Nyugat ugyanis ma a háború pártján áll, Magyarország pedig a béke oldalán – jelentette ki. „Mi azonnali fegyverszünetet és béketárgyalásokat követelünk" – nyomatékosította, hangsúlyozva, hogy Magyarország számára a biztonság, valamint a gazdasági és a nemzeti szuverenitás védelme a legfontosabb.

Orbán Viktor élesen bírálta a brüsszeli szankciós politikát, mert az felel szerinte a drasztikus energiaár-növekedésért, ráadásul ebben az esetben „egy törpe vet ki szankciót egy óriásra". A földgáz és az áram árának többszörösére emelkedéséről szólva úgy fogalmazott: Európa országai ma az olajért, a földgázért és a villamos energiáért szankciós felárat fizetnek.

A kormányfő jelezte, hogy ez kihat az élelmiszerárakra is, pedig álláspontja szerint ha megszüntetnék a szankciókat, az árak és az infláció is megfeleződne.

Szankciók nélkül az európai gazdaság újra erőre kapna, és el tudná kerülni a fenyegető recessziót – tette hozzá, megjegyezve: míg a szankciók következtében az európai emberek szegényebbek lettek, addig Oroszország nem esett térdre – sőt Moszkva fél év alatt 158 milliárd euró bevételre tett szert a megemelt energiaexportból –, vagyis a fegyver visszafelé sült el, a szankciókkal Európa lábon lőtte önmagát.

Egész Európa választ vár Brüsszeltől arra a kérdésre, hogy meddig fogjuk ezt csinálni. Ha ez így megy tovább, egész Európa belegebed. Ideje erről őszintén beszélni amerikai barátainkkal is – mondta, bántó és sértő nyegleségnek nevezve azt az uniós megjegyzést, hogy a magas energiaszámlákat küldjék el a fogyasztók Moszkvába.

Felidézte, a gazdasági szankciókat Magyarország mindig is fenntartásokkal kezelte, akkor is, amikor egyedül maradt a kormány a véleményével. A szankciókat azonban egész Európára ráerőltették, Brüsszelben ugyanis az a divat, hogy ha kifogynak az érvekből, akkor az európai értékek megsértésével vádolják az ellenszegülőket – fogalmazott.

A szankciók bevezetése nem demokratikus módon történt, azokról a brüsszeli bürokraták és az európai elitek döntöttek, az európai embereket nem kérdezte meg senki, pedig ők fizetik meg a szankciók árát – fejtette ki a kormányfő, jelezve: Európában elsőként Magyarországon kéri ki a kormány – egy nemzeti konzultáció keretében – az emberek véleményét a szankciókról.

Fotó: MTI

A miniszterelnök szerint amíg tart a szankciós energiaválság, a legfontosabb feladat a biztonságos energiaellátás garantálása. A kormány képes biztosítani Magyarország energiaellátását, sőt ez már meg is történt, van ugyanis elég földgáz, áram és kőolaj is: a gáztárolókat feltöltötték, az oroszokkal pedig újabb földgázszállítmányokról állapodtak meg. A betárolt gázzal Magyarország éves fogyasztásának 41 százalékát fedeztük – mondta, emlékeztetve, hogy a kőolajembargó alól Magyarország mentesült, csakúgy, mint Szlovákia és Csehország, ám „kár, hogy a brüsszeli csata forgatagában sehol sem lehetett látni őket, és köszönetet sem mondtak érte".

Áramból a hazai igények 65 százalékát képes megtermelni az ország – tette hozzá. A földgázfelhasználást azonban csökkenteni kell, nemcsak az államnak, hanem a családoknak és a vállalkozásoknak is – hangsúlyozta Orbán Viktor, aki felelevenítette a kormány energetikai tervét, amelynek értelmében a jelenlegi energiafelhasználásban 35 százalékot kitevő gázmennyiséget 2023 végére 31 százalékra, 2025-re pedig 30 százalék alá viszik. A programnak része a hazai földgázkitermelés növelése évi 1,5 milliárdról 2 milliárd köbméterre, a Mátrai Erőmű újraindítása, a paksi atomerőmű üzemidejének meghosszabbítása, valamint Paks 2. építésének megkezdése.

Megerősítette továbbá, hogy a magyar kormány adja a legnagyobb segítséget az energiaárakat tekintve az egész EU-ban. Példaként megjegyezte, hogy míg Németországban az energiatámogatás egy család havi jövedelmének a 20, Ausztriában pedig mindössze 6 százaléka, addig Magyarországon a 30 százaléka.

A családok védelméhez szükséges pénzt extraprofitadó kivetésével teremti elő a kormány – folytatta –, az összeg pedig elegendő az idei ártámogatásokra, és remélhetőleg ez 2023-ban is így lesz.

Összességében hat dologgal segítjük a családokat: rezsicsökkentett ár, tűzifa- és barnaszénprogram, benzinártop, élelmiszerárstop és kamatstop – sorolta, megjegyezve ugyanakkor, hogy a magas energiaárak kivédéséhez a vállalkozóknak is szükségük van a segítségre, ezért a kormány három programmal is támogatja őket, köztük egy gyármentő programmal, és ha kell, lesz új munkahelyvédelmi akcióterv is.

A kormányfő arról is beszélt, hogy jelenleg 9400 milliárd forintnyi állami beruházás zajlik Magyarország, s ezeket végig is viszik. Újabb invesztíciót azonban nem indít a kormány, mert nem tudja garantálni a befejezésüket. Most forrást csak arra lát a kabinet, hogy munkahelyteremtő magánberuházásokat támogasson – közölte, de azt ígérte, hogy ha az európai gazdasági helyzet újra kiszámítható lesz, akkor újraindítják a most felfüggesztett állami beruházásokat.

Arra azonban felhívta a figyelmet, hogy az energetikai hálózat korszerűsítéséről a szankciós gazdasági válság idején sem mond le a kormány: ez a villamosenergia-rendszer esetében magában foglalja a hálózatfejlesztést, új erőművek építését, Paks 2-t és Paks 1. üzemidő-hosszabbítását.

A paksi bővítés nélkül ez 6400 milliárd, azzal együtt 11 400 milliárd forintnyi beruházást jelent – mondta Orbán Viktor, aki a következő tíz év legnagyobb fejlesztéseként aposztrofálta a tervet, amelynek részeként összesen harminckét nagyberuházást készülnek megvalósítani. Álláspontja szerint ezek nélkül a magyar energiarendszert nem lehet korszerűsíteni. Hozzátette, a szükséges pénzügyi forrásokat az EU megígérte, de ha a brüsszeli bürokraták mégsem adják oda a Magyarországnak járó pénzt, akkor más pénzügyi forrásokból fogja beszerezni a kormány a szükséges összeget; az erről szóló tárgyalásokat mind az EU-val, mind más nemzetközi partnerekkel megindította a kormány.

A kabinet a következő két év válságkezelésének időszakban sem adja fel nemzetstratégiai céljait: folytatja a közlekedési hálózatok fejlesztését, az egyetemfejlesztési és a hadiipari, valamint a családtámogatási programokat. Utóbbival kapcsolatban bejelentette: december elején alakítják ki a 2023-a költségvetés végleges formáját, amelyben új családtámogatási intézkedések is megjelennek majd.

A miniszterelnök – aki hétfő délután a képviselők azonnali kérdéseire is válaszol majd a parlamentben – felszólalása végén megerősítette: a Brüsszellel fennálló viták ellenére Magyarország továbbra is az EU tagjaként képzeli el a jövőjét. "Az EU csak akkor lesz erős és életképes, ha minden árnyalatát megtartja és tiszteli" – fogalmazott a kormányfő, aki lát esélyt arra, hogy a kormány megerősödve hozza ki az országot ebből a válságból is, mivel Magyarország ma erősebb, mint a kommunizmus bukása óta bármikor.

Az Országgyűlés munkája este éppen az Európai Unióval való megállapodást szolgáló törvényjavaslatok vitájával folytatódik. Ha a parlament elfogadja a kormány sürgősségi javaslatát, az indítványokról akár már a jövő héten zárószavazást tarthatnak. Az előterjesztések azért nagy horderejűek, mert az Európai Bizottság korábban összesen 7,5 milliárd eurónyi Magyarországnak járó forrás befagyasztását javasolta azzal a megkötéssel, hogy november 19-ig még várjon a döntéssel a tagállamok kormányait tömörítő tanács, mert a magyar kormány addig érdemi reformokat hozhat.