2022. december 7., szerda

„Diétás” spagettifőzés

Az Európát sújtó energiaválság és magas infláció súlyos terhet ró a lakosságra, a gazdaságokra és persze a kormányokra. Az országok többsége megpróbál védekezni és különböző intézkedésekkel enyhíteni a feszültségeket.

Az EU koordinált szintű beavatkozást tart szükségesnek a tarthatatlan állapotok miatt. Az Európai Bizottság (EB) már javasolta az áram- és gázfogyasztás csökkentését a piaci egyensúly megteremtése és a magas árak csökkentése érdekében. Ám a tagállamokra bízná az általuk megfelelőnek ítélt intézkedések megvalósítását. Senkitől sem várja azonban el, hogy olyan kormánydöntéseket fogadjon el, amelyek miatt veszélybe kerül az ellátás.

Nemrég még arról érkeztek hírek Brüsszelből, hogy az EU korlátozni akarja a vezetéken érkező orosz földgáz árát, amivel az energiaválságot próbálná enyhíteni. És persze megakadályozni, hogy az Unió mély recesszióba csússzon.

A tagországokban is sokan félnek attól, hogy súlyos gazdasági következményekkel járhat, ha tartósan magasan maradnak a gáz- és áramárak. Ursula von der Leyen EB-elnök az EU helyzetét értékelő múlt heti éves beszámolójában ismertette az elszálló áramárak megfékezésére vonatkozó uniós tervet. Ebben megfogalmazódott az a javaslat is, hogy a tagállamok adóztassák meg az áramot olcsón előállító vállalatok extraprofitját. Az így keletkező bevételt, amely összesen akár 140 milliárd euró is lehet, pedig a leginkább rászorulóknak kell adni. Von der Leyen közölte: kezdeményezi az uniós árampiac mélyreható reformját is.

Az uniós kormányok egy része már korábban nekilátott a vészhelyzet kezelésének. Saját hatáskörben döntöttek arról, hogy segítik a lakosságot és a vállalatokat, hiszen egyre kedvezőtlenebbül érinti őket az energiaválság, meg a magas inflációt, amelyeket sokan az Ukrajna elleni orosz agresszióval, illetve az arra adott nyugati szankciókkal (és az azokra válaszként kapott orosz ellenlépésekkel) hoznak összefüggésbe. Tévesen, hiszen a krízist több tényező idézte elő, amelyeknek csak egyike a háború.

Az EU főhatalmának számító Németország már a nyáron több rendeletet adott ki az energiafogyasztás, elsősorban az áram és a földgáz felhasználásának csökkentéséről. A fél évre szóló korlátozások, illetve javaslatok érintik a háztartásokat, a vállalatokat és a közszférát. Az áramellátáson úgy is próbálnak javítani, hogy elhalaszthatják a még működő három atomerőmű december 31-re tervezett leállítását.

A kormány kidolgozott egy támogatási rendszert is, amelynek segítségével (több mint 30 milliárd euró felhasználásával) próbálja csökkenteni a főként alacsony jövedelmű háztartásokra nehezedő terheket.

Ausztria szintén a nyáron jelentett be egy mentőprogramot. Ennek részeként augusztusban minden családnak gyerekenként 180 eurót utaltak, szeptemberben a kisnyugdíjasok, valamint a szociális és a munkanélküli segélyben részesülők kaptak fejenként 300 eurót. A nyugdíjasok egyéb csoportjába tartozóknak legfeljebb 500 euró segélyt utaltak. Októbertől minden felnőtt, aki 183 napja tartózkodik az országban, 500 euróra számíthat. A támogatás az energiaárak emelkedésének ellensúlyozását szolgálja. (A kormány a lakossági áramra vonatkozó ártámogatási tervet is elfogadott, amely – parlamenti jóváhagyás esetén – várhatóan december 1-jén lép életbe és 2024. június végéig marad érvényben.) A kifizetésekből a gyerekek sem maradnak ki: a 18 évnél fiatalabb személyeknek egyszeri 250 euró jár. A kormány összesen 28 milliárd eurót oszt el a lakosság és a gazdasági szereplők között 2026-ig.

Olaszországban (az év eleje óta) már több mint 30 milliárd eurót különítettek el a (nehéz helyzetbe került) családok és a vállalkozások javára az infláció, valamint a magas energia- és üzemanyagárak ellensúlyozására. Októbertől pedig takarékossági program indul. Ez azt jelenti, hogy a földgázfogyasztás mérséklése végett a fűtési szezon nyolc nappal később kezdődik és egy héttel korábban fejeződik be a megszokottnál. Csökkenteni kell az otthonok és a középületek hőmérsékletét (19, illetve 17 Celsius-fokra), valamint a napi fűtési időt is (egy órával). A kormány egyéb spórolási formákat is javasolt, köztük a tűzhelyek és a mosógépek használati idejének lerövidítését, sőt a spagettitészta főzésének új módszerét, amely az alacsony hőfokot részesíti előnyben.

Az EU másik meghatározó tagjának tartott Franciaországban árcsökkentéssel ösztönzik a fogyasztókat energiamegtakarításra.

Horvátországban a múlt héten ismertette a kormány a megélhetési költségek emelkedése okozta válság enyhítését szolgáló intézkedési csomagját, amellyel növeli a támogatások mértékét, korlátozza az alapvető élelmiszerek árát, az energiahordozókét pedig csökkenti. Az áramét (fél évre) mindenképp, de a kedvezményes tarifa, vagyis a lakosság számára megawattóránként 59 euró (vállalkozások esetében 180 euró), csak a meghatározott átlagfogyasztási szint alatt érvényes. A földgáz ára és a távfűtés díja 2023. április 1-jéig változatlan marad a háztartások számára.

Emelik a családi pótlék és a mezőgazdasági támogatások összegét is, a horvátországi nyugdíjasok pedig egyszeri juttatásban részesülnek.

Hasonló intézkedéseket és szigorításokat másutt is bevezettek a megugró energiaárak, továbbá a magas infláció következményeinek mérséklése és az egyéb nehézségek enyhítése végett. Görögországban is. A júniusban elfogadott takarékossági program értelmében a görög kormányzati és államigazgatási szerveknél tíz százalékkal kell(ene) visszafogni az energiafelhasználást. Csakhogy ezt az érintettek kevesebb mint tíz százaléka teljesítette. Ennek okait még nem állapították meg, de azt már bejelentették az illetékesek, hogy a szabálysértők elveszíthetik az energiakiadásaik után járó állami támogatásokat.