2022. december 8., csütörtök

Drága barátság

Az egyesült arab emírségekbeli vállalatokkal nyélbe ütött közös projektumok eddig többet vittek a konyháról, mint hoztak?!

Szerbia az első államközi megállapodást az Egyesült Arab Emírségekkel 2013-ban írta alá, azóta számos közös projektum valósult meg. Aleksandar Vučić államfő legutóbbi, szeptember 11-ei látogatása során 9 megállapodás született a két állam között, amelyek mindegyike – az államfő szerint – az ország prosperitását szolgálják majd. A nova.rs portál azonban számba vette az elmúlt 9 év közös nagy beruházásait, s ezekből azt szűrte le, hogy e beruházásokból az állam valójában nem sokat profitált.

Az egyik legnagyobb projektum a Belgrád a vízen, amelyet az ország az emírségekbeli Eagl Hills vállalattal közösen épít. A beruházás becsült értéke 3,5 milliárd euró. A hírportál rámutat, hogy annak ellenére, hogy az állam e projektumban csupán egyharmados tulajdonjoggal rendelkezik, az arab partnernél jelentősen többet fektetett bele. A megállapodás szerint az Eagle Hills 300 millió eurót ruház be a projektumba (felét hiteleken keresztül), míg Szerbia ennek fejében a projektum rendelkezésére bocsájtja azt a több hektáros területet, amelyen az új városrész épül. E terület becsült értéke 700 millió euró. Az sem mellékes, hogy a terület kisajátítására az állam már a projektum megkezdése előtt 30 millió eurót költött, megvásárolva az Eurosalont és a Bristol Szálloda épületét, és a nyakába vette a vasútállomás és a buszpályaudvar kihelyezését, ami további (kényszer)beruházásokat von maga után.

A Belgrád a vízen projektumot az első naptól kezdve számos kritika éri, a szakértők többek között arra hívták fel a figyelmet, hogy kedvezőtlen szerződésről van szó, hiszen az állam a területet nem adta el az arab félnek, mégis 99 évre szóló használati joggal ruházta fel, amit idővel tulajdonjoggá lehet átalakítani.

A portál arra is rámutat, hogy a Belgrádi Mezőgazdasági Kombinát (PKB) megvásárlásával sem veszített semmi az Al Dahra arab vállalat, hiszen a magánosítási folyamatban többek között 17.000 hektár mezőgazdasági földterülethez jutott 121 millió euróért. Az Insajder portál beszámolói alapján akkor a kombinát valós értéke 227 millió euró volt, eszerint az Al Dahra jóval áron alul vásárolta azt meg, a mezőgazdasági területek hektárjáért 4700 ezer eurót adott, miközben nem sokkal a magánosítási folyamat befejezése után a privatizáción kívül eső mezőgazdasági földterületekért már 38.700 ezer eurót kértek hektáronként.

Érdekesen alakult az Air Serbiát érintő közös vállalkozás is. Az országközi megállapodást éppen a JAT légitársaság magánosítási folyamatában való közös részvétel követte. Az Etihad Airways és az állam 2013-ban írta alá azt a megállapodást, amellyel a JAT megszűnt és létrejött az Air Serbia. Az állam 51 százalékos részt tartott meg magának, míg az Etihad lett a légitársaság 49 százalékos tulajdonosa. A vállalat pénzügyeivel először a BIRN (Balkáni Oknyomozó Újságíró Hálózat) foglalkozott, nyilvánosságra hozva a szerződés tervezetét, ebből látni lehetett, hogy az állam a többségi tulajdonjogért 90 millió dollár beruházásra kötelezte magát, míg az egyesült arab emírségekbeli partnere 40 millióra. Többségi tulajdonosként az államot terhelte a légitársaság által évek során felhalmozott adósság is, amit akkor 230 millió dollárra becsültek.

Ezt követően az Insajder arról számolt be, hogy az Air Serbia a repülőgépeket társtulajdonosától, az Etihad Airwaystől bérli, mégpedig havi 1,3 millió euróért, attól függetlenül, hány óra utat valósított meg abban a hónapban. Szerbia ebben a projektumban csak 2020-ban növelte meg a részvényeit, így az 51 százalék után ma a légitársaság 82 százalékának tulajdonosa, az Etihad pedig megtartotta a tulajdonjog maradék 18 százalékát.

Az arab partnerek esetében a nova.rs megemlít még egy projektumot, amelyet az állam az arab partnerekkel közösen valósított meg, mégpedig a Kopaonikon működő szálloda esetét, amely a Jugobanka csődmasszájának része volt. A szállodát árverésre bocsájtották 3,1 millió euróért, érdeklődő azonban nem akadt. A Danas napilap akkori írásai szerint még amellett sem, hogy Mohamed bin Zajed al Nahjan, Abu Dabi trónörökösét érdekelte a létesítmény, hiszen elvarázsolta a hegy látványa és saját rezidenciát képzelt oda.

Az állam az árverést követően nem sokkal 2,1 millió euróért vásárolta meg a szállodát, majd 1,5 millió euróért tovább adta az emírségekbeli Properti investment LLC-nek. A kormány a vásárlás kapcsán megerősítette, hogy a szálloda Bin Zajed tulajdonába került.