2022. december 9., péntek
A GYÓGYSZERÉSZ ROVATA

Férfi bőrápolás másfél percben

A genderkérdés igencsak felkapott téma az utóbbi pár évben. De vajon létezik-e számottevő különbség női és férfibőr között s ennek megfelelően, férfi és női bőrápolási termékek, illetve bőrápolási rutin között? Ennek járunk utána egy kicsit részletesebben.

A bőrünk a legnagyobb szervünk, mely egyszerre van kapcsolatban a külső és a belső környezettel is, s fő feladata a szervezet belső környezetét megvédeni a külsőben található veszélyes hatásoktól. Ennek megfelelően nem nehéz elképzelni azt, hogy a bőrünk számos hormonális, immunológiai és pszichoszomatikus kapcsolatban áll a szervezet egyéb részeivel. E közül a három fő komponens közül talán a hormonok azok, melyek a legnagyobb különbséget képezik a női és férfitest biokémiájában. A férfi nemi hormon, a tesztoszteron felelős a férfiak elsődleges és másodlagos nemi jellegének kialakításáért, aminek a bőrre vetítve legszembetűnő megnyilvánulása a nagyobb mennyiségű szőrzet. De vajon a bőr struktúrájára vagy egyéb funkciójára is hatással lehet-e ez a tesztoszteron nevezetű hormon?

Az evolúció is beleszólt

Második, talán nem is annyira meglepő tény az lehet, hogy a tinédzserkor elmúltával a férfiak bőre zsírosabb marad, mint a nőké. A faggyúmirigyek aktivitását, illetve a faggyú minőségét is nagyban befolyásolja a tesztoszteron. Ennek valószínű evolúciós okai lehetnek, hiszen az állatvilágból is tudjuk, hogy a hímeknek vastagabb szálú és fényesebb szőrzetük, bundájuk van, azért, hogy a nőstényeknek minél könnyebben be tudják bizonyítani, hogy ők igenis egészségesek, és remek partnereik lehetnek a jövőben. Ahhoz, hogy a szőrzet fényesebb legyen, nagyobb mennyiségű és sűrűbb faggyúra van szükség. Bár a zsíros bőr könnyebben válik pattanásossá, mivel a pattanások kialakulásához egyéb tényezők is hozzájárulnak, szignifikáns különbség az akné kialakulásában nők és férfiak között nincsen.

A magasabb faggyúmennyiség képes-e befolyásolni más bőrparamétereket? Természetesen igen. A faggyú, mint egy zsíros kenőcs, meg tudja akadályozni a bőr vízvesztését. Ahogy már említettem, a bőrünk a legnagyobb felületű szervünk, mely közvetlen kapcsolatban áll a külvilággal, tehát nem is csoda, hogy jelentős mennyiségű vizet veszítünk általa, még akkor is, hogy ha a direkt vízvesztést, azaz a verejtékezést, nem számítjuk hozzá ehhez a kalkulációhoz. Ezt a jelenséget hívjuk láthatatlan vízleadásnak. Ha száraz és ekcémás, azaz sérült a bőrünk, minden bőrgyógyász és patikus azt ajánlja, hogy zsírozzuk a bőrt. Ez azt jelenti, hogy vaskos krémekkel kezeljük magát a problémás területet. A zsírok képesek lezárni a víznek az útját és megakadályozni ezt a természetes vízvesztési folyamatot, így kezelve a száraz és sérülékeny bőrt. No már most, ha a szervezetünk nagyobb mennyiségű természetes zsiradékot, azaz faggyút ürít a bőr felszínére, akkor annak vízvesztése is alacsonyabb lesz, tehát nem meglepő az a tény sem, hogy a férfiak bőre a harmincas, negyvenes évükre sokkal ellenállóbb és hidratáltabb, mint az ugyanebbe a korba lépő nőké. Bár a női hormonok a menopauzáig képesek valamelyest ellensúlyozni ezt az állapotot, a változókor elmúltával ezek a mechanizmusok is megszűnnek, s ezért is mondhatja el magáról egyre több középkorú hölgy, hogy száraz, dehidratált bőrtől szenved.

A bőrápolás nem hiúság kérdése

Vannak egyes tanulmányok, melyek megcáfolják ezt a nemek közötti bőrparaméter-különbséget, de ezek a kutatások nem vették figyelembe a bőrápolási szokásokban uralkodó különbséget, azaz a gyakoribb krémhasználatot, melynek következményeképpen a nők is hasonló eredménnyel végeztek, mint férfi kortársaik.

Másik szövettani különbség férfi és női bőr között a bőrnek a vastagságában rejlik. Szintén evolúciós okokra vezethető vissza az, hogy a férfiaknak vastagabb s ellenállóbb bőrre volt szükségük. Ennek következményeképpen viszont a férfiak később és kevésbé is ráncosodnak, mint a nők. De vajon a bőr vastagsága miként fonódik össze a bőröregedéssel? A vastagabb és rugalmas irharéteg kialakításához a szervezetnek nagyobb mennyiségű kollagént és elasztikus rostot kell termelnie. A kollagénszálak viszont pont úgy viselkednek, mint a hidat tartó pillérek. Ha ennek a kötőszöveti anyagnak a minősége vagy mennyisége csökken, akkor könnyebben szakadhat be a „híd”, mely metaforát ha átültetjük a bőrre, akkor már láthatjuk is, hogy e folyamatok által a bőrben is könnyebben alakulnak ki „beszakadások”, „behorpadások”, bőrdepressziók, azaz ráncok. A megvastagodott, hidratált és rezisztensebb bőr másodsorban viszont könnyebben képes védekezni a bőrbe csapódó fénysugarak ellen is. Mindezek az UV-nyalábok a bőröregedés látható jeleinek akár kétharmadáért is felelősek lehetnek. Azaz a hölgyek a biológia és a bőr mérkőzésében sajnos e téren is alulmaradtak.

Ezen információk tudatában viszont elmondható, hogy a hölgyek általánosságba véve jobb bőrstruktúrával, bőrképpel dicsekedhetnek, mint a férfiak. Ha a biológia inkább a férfiak „malmára hajtja a vizet”, akkor ez miként történhet meg? Természetesen ennek társadalmi és kulturális okai vannak. Az utóbbi 5-6 évet leszámítva nem volt elfogadott az, hogy egy férfi foglalkozzon a bőrével azon kívül, hogy megmosakodik, megborotválkozik, és használ valamilyen illatszert. Kozmetológusszemmel viszont ez pont olyan törődéskülönbséget jelent, mintha a férfiaknak szintén biológiai okokra visszavezethetően napi három fogmosás helyett csak egyre lenne szükségük. A bőrápolás nem hiúsági kérdés, pont úgy, ahogy a fogmosás sem. Természetesen egy megfelelően ápolt fogsornak megvan a maga esztétikája is, de elsősorban egészségügyi vonzata van. Valahogy így kell elképzelnünk a mindennapi bőrápolást is.

Miből áll az alaprutin?

Nem kell rengeteget tenni, sőt, ha három percig tart egy fogmosás, akkor én azt mondom, hogy egy alapvető, férfiaknak szánt arcápolási rutinra elég feleannyit, azaz másfél percet rászánni.

Elsőként keressünk egy megfelelő arclemosót! Bár a fogkrém is a szájüregünk megtisztására alkalmas habzó készítmény, mégsem használjuk a testünk vagy a hajunk megtisztására, ezért hívnám fel a figyelmet arra, hogy ha egy mód van rá, az arcunkat se egy univerzális tusfürdővel, hanem egy megfelelő pH-értékű és felületaktív anyagokkal ellátott arclemosóval tisztítsuk meg. Ezek után jöhet az általános hidratálás. Mivel már említettük, hogy a férfiak bőre megfelelő mennyiségű faggyút tartalmaz, és ritkább esetekben szenvednek dehidratált bőrtől, valamilyen vizes bázisú aloéban, hialuronsavban vagy NMF faktorokban gazdag szérumot vagy gélt alkalmazzanak! Ezek s főleg a for men címkékkel ellátott könnyű hidratálók, frissítő gélek, tonikok sokszor tartalmaznak illatanyagot, mentolt vagy kámfort, de azt javaslom, hogy ezeket érdemes kerülni, és keressünk olyan kozmetikumot, mely nem tartalmaz parfümkomponenst. A nappali rutin utolsó és kihagyhatatlan része pedig a mindennapi fényvédelem. Fókuszáljunk itt is a könnyed, fluid állagokra, illetve kérjük ki a gyógyszerész segítségét abban, hogy kémiai szűrőkkel ellátott terméket ajánljon, hiszen a fizikai szűrők, pigmentszemcsék könnyebben meg tudnak ülni a borostán, szakállon, s általában elmondható, hogy nehezebb állagúak is.

Elég, ha az esti rutin is három lépésből áll. Ugyanazt a lemosót és hidratáló tonikot, gélt vagy szérumot használhatjuk, mint reggel, csak az utolsó lépésre szánt krémet érdemes kicserélni, hiszen éjszakára értelmetlen fényvédő részecskékkel ellátott terméket az arcra felvinni. Ha pattanásos a bőrünk, keressünk olyan terméket, mely szalicilsavban vagy cinkben gazdag, ha száraz, gyulladt bőrünk van, akkor pantenollal, allantoinnal, bisabolollal stb. dúsítottokat, ha viszont fontos számunkra a bőröregedés lassítása is, akkor retinollal és aszkorbinsavval, azaz A- és C-vitaminnal gazdagított krémeket keressünk a gyógyszertár vagy a drogériák polcain!

(Ez a cikk csak tájékoztató jellegű és nem helyettesíti a szakmai konzultációt)