Siniša Mali pénzügyminiszter a közszolgálati televízió műsorában úgy fogalmazott, a kormány az együttműködés további formáiról tárgyal a pénzintézet delegációjával. Az anyagi támogatással nem járó, tanácsadói jellegű, most érvényes IMF–Szerbia egyezmény januárban lejár, a további lehetőségek egyike pedig egy készenléti (stand-by) hitelszerződés megkötése, ami nagyobb anyagi biztonságot jelentene az ország számára a reformok folytatásához. (Yulia Ustyugova, az IMF szerbiai állandó képviselője már a hónap elején megerősítette, hogy Szerbia készenléti hitelt szeretne kieszközölni. Erre legutóbb 2015-ben volt példa, de a hitelszerződés hatályának három éve alatt az ország nem hívta le a jóváhagyott eszközöket.)
– A készenléti hitel jóváhagyása esetén, ha kell, a tőkepiacinál sokkal kedvezőbb feltételekkel hívhatnánk le bizonyos eszközöket – mondta Mali, és emlékeztetett arra, hogy Aleksandar Vučić államfő New Yorkban, az ENSZ-közgyűlés őszi ülésszakán találkozott Krisztalina Georgievával, az IMF vezérigazgatójával, aki azt javasolta neki, Szerbia hozzon létre minél nagyobb anyagi tartalékot, hogy legyen ereje reagálni, ha még rosszabbra fordul a helyzet. A miniszter hangsúlyozta, a globális gazdasági válság miatt fontos az is, hogy az Egyesült Arab Emírségektől egymilliárd dollár hitelt kapunk, 3 százalékos kamattal.
Mali közölte, Szerbia államadóssága 31,5 milliárd euró, ez a bruttó társadalmi termék (GDP) 53 százalékának felel meg, és jóval a maastrichti 60 százalékos küszöb alatt van, a törlesztéssel pedig nincs probléma. Franciaország és Németország példáját említette, ahol az adósság abszolút összegben 2.900, illetve 2.482 milliárd euró, majd azzal az adattal is előrukkolt, hogy Görögországban a GDP-arányos közadósság 193, Spanyolországban 118, Franciaországban 113, Montenegróban 103 százalék, az EU átlaga pedig 90 százalék. Mali leszögezte: az év végén több mint 60 milliárd euró lesz az idei bruttó társadalmi termék értéke, amire még soha nem volt példa. A tíz évvel ezelőtti helyzettől eltérően, amikor az egy főre eső GDP 4700 dollár volt, ma ez az összeg több mint 8000 dollár. Egy évtizede az átlagbér 331 euró volt, az idén júniusban 633 eurót tett ki, a munkanélküliségi ráta pedig az akkori 25,9 százalékról 8,9-re esett vissza. Tíz évvel ezelőtt külföldi beruházás nem érkezett az országba, az idén viszont az első nyolc hónapban 2,6 milliárd értékben ruháztak be külföldiek Szerbiában.
