2022. december 8., csütörtök

Sohasem volt még ennyi neandervölgyi gén a világon

Nemrégiben az is kiderült, hogy egy bizonyos neandervölgyi gén növeli a covid súlyos szövődményeinek kialakulási esélyét

40 ezer éve ugyan kihaltak a neandervölgyiek, ám jelenkorunk embere minden eddiginél több neandervölgyi DNS-sel rendelkezik.

A neandervölgyieket jó másfél évszázada fedeztük fel, és bár eleinte igen primitívnek véltük őket, mára kiderült, kifinomult képességeik és rítusaik voltak, nem sokban különböztek tőlünk, számolt be a National Geographic a The Conversationre hivatkozva. Nem ritkán találkoztak is velük elődeink, s a találkozásoknak köszönhetően ma számtalan neandervölgyi gént hordozunk.

A neandervölgyiek kb. 400 ezer éve alakultak ki, valószínűleg a korábban élt heidelbergi emberből, a sikerüket mi sem mutatja jobban, mint az, hogy a Mediterráneumtól Szibériáig terjedt a birodalmuk. Intelligens emberfaj volt, a mienknél is nagyobb agymérettel.

Nagyvadakat ejtettek el, szedtek gombát, növényeket, de a tengeri állatok is az étrendjükön voltak, főzéshez használták a tüzet, állati bőrökből ruhát készítettek, komplex eszközöket állítottak elő, ékszereket készítettek kagylóhéjból, szimbolikus ábrákat festettek tárgyaikra és véstek a barlangjaik falára. Óvták és gondozták a gyerekeiket, az időseket, elesetteket, védett helyeken vészelték át a jégkori tél zordságát, s eltemették a halottaikat.

Elmondhatjuk, hogy a legnagyobb különbség köztünk és a neandervölgyiek között az, hogy ők kihaltak, mi nem. Ez részint a jégkori körülmények, részint a neandervölgyiek eleve alacsony népességének számlájára írható, a teljes népességük sosem haladta meg a néhány tízezer főt. Emellett a ragadozókkal, köztük az Afrikát jó 60 ezer éve elhagyó modern emberrel való versengés is nagy kihívást jelentett. Feltételezhetően számos neandervölgyi egészen egyszerűen beolvadt a modern emberek csoportjaiba

Míg a modern ember 150 fős csapatokban élt, addig a neandervölgyiek 5-15 fősben, ez azt is eredményezte, hogy az elszigetelődött csoportok egyre kevésbé voltak fenntarthatóak, genetikai okokból.

A mára összegyűlt bizonyítékok alapján egyértelműen a neandervölgyiek a legközelebbi rokonaink, DNS-eink 99,7 százalékban azonosak. A legmegdöbbentőbb információ róluk talán az volt, amikor kiderült, hogy sok ma élő európai és ázsiai emberben 1-4 százalék neandervölgyi gén van, míg a Szaharától délre eső afrikaiakban szinte semmi. Azonban ma, mintegy 8 milliárd fős emberi népességgel az is együtt jár, hogy soha korábban nem látott mennyiségben vannak jelen bolygónkon a neandervölgyi gének.

A régi DNS vizsgálatokból mára tudjuk, hogy a modern embernél sokkal hamarabb kialakult köreikben a fehér bőr és a vörös haj. A közös génjeink körében elképzelhetetlenül sokféle tulajdonságra találunk példát, a beszédképességtől kezdve a keserű íz érzékeléséig. Az egészségünket is befolyásolja a genetikai ajándék, ám ami néhány tízezer éve még hasznos volt, az a modern, nyugati életmóddal károssá vált. Neandervölgyi génekkel összefüggésbe hozhatóak például olyan betegségek, mint a depresszió, az elhízás, az alkoholizmus, az allergiák, vagy épp a véralvadás problémái. Nemrégiben az is kiderült, hogy egy bizonyos neandervölgyi gén növeli a covid súlyos szövődményeinek kialakulási esélyét is.

A neandervölgyiek kihalása fokozatos volt, olyan folyamat, amelynek végére elveszítették a több százezer éven át kényelmet, biztonságot adó otthonukat. Ők ugyan nem tudták, mi történik velük, ám mi nagyon is tudjuk, látjuk a jelen folyamatait, értjük a helyzetünket és azt, hogy milyen hatása van tetteinknek a bolygónkra. Ha nem akarjuk úgy végezni, mint a neandervölgyiek, jobb lenne mielőbb összefogni és közösen dolgozni egy fenntarthatóbb jövőért. A neandervölgyiek kihalása arra figyelmeztet minket, hogy egyetlen pillanatig se szabad természetesnek venni a létezésünket.