2022. december 6., kedd

Mi a különbség Ukrajna és Szerbia között?

Az államfő a területi integritás eltérő értelmezése miatti problémákról beszélt az ENSZ-ben

A II. világháború és az ENSZ megalapítása óta nem ült össze a mostanihoz fogható fenyegetettség közepette az ENSZ Közgyűlése, állapította meg a 77. ülésszakon tegnapra virradó éjjeli felszólalásában Aleksandar Vučić szerb államfő.

– A globális kihívások azzal fenyegetnek, hogy teljesen felborítják a nemzetközi biztonsági rendet és megrendítik a nemzetközi jogrendszert. Az ilyen összetett gondok bölcsességre és egységre szólítanak, hogy megőrizhessük a békét, ami a legjelentősebb örökségünk, s mely az ENSZ alapelvei között szerepel – fogalmazott.

Öt pontban foglalta össze a mai kor kulcsfontosságú kihívásait. Meglátása szerint ezek a békéhez való visszatérés és a globális biztonság megőrzése, továbbá a nemzetközileg elismert államok területi integritásának megóvása, az energetikai biztonság szavatolása, a fejlődő és szegény országok pénzügyi biztonsága, végezetül pedig az élelmezés biztosítása a háború okozta ellátási vonalak ellehetetlenülése következtében.

Rámutatott, hogy Belgrád nem adja fel a határok sérthetetlenségének elvét.

– Következetesen kiállunk a területi integritás és a szuverenitás elvei mellett. Több felszólaló Ukrajna elleni agresszióról és területi integritásának megsértéséről beszélt, amilyenre nem volt példa a II. világháború óta. Ugyanakkor folyamatosan elhallgatják, hogy ezt megelőzően Szerbia volt az az ország, melynek Európában súlyosan megsértették az integritását. Szeretnénk egyértelmű választ kapni arra kérdésre – melyet évek óta ismételgetünk –, mi a különbség Ukrajna és Szerbia területi integritása között. Erre a kérdésre sohasem kaptam észszerű választ – szögezte le a szerb államfő az ENSZ Közgyűlésén.

Emlékeztetett, hogy Szerbia sohasem sértette meg egyetlen szuverén állam területi integritását, ennek ellenére 1999-ben a NATO 19 állama megtámadta, méghozzá az ENSZ Biztonsági Tanácsának határozata nélkül. Ezt követően sok állam elismerte Koszovó függetlenségét, amivel újra letiporták Szerbia területi integritását, s ezzel együtt az ENSZ alapelveit is, értékelte beszédében a köztársasági elnök.