2022. december 8., csütörtök

Volt Europride, vagy sem?

A szervezők és a külföldi politikai képviselők elégedettek, a jobboldaliak az államvezetést bírálják

Szombaton véget ért az egyhetes Europride, és bár nagy büszkeségnapi felvonulásra nem került sor Belgrádban, hiszen a Belügyminisztérium biztonsági okok miatt megtiltotta, egy kisebb, 45 perces sétára viszont igen. Ana Brbanić kormányfő elmondta: 5200 rendőr felügyelte a főváros utcáit,  két kisebb incidens történt, összesen 64 személyt állítottak elő, a csendőrség képviselői közül pedig 10-en sérültek meg. Az Europride szervezői, illetve a külföldi politika is sikeresnek ítélte meg a rendezvényt, a jobboldal viszont az állami intézmény tehetetlenségét nehezményezte.

Belgrád belvárosa szombaton szinte egész nap teljes rendőri zárlat alatt volt, hiszen akkor volt a fiatal katonatisztek felvonulása is, valamint a Formula–1-et népszerűsítő rendezvény miatt is akkor zárták le az utcákat. A rendőri erők azonban az Europride résztvevőinek védelmében igyekeztek távoltartani az ellentüntetőket, akik rátámadtak az újságírókra és a rendőrökre is.

Az Europride szervezőinek közleménye szerint a legnagyobb büszkeségnapi felvonulás volt a szombati, hiszen mintegy 10 ezer ember vonult fel az egyenjogúság és az emberi jogok jegyében.

Mivel a Belügyminisztérium betiltotta a felvonulást és az antiglobalisták által bejelentett ellenfelvonulást is, az Europride az Alkotmánybírósághoz fordult, ám panaszukat a testület elvetette. Mindkét csoport gyülekezett, amíg a Slavija körforgalomnál a csendőrök igyekeztek visszaszorítani az ellentüntetőket, az LGBT képviselői az Alkotmánybíróság épülete előtt (a Tašmajdan szomszédságában) gyülekeztek. Aleksandar Vulin belügyminiszter szerint a Belügyminisztérium nem hagyta jóvá az Europride 2022 felvonulást, csupán a résztvevőinek biztosítottak kíséretet a Tašmajdan stadionban tartott koncertre az Alkotmánybíróság épületétől.

Christopher Hill, az Egyesült Államok belgrádi nagykövete tegnap kiemelte, büszkeséggel tölti el, hogy Belgrádban szombaton megtartották az Europride-ot, a demokrácia, egyenlőség és a tolerancia rendezvényét. A Belgrádban tartott US Education az európai regionális fórumon kiemelte, Északkelet-Európában már tartottak ilyen rendezvényt, Délkelet-Európában viszont még nem. Szerinte Szerbia felkarolta a sokszínűséget, a demokráciát és a toleranciát.

Milan Antonijević jogász, az emberi jogok aktivistája a Tanjugnak elmondta, az Europride végül sikeres séta volt, a rendőrség ezúttal is jó munkát végzett. Rossz üzenetként tekint ugyanakkor arra, hogy rendőrök is megsérültek, ami az erőszakoskodók felelőssége. Hangsúlyozta, hogy a Pride-felvonulást ugyanannyi rendőr vigyázta, mint például egy nagyobb kockázattal járó labdarúgó-mérkőzést, és sikerült megőrizni a főváros utcáinak biztonságát.

– Az emberi jogokkal szinte naponta kell foglalkozni, hogy a polgárok megértsék, hogy az, ami Belgrád utcáin történik, ebben az esetben az LGBT-közösség emberi jogainak érvényesítése – mondta Antonijević.

Az Alkotmánybíróság döntésére reagálva kiemelte, ennek az intézménynek többet kellene foglalkozni a jogokkal és kevesebbet a politikával.

A tolerancia és az egyenlő jogok nyomán érvelt Ivica Dačić, a Szerbiai Szocialista Párt elnöke is a Pink televízió vasárnap esti műsorában. Kiemelte, nem érti, miért voltak egyesek az Europride ellen, hiszen az elmúlt 10 évben megtartott belgrádi büszkeségnapi felvonulás is erőszak nélkül zajlott le. Szerinte egyes pártok a felvonulást ellenzőket kihasználták arra, hogy politikai poénokat gyűjtsenek be.

Dačić hangsúlyozta, a közterületen való gyülekezést törvény szabályozza, de a dekadenciát, a vallásos szimbólumok meggyalázását is büntetni kell. Szerinte ugyanis azok az Europride-résztvevők, akik töviskoronát viseltek, Jézusra utalva, tiszteletlenül viszonyultak a vallási szimbólummal szemben, és ezért felelősségre kell őket vonni, ahogy azt a férfit is, aki megütött egy rendőrt.

Milica Đurđević Stamenkovski, a Fogadalomtevők Szerb Pártja (Srpska stranka Zavetnici) az Utisak nedelje műsorban feltette a kérdést, hogy Szerbia valóban önálló állam-e, önállóan hozza-e döntéseit, mivel az Alkotmánybíróság döntésének a jelek szerint semmilyen súlya nincs, hiszen – bár jelentősen rövidebb volt a séta – a tiltás ellenére mégis megtörtént.