2024. április 24., szerda
ROMOS TEMPLOMOK VAJDASÁGBAN (5.)

Az ablakokra plexilemezek kerültek

Dunacsében havonta egyszer van szentmise – A plébános őrzi a százéves miseruhákat

A romos templomok jövője – ez volt a témája a 2022 májusában Nagybecskereken megtartott konferenciának, amelyet a Szent Cirill és Metód Nemzetközi Püspöki Konferencia keretében működő Katolikus Egyház Szerbiában szervezett. Az összejövetelre egy lista készült az elhagyatott templomokról. Ezek szerint Bácskában (főleg a Duna mentén) összesen 14 omladozó templom van, Bánátban 7 olyan szakrális épületet emeltek ki, amely felújításért kiált, Szerémségben pedig hármat. Sorozatunk célja bemutatni ezeknek a templomoknak a sorsát, egy látleletet készíteni, most milyen állapotban vannak, és hogyan jutottak ide.

A templom tövében épül a piac (Fotó: Molnár Edvárd)

A templom tövében épül a piac (Fotó: Molnár Edvárd)

A palánkai községhez tartozó Dunacsébet (Čelarevo) már a XV. században emlegetik. Előbb a törökdúlás idején, majd a Rákóczi-szabadságharc idején megsemmisült a település, de mindannyiszor a birtok különböző tulajdonosai, kegyurai újratelepítették. Az 1900-ban tartott népszámlálás adatai szerint Csében 2413-an éltek 372 házban. Anyanyelv szerint 61 magyar, 2006 német, 263 tót, 83 szerb, vallás szerint pedig 2072 római katolikus. A 2002-es népszámlálási adatok szerint száz év alatt 3000-rel nőtt a dunacsébiek száma. Ekkor 5423-an lakták a falut, 2011-ben pedig 4831 lakosa volt. 81 százalékuk szerb, 9 százalékuk szlovák és 2,5 százalékuk magyar. A horvátok száma 1,14 százalék. A település neve Cséb, majd Bács-Cséb és Dunacséb is volt, majd miután a második világháborút követően, 1946-ban az elüldözött német lakosság helyére Bosznia-Hercegovinából telepesek érkeztek, felvette a falu a Čelarevo nevet, így állítottak emléket Zdravko Čelar (1917–1942) néphősnek.

A berendezés sértetlen, de a falak vizesek (Fotó: Molnár Edvárd)

A berendezés sértetlen, de a falak vizesek (Fotó: Molnár Edvárd)

Dunacséb ősi plébániáját a dokumentumok már 1493-ban említették. 1802-ben újraalapították. A templomot Palimperger József építtette 1822-ben. Miután 1907-ben tűzvészben leégett a tornya, ismét újjáépítették. 1966-ban újra felújították. A templomot Nagyboldogasszony néven szentelték fel. Hossza 34,25 méter, szélessége 15,25 méter, belmagassága 12 méter, a torony pedig 38 méter magas. Két harangja van. Az anyakönyvet 1803 óta vezetik.

Dunacséb ma is aktív plébániának számít. Ft. mgr. František Gašparovsky palánkai plébános most is havonta egyszer tart itt szentmisét, a nagy katolikus ünnepeken, karácsonykor meg húsvétkor pedig mindhárom ünnepnapon a dunacsébiekkel is ünnepel. A szentmisék horvát nyelvűek, de mint mondja, vannak itt magyar, horvát meg német hívek is. Amikor az otthonok megszentelését végzi, akkor 20 családhoz megy el Dunacsében. Ennyien maradtak.

A templombelső (Fotó: Molnár Edvárd)

A templombelső (Fotó: Molnár Edvárd)

Rendkívül szép helyen van a templom, a település központjában. Ft. mgr. František Gašparovsky plébános mutatja, hogy az épület előtt lévő park egészen a műútig mind egyházi terület volt, de azt elvették a plébániától. Volt olyan kezdeményezés, hogy ebben a szép ligetben, a katolikus templommal átellenben építik majd meg a pravoszláv templomot, de a katolikus plébános ezt megakadályozta, mondván, az a terület a plébánia tulajdona, és vissza kell, hogy kapják. Az ortodox templomot a 90-es évek elején kezdték el építeni egy másik helyen, el is készült, és használják is a pravoszláv hívek.

Az art deco stílusban készült Krisztus-sír (Fotó: Molnár Edvárd)

Az art deco stílusban készült Krisztus-sír (Fotó: Molnár Edvárd)

A templomkülső siralmas állapotban van. A vakolat omladozik. A tornyot 2018-ban megjavították, új lemez került a toronysisakra. Ami első látásra feltűnik, hogy szinte a templom tövében épül a piac, a bal oldalon elég nagy a telek. Ott van a parókia is. A templomkertet most takarították ki. Volt egy kis fennakadás, mondja a plébános, az addigi harangozó elhunyt, és a váltás miatt egy kicsit akadozott a templomkert gondozása, de ottjártunkkor már rakáson voltak a kivágott bokrok, és várhatóan a terep rendezése hamarosan befejeződik. A templomkertben van a Szentháromság-szobor is.

Az ablakokat megjavították (Fotó: Molnár Edvárd)

Az ablakokat megjavították (Fotó: Molnár Edvárd)

A templombelső rendezett, szép. Ft. mgr. František Gašparovsky plébános a bejárat felett egy 30 centiméteres keresztre hívja fel a figyelmünket. Egy üvegkazettában őrzik a leégett templomuk keresztjét. Megmutatja Krisztus sírját is. Art deco stílusban készült a sír, kivételes szépségű. Az oltárkép Boris Mašić apatini helytörténész szerint Kalocsáról került Dunacsébre. A plébánia teljes archívuma Apatinban van, a svábok szakrális értékeit őrző múzeumban. Erről az intézmény működtetője, Boris Mašić gondoskodott, mint mondta, azt látja, hogy ezek a fontos dokumentumok, könyvtárak elveszelődnek, miközben a templomaink tönkremennek.

A templommal szembeni liget is egyházi terület (Fotó: Molnár Edvárd)

A templommal szembeni liget is egyházi terület (Fotó: Molnár Edvárd)

Gašparovsky plébános két miseruhát mutat: az egyik brokát, a másik selyemalapon aranyszállal hímzett. Ott állnak a sekrestye szekrényében, lehetnek vagy 100 évesek, de mint mondja, ő ezeket nem használja, ez a templom történetének egy kis szeletkéje.
A templomban nincsenek galambok, nem rongálják azt. Hála Gašparovsky plébánosnak, aki néhány évvel ezelőtt a betört ablakokra plexilemezeket vágatott. Mutatja, hogy már egyik-másik helyen az anyag megfáradt, a rögzítések meglazultak, jó lenne kicserélni őket, hogy megőrizzék, ami még ebben a templomban van.

A százéves miseruha részlete (Fotó: Molnár Edvárd)

A százéves miseruha részlete (Fotó: Molnár Edvárd)

A templom alatt kripta van, Palimperger József, a templom építtetője nyugszik ott. A járólapok egy helyen eltérnek a többitől, látszik, hogy ott lehetett a lejárat a kriptába. Többször is betörtek ide, meg a kriptát is kifosztották.

A templom mellett van a parókia. Hatalmas épület, amely szintén felújításra szorulna. Értékes épület, el kellene adni, mondja a plébános, de ő nem szeretné valamelyik gazdának a kezébe adni, hanem úgy látja jónak, ha valamilyen nemzetközi szervezethez, alapítványhoz kerülne, amely egyúttal felvállalná a templom és a parókia közötti terület karbantartását is. Ezzel, magyarázza Gašparovsky plébános, talán azon az úton is elindulhatnának, hogy hírét viszik a templomnak, s akadna támogató, hogy megjavítsák, amit éppen kell.

Az oltárkép Kalocsáról került Dunacsébre (Fotó: Molnár Edvárd)

Az oltárkép Kalocsáról került Dunacsébre (Fotó: Molnár Edvárd)

A parókai épülete sarki épület. A másik utcán van a kapu, illetve csak volt, mert most hiányzik. A plébános meséli, hogy néhány éve a pravoszláv fiatalok badnjakot égettek a falu központjában, s mivel elfogyott a fájuk, bementek a parókiára, és kihozták az asztalokat meg a székeket, és feltüzelték.