2022. december 6., kedd

Otthonról dolgozni!

A szerbiai lakosok a fizetésük 8,8 százalékát is feláldoznák az otthoni munkavégzésért

Sok munkavállaló a magasabb jövedelmet is visszautasítaná azért, hogy a koronavírus-járvány után is otthonról dolgozhasson. Többségük még a felmondást is megfontolná, ha a munkaadója újra irodához kötné feladatainak elvégzését – hozták nyilvánosságra annak a felmérésnek az eredményét, amelyet az otthoni munkavégzésről készítettek a világ 27 országában. A kutatást Szerbiában is elvégezték tavaly júliusban. Az adatgyűjtést az idei év elején folytatták, a következtetéseket pedig nemrégiben jelentették meg a szakemberek – számol be a B92 a nemzetközi véleménykutatásról.

A felmérés eredményeit elemző szakemberek szerint soha egyetlen esemény vagy történés sem változtatta meg olyan rövid idő alatt, oly kiterjedten és tartósan a munkát, mint a koronavírus. Az otthoni munkavégzés milliók életformájává vált, és nemcsak a cégek átformálását követelte meg, de a városi környezet teljes átalakulásához is vezethet – írják az összegzésben.

Ugyanitt kiemelik, hogy a világon hetente átlag másfél napot dolgoznak a munkások otthonról. Az így teljesített munkaórák számának tekintetében Szingapúr és India áll az élen: itt 2,4-2,6 napot dolgoznak otthonról a munkások. Németországban 1,4 napnyi feladatot teljesítenek az alkalmazottak a saját fészkükből. Szerbia a 0,8 napos átlagával a lista aljára került Dél-Korea, Egyiptom és Tajvan társaságában.

HATÉKONYABB DOLGOZÓK

A kérdezettek több mint fele vallotta, hogy sokkal hatékonyabban tudta otthon elvégezni a feladatait, mint korábban a munkahelyén. A munkások álláspontját alátámasztja az az adat is, miszerint egyenesen arányos a munkavállalók által felmért hatékonyság azzal, hogy a munkaadóik mennyi napot hagytak jóvá számukra otthoni munkavégzésre. Magyarán: minél hatékonyabbnak ítélték meg az alkalmazottak a saját otthoni teljesítményüket, annál magasabb volt az otthoni munka engedélyeztetése az adott cégben. A munkaadók ugyanis ezzel jutalmazták a reálisan felmért teljesítmény növekedését.

Az otthoni munkavégzés produktivitása ellenére a járvány lecsengése után a munkáltatók többsége mégis csökkentené az otthoni munkavégzésre jóváhagyott időt. A világon hetente átlag 0,7 napra korlátoznák a munkaadók, Szerbiában viszont csupán 0,3 napot hagynának jóvá heti szinten a vállalatok és cégek. A munkások viszont világszerte átlag heti 1,7 munkanapot szeretnének otthonról teljesíteni. A munkáltatók és az alkalmazottak álláspontja az Egyesült Államokban különbözik legjobban, de Kanadában, Nagy-Britanniában, Brazíliában, Szingapúrban és Egyiptomban is jelentősen eltér a munkaadók és a munkások véleménye az otthoni munkavégzés mennyiségéről.

KEVESEBBÉRT IS, CSAK OTTHON!

A felmérés kitért az otthoni munka megfizettetésére is. Az eredmények azt mutatják, hogy a munkások szívesebben dolgoznának 2-3 napot otthonról, minthogy 5 százalékkal több legyen a fizetésük. Ettől az sem tántorítaná el őket, ha a munkaadó 5 százalékkal csökkentené a jövedelmüket az otthoni munkavégzés miatt.

Szerbiában a munkavállalók a fizetésük 8,8 százalékáról is lemondanának azért, hogy a munkahét felét otthonról dolgozhassák le. Ennél magasabb értéket csak Egyiptomban és Ukrajnában jegyeztek le a kutatást végző szakemberek.

Az alkalmazottak 26 százaléka még a felmondás lehetőségét és az új munkahely keresését is bevállalná, ha hetente 5 napot a munkahelyén kellene ledolgoznia. Nagy-Britanniában az alkalmazottak 42 százaléka, Németországban pedig a munkások 32 százaléka vallotta ugyanezt.

Az otthoni munkavégzéssel a munkások elsősoroban időt és pénzt spórolnak. Az előnyök között az alkalmazottak sokszor említették az utazáshoz kötődő stresszt is. Ezt alátámasztja az az adat, miszerint a munkahelyre való utazás átlag 64 percig tart a felmérésben részt vevő országokban. Szerbiában és az Egyesült Államokban két irányban átlag 48 percig utaznak a munkások, Kínában és Indiában viszont több mint másfél órás utat kell megtenniük naponta a munkahelyükig.

A kérdezettek közül sokan kiemelték, hogy az otthoni munkavégzés rugalmasabb időbeosztást biztosít számukra. A lehetőséget külön méltányolják azok a családos apák és anyák, akiknek 14 évnél fiatalabb gyermekeik vannak – írják az elemzésben.

VILÁGMÉRETŰ KÍSÉRLET

A felmérés elemzői szerint a munka teljesen átalakult a koronavírus megjelenése óta: a járványhelyzet egyedi és világméretű kísérletté vált, teljesen átalakítva az emberiség szokásait.

Az állítás indoklásaként a szakemberek példákat hoztak fel: egy ügyvédi iroda a pandémia előtt is kísérletet tehetett arra, hogy alkalmazottainak biztosítsa az otthoni munkavégzést. Ezt azonban mindaddig nem követte siker, míg a hivatalok, a bíróságok, az üzleti vetélytársak és az ügyfelek is át nem tértek a távmunkára. Ez a járvány ideje alatt megtörtént, és új lehetőségeket nyitott meg úgy a munkadóknak, mint a munkavállalóknak – írják az elemzők. Hozzáteszik: mindehhez jelentősen hozzájárult a technológia hirtelen fejlődése, s ennek köszönhetően az infrastrukturális feltételek és eszközök is adottá váltak az otthoni munkavégzésre.