2024. március 29., péntek

„A legnehezebb úton haladunk”

Szerbia az ENSZ alapelveit, a nemzetközi jogrendet kívánja követni – Számos ország vezetőjével folytatott megbeszélést New Yorkban az államelnök

Egy újabb ország vezetője jelentette be Aleksandar Vučić államfőnek New Yorkban, az ENSZ Közgyűlése 77. ülésszakával párhuzamosan folytatott bilaterális megbeszélések során, hogy a koszovói függetlenség elismerésének visszavonása mellett döntött, s átadta a döntésről szóló diplomáciai végzést is – értesítette a honi közvéleményt New Yorkból adott nyilatkozatában Vučić. Mint mondta, mindaddig nem fogja ismertetni azon államok nevét, amelyek az utóbbi hetekben és hónapokban  hoztak hasonló döntést, amíg Pristina be nem nyújtja felvételi igényeit a különböző nemzetközi szervezetekbe. Egy erre válaszként érkező szerbiai lépés lesz annak a már nyolc országnak a megnevezése, amelyik időközben meggondolta magát a koszovói önállóság kapcsán. Ezzel egyébként 26-ra nőtt azon országok száma, amelyek visszavonták Koszovó függetlenségének elismerését.

NAGYHATALMAK URALMA

Vučić egyébként tegnap úgy ítélte meg, hogy az ENSZ globális szerepe ma kisebb, mint megilletné, a nagyhatalmak ugyanis átvették a főszerepet.

– Annak alapján, amit eddig láthattunk, kijelenthetjük, hogy a Nyugat és a Kelet közötti viszony kiéleződése folytatódik, ami tovább nehezíti a kisebb államok helyzetét – fogalmazott, majd elmondta, Koszovó miatt Szerbiának csak egyfajta politikája lehet, a nemzetközi jogra és a következetességre támaszkodó politika.

A BERUHÁZÁSOK JELENTIK A MEGOLDÁST

Bár egyértelmű, hogy a koszovói kérdésben nincs egyetértés az Egyesült Államok és Szerbia között, a két ország kapcsolatai mégis javíthatók, elsősorban az amerikai beruházások növelésével, mert azok velejárója, hogy az USA biztonságos államnak szeretné látni országunkat, s ez Szerbiának is jó – értékelte.

A Közgyűlés margóján egyébként Vučić számos állam vezetőjével találkozott, az első napon Guatemala, Gabon, Ciprus, Albánia, Montenegró, Észak-Macedónia, Izrael, Ausztria tisztségviselőivel is tárgyalt, a téma a nyugat-balkáni régiót érintő problémák, a nemzetközi politikai és gazdasági válság és az államok közötti együttműködés elmélyítésének lehetősége volt.

NÖVELNI AZ ENSZ SZEREPÉT

Megbeszélést folytatott Miroslav Lajčákkal, az EU Belgrád és Pristina közötti dialógus különmegbízottjával is. Erről is Instagram-profilján, a buducnostsrbijeav oldalon számolt be, tartalmasnak nevezte a megbeszélést, jó alkalomnak arra, hogy újra egyeztessék az álláspontokat.

A szerb elnök találkozott António Guterres ENSZ-főtitkárral is, s arról biztosította, hogy Szerbia a továbbiakban is határozottan támogatja az ENSZ szerepvállalásának növelését a világ konfliktushelyzeteinek kezelésében, hiszen érdeke, hogy a világpolitikában újra azok az elvek uralkodjanak, amelyekre építve létrehozták magát a szervezetet is.

A LEGÉGETŐBB POLITIKAI KÉRDÉS

Josep Borell, az EU kül- és biztonságpolitikai főbiztosa munkaebédre invitálta a nyugat-balkáni államok vezetőit. Ezen az összejövetelen megvitatták a régiót érintő legfontosabb kérdéseket, az országok európai integrációját érintő témákat. Vučić kijelentette, Szerbia továbbra is a legnehezebb politika folytatását választja, független, nemzetközi előírásokra alapozott, jogrendet előtérbe helyező nézeteket fog közölni, amikor állást kell foglalnia egy-egy felmerülő kérdés kapcsán.

Elemzői nyilatkozatában Suzana Grubješić, a belgrádi Külpolitikai Intézet elnöke fontosnak nevezte, hogy a szerb államfő Koszovóról tárgyal az ENSZ-ben, mivel jelenleg ez a legégetőbb politikai kérdés az országban. Grubješić kifejtette, az ENSZ 193 tagállama közül 84 ismerte el Koszovó függetlenségét, a többség tehát  továbbra is Szerbia részének tartja.